Füzér Község szívében fekszik a Nagy-Milic Natúrpark Látogató Központ és Várgondnokság épülete. A kiállításnak köszönhetően lehetősége nyílik arra, hogy megismerje Füzér község és Füzér Várának múltját, valamint a környék természeti és kulturális értékeit, hagyományait. Az interaktív felületek segítségével végigjárhatja a település főbb nevezetességeit, megismerheti azok történetét. Megtekintheti az eredeti, a vár ásatásai során előkerült edénytöredékeket, kályhacsempéket, használati eszközöket is!
Kiemelt partner
Füzér Község szívében fekszik a Nagy-Milic Natúrpark Látogató Központ és Várgondnokság épülete. A kiállításnak köszönhetően lehetősége nyílik arra, hogy megismerje Füzér község és Füzér Várának múltját, valamint a környék természeti és kulturális értékeit, hagyományait. Az interaktív felületek segítségével végigjárhatja a település főbb nevezetességeit, megismerheti azok történetét. Megtekintheti az eredeti, a vár ásatásai során előkerült edénytöredékeket, kályhacsempéket, használati eszközöket is!
Kiemelt partner
Füzér Község szívében fekszik a Nagy-Milic Natúrpark Látogató Központ és Várgondnokság épülete. A kiállításnak köszönhetően lehetősége nyílik arra, hogy megismerje Füzér község és Füzér Várának múltját, valamint a környék természeti és kulturális értékeit, hagyományait. Az interaktív felületek segítségével végigjárhatja a település főbb nevezetességeit, megismerheti azok történetét. Megtekintheti az eredeti, a vár ásatásai során előkerült edénytöredékeket, kályhacsempéket, használati eszközöket is!
Kiemelt partner
A Felső-Bácska-Homokhát Natúrpark térség két természetföldrajzi középtáj - Duna–Tisza közi síkvidék és Bácskai-síkvidék-, illetve kistáj - Dorozsma–Majsai-homokhát és Bácskai löszös síkság - területére terjed ki. Habár a terület nyugati bácskai, illetve keleti homokháti része alföldi viszonylatban viszonylag élesen válik el egymástól, a határ menti elhelyezkedés és a szomszédos, délvidéki területekkel való hagyományos együttműködés táji szempontból egységet biztosít a natúrparki térség számára.
A Felső-Bácska-Homokhát Natúrpark térség két természetföldrajzi középtáj - Duna–Tisza közi síkvidék és Bácskai-síkvidék-, illetve kistáj - Dorozsma–Majsai-homokhát és Bácskai löszös síkság - területére terjed ki. Habár a terület nyugati bácskai, illetve keleti homokháti része alföldi viszonylatban viszonylag élesen válik el egymástól, a határ menti elhelyezkedés és a szomszédos, délvidéki területekkel való hagyományos együttműködés táji szempontból egységet biztosít a natúrparki térség számára.
A Felső-Bácska-Homokhát Natúrpark térség két természetföldrajzi középtáj - Duna–Tisza közi síkvidék és Bácskai-síkvidék-, illetve kistáj - Dorozsma–Majsai-homokhát és Bácskai löszös síkság - területére terjed ki. Habár a terület nyugati bácskai, illetve keleti homokháti része alföldi viszonylatban viszonylag élesen válik el egymástól, a határ menti elhelyezkedés és a szomszédos, délvidéki területekkel való hagyományos együttműködés táji szempontból egységet biztosít a natúrparki térség számára.
A látogatók a kihelyezett tájékoztató táblákról megismerhetik a völgy geológiai és régészeti értékeit, sajátos élővilágát; természeti ritkaságai mellett tájékozódhatnak gazdag történelmi múltjáról, több évszázadra visszatekintő vadászati jelentőségéről. Számos úti cél közül választhatnak, érdemes tehát többször is visszatérni, hiszen minden évszakban másként néznek ki a halomsírok, az Erdei szentély, a Vaskereszt, a Vasutas pihenő, az Alba Régia-forrás, az Ádám-Éva fa, a Sobri Jóska-barlang, a Rigó-lyuk, és maga a patak is.
A látogatók a kihelyezett tájékoztató táblákról megismerhetik a völgy geológiai és régészeti értékeit, sajátos élővilágát; természeti ritkaságai mellett tájékozódhatnak gazdag történelmi múltjáról, több évszázadra visszatekintő vadászati jelentőségéről. Számos úti cél közül választhatnak, érdemes tehát többször is visszatérni, hiszen minden évszakban másként néznek ki a halomsírok, az Erdei szentély, a Vaskereszt, a Vasutas pihenő, az Alba Régia-forrás, az Ádám-Éva fa, a Sobri Jóska-barlang, a Rigó-lyuk, és maga a patak is.
A látogatók a kihelyezett tájékoztató táblákról megismerhetik a völgy geológiai és régészeti értékeit, sajátos élővilágát; természeti ritkaságai mellett tájékozódhatnak gazdag történelmi múltjáról, több évszázadra visszatekintő vadászati jelentőségéről. Számos úti cél közül választhatnak, érdemes tehát többször is visszatérni, hiszen minden évszakban másként néznek ki a halomsírok, az Erdei szentély, a Vaskereszt, a Vasutas pihenő, az Alba Régia-forrás, az Ádám-Éva fa, a Sobri Jóska-barlang, a Rigó-lyuk, és maga a patak is.
A natúrpark turisztikai kapuja, szervezőközpontja Tata. A Gerecse zavartalan hegyvidékén, a dunai szigetvilág ártéri erdeiben, mocsárrétjein vagy a Magyarország legjelentősebb karsztforrás-csoportjának számító tatai források környezetében számos növény- és állatritkaság maradt fenn napjainkig, de a tatai tavak térségében több tízezres vonuló madárcsapatokban is gyönyörködhetünk. Az érintetlen természet mellett a kulturális sokszínűség szintén jellemzője e tájnak.
A natúrpark turisztikai kapuja, szervezőközpontja Tata. A Gerecse zavartalan hegyvidékén, a dunai szigetvilág ártéri erdeiben, mocsárrétjein vagy a Magyarország legjelentősebb karsztforrás-csoportjának számító tatai források környezetében számos növény- és állatritkaság maradt fenn napjainkig, de a tatai tavak térségében több tízezres vonuló madárcsapatokban is gyönyörködhetünk. Az érintetlen természet mellett a kulturális sokszínűség szintén jellemzője e tájnak.
A natúrpark turisztikai kapuja, szervezőközpontja Tata. A Gerecse zavartalan hegyvidékén, a dunai szigetvilág ártéri erdeiben, mocsárrétjein vagy a Magyarország legjelentősebb karsztforrás-csoportjának számító tatai források környezetében számos növény- és állatritkaság maradt fenn napjainkig, de a tatai tavak térségében több tízezres vonuló madárcsapatokban is gyönyörködhetünk. Az érintetlen természet mellett a kulturális sokszínűség szintén jellemzője e tájnak.
A megannyi értéket és titkot rejtő Péliföldszentkereszt és az Öreg-kő vidéke a Gerecse Natúrpark Látogatóközpont helyszíne, mely egész évben nyitott kapukkal várja az idelátogatókat. Ennek a helynek különleges kisugárzása, atmoszférája van! Aki belép az épületbe, egy izgalmas utazást tehet a természeti értékek és a teremtésvédelem világában. Legyen gyerek vagy felnőtt, mindenkit lenyűgöz az izgalmas, modern interaktív kiállítás.
A megannyi értéket és titkot rejtő Péliföldszentkereszt és az Öreg-kő vidéke a Gerecse Natúrpark Látogatóközpont helyszíne, mely egész évben nyitott kapukkal várja az idelátogatókat. Ennek a helynek különleges kisugárzása, atmoszférája van! Aki belép az épületbe, egy izgalmas utazást tehet a természeti értékek és a teremtésvédelem világában. Legyen gyerek vagy felnőtt, mindenkit lenyűgöz az izgalmas, modern interaktív kiállítás.
A megannyi értéket és titkot rejtő Péliföldszentkereszt és az Öreg-kő vidéke a Gerecse Natúrpark Látogatóközpont helyszíne, mely egész évben nyitott kapukkal várja az idelátogatókat. Ennek a helynek különleges kisugárzása, atmoszférája van! Aki belép az épületbe, egy izgalmas utazást tehet a természeti értékek és a teremtésvédelem világában. Legyen gyerek vagy felnőtt, mindenkit lenyűgöz az izgalmas, modern interaktív kiállítás.
A Natúrpark települései a Dunántúli-dombság területén, ezen belül főként a Tolnai-dombsághoz tartozó Völgységben és az Észak-Zselicben találhatók. Mindkét tájegységre jellemzőek az eróziós-deráziós völgyek, ám ezek gyakorisága különböző: az Észak-Zselic erősen és közepesen, a Völgység gyengén tagolt domborzatú. Nemcsak a dombok gyakorisága, de magasságuk is az Észak-Zselicben jelentősebb. Legmagasabb pontjaik a Hollófészek (358 m) és a Hegytető (353 m). A dombok magját túlnyomó részben finomszemcsés pannóniai üledékek alkotják, melyeket a hátakon lösz, a völgyekben deluviális képződmények takarnak. A Natúrpark délkeleti szeglete a Kelet-Mecsek területére nyúlik, melynek jura, illetve alsó-kréta tengeri eredetű kőzetei is kibukkanak a fiatalabb üledéktakaró alól.
A Natúrpark települései a Dunántúli-dombság területén, ezen belül főként a Tolnai-dombsághoz tartozó Völgységben és az Észak-Zselicben találhatók. Mindkét tájegységre jellemzőek az eróziós-deráziós völgyek, ám ezek gyakorisága különböző: az Észak-Zselic erősen és közepesen, a Völgység gyengén tagolt domborzatú. Nemcsak a dombok gyakorisága, de magasságuk is az Észak-Zselicben jelentősebb. Legmagasabb pontjaik a Hollófészek (358 m) és a Hegytető (353 m). A dombok magját túlnyomó részben finomszemcsés pannóniai üledékek alkotják, melyeket a hátakon lösz, a völgyekben deluviális képződmények takarnak. A Natúrpark délkeleti szeglete a Kelet-Mecsek területére nyúlik, melynek jura, illetve alsó-kréta tengeri eredetű kőzetei is kibukkanak a fiatalabb üledéktakaró alól.
A Natúrpark települései a Dunántúli-dombság területén, ezen belül főként a Tolnai-dombsághoz tartozó Völgységben és az Észak-Zselicben találhatók. Mindkét tájegységre jellemzőek az eróziós-deráziós völgyek, ám ezek gyakorisága különböző: az Észak-Zselic erősen és közepesen, a Völgység gyengén tagolt domborzatú. Nemcsak a dombok gyakorisága, de magasságuk is az Észak-Zselicben jelentősebb. Legmagasabb pontjaik a Hollófészek (358 m) és a Hegytető (353 m). A dombok magját túlnyomó részben finomszemcsés pannóniai üledékek alkotják, melyeket a hátakon lösz, a völgyekben deluviális képződmények takarnak. A Natúrpark délkeleti szeglete a Kelet-Mecsek területére nyúlik, melynek jura, illetve alsó-kréta tengeri eredetű kőzetei is kibukkanak a fiatalabb üledéktakaró alól.