Szeretne valami különlegeset látni? Mesebeli kiállításra invitál Nemesnádudvar! Országosan is egyedülálló, 250 babából álló gyűjtemény vált látogathatóvá, a babákon pedig a Kárpát-medence legkülönbözőbb színes-míves, tarka-barka, csodaszép népviseleteit mutatjuk be! Interaktív érintőképernyőkön ismerheti meg a látogató, hogy egykor milyen üzeneteket hordozott egy-egy öltözet, a gyerekek pedig akár a témához kapcsolódó kreatív kézműves foglalkozáson is részt vehetnek.
Szeretne valami különlegeset látni? Mesebeli kiállításra invitál Nemesnádudvar! Országosan is egyedülálló, 250 babából álló gyűjtemény vált látogathatóvá, a babákon pedig a Kárpát-medence legkülönbözőbb színes-míves, tarka-barka, csodaszép népviseleteit mutatjuk be! Interaktív érintőképernyőkön ismerheti meg a látogató, hogy egykor milyen üzeneteket hordozott egy-egy öltözet, a gyerekek pedig akár a témához kapcsolódó kreatív kézműves foglalkozáson is részt vehetnek.
Szeretne valami különlegeset látni? Mesebeli kiállításra invitál Nemesnádudvar! Országosan is egyedülálló, 250 babából álló gyűjtemény vált látogathatóvá, a babákon pedig a Kárpát-medence legkülönbözőbb színes-míves, tarka-barka, csodaszép népviseleteit mutatjuk be! Interaktív érintőképernyőkön ismerheti meg a látogató, hogy egykor milyen üzeneteket hordozott egy-egy öltözet, a gyerekek pedig akár a témához kapcsolódó kreatív kézműves foglalkozáson is részt vehetnek.
Ez a kis házacska volt Babits Mihály költő nyaralója Esztergomban. Minden ide látogató kedves vendég megcsodálhatja a költő bútorait, berendezési tárgyait, műveit,kéziratait, fotókat a családjáról és a barátokról. A tornácon egy autogramfalat is találunk, amit a költő híres barátai, ismerősei, ide látogató vendégei láttak el kézjegyükkel. Babits Mihály 1924-ben kezdte nyarait Esztergomban tölteni.
Ez a kis házacska volt Babits Mihály költő nyaralója Esztergomban. Minden ide látogató kedves vendég megcsodálhatja a költő bútorait, berendezési tárgyait, műveit,kéziratait, fotókat a családjáról és a barátokról. A tornácon egy autogramfalat is találunk, amit a költő híres barátai, ismerősei, ide látogató vendégei láttak el kézjegyükkel. Babits Mihály 1924-ben kezdte nyarait Esztergomban tölteni.
Ez a kis házacska volt Babits Mihály költő nyaralója Esztergomban. Minden ide látogató kedves vendég megcsodálhatja a költő bútorait, berendezési tárgyait, műveit,kéziratait, fotókat a családjáról és a barátokról. A tornácon egy autogramfalat is találunk, amit a költő híres barátai, ismerősei, ide látogató vendégei láttak el kézjegyükkel. Babits Mihály 1924-ben kezdte nyarait Esztergomban tölteni.
Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.
Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.
Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.
A Lovasmúzeum a volt Tiszti Kaszinó épületében található. A műemléképület eklektikus, barokk hatású. A termekben a bábolnai lótenyésztés különböző emlékeit ismerhetik meg a látogatók. A kiállított tárgyak között korabeli iratok, térképek, könyvek, festmények, fotók, szerszámok, elnyert díjak és oklevelek, valamint különböző használati tárgyak láthatók. A kiállítás anyaga a több mint 200 éves múltról mesél: híres lovakról és lovasokról, világhírű ménesparancsnokokról és azokról a névtelen lovászokról, fogathajtókról, akik munkájukkal és teljesítményükkel hírnevet, megbecsülést szereztek Bábolnának, és világhírűvé tették azt.
A Lovasmúzeum a volt Tiszti Kaszinó épületében található. A műemléképület eklektikus, barokk hatású. A termekben a bábolnai lótenyésztés különböző emlékeit ismerhetik meg a látogatók. A kiállított tárgyak között korabeli iratok, térképek, könyvek, festmények, fotók, szerszámok, elnyert díjak és oklevelek, valamint különböző használati tárgyak láthatók. A kiállítás anyaga a több mint 200 éves múltról mesél: híres lovakról és lovasokról, világhírű ménesparancsnokokról és azokról a névtelen lovászokról, fogathajtókról, akik munkájukkal és teljesítményükkel hírnevet, megbecsülést szereztek Bábolnának, és világhírűvé tették azt.
A Lovasmúzeum a volt Tiszti Kaszinó épületében található. A műemléképület eklektikus, barokk hatású. A termekben a bábolnai lótenyésztés különböző emlékeit ismerhetik meg a látogatók. A kiállított tárgyak között korabeli iratok, térképek, könyvek, festmények, fotók, szerszámok, elnyert díjak és oklevelek, valamint különböző használati tárgyak láthatók. A kiállítás anyaga a több mint 200 éves múltról mesél: híres lovakról és lovasokról, világhírű ménesparancsnokokról és azokról a névtelen lovászokról, fogathajtókról, akik munkájukkal és teljesítményükkel hírnevet, megbecsülést szereztek Bábolnának, és világhírűvé tették azt.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum. Gobbi Hildának kezdeményezésére 1952-ben Bajor Gizi halálának első évfordulóján nyílt meg a Múzeum a színésznő egykori villájában. Az egykori – Jászai Marinak, Márkus Emíliának és Gobbi Hildának szentelt – emlékszobák helyén ma időszaki kiállítások kapnak helyet. Az Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet rendkívül gazdag anyaga lehetőséget biztosít arra, hogy sokszínűen mutathassuk be a magyar színháztörténet különböző korszakait, kiemelkedő alakjait.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum. Gobbi Hildának kezdeményezésére 1952-ben Bajor Gizi halálának első évfordulóján nyílt meg a Múzeum a színésznő egykori villájában. Az egykori – Jászai Marinak, Márkus Emíliának és Gobbi Hildának szentelt – emlékszobák helyén ma időszaki kiállítások kapnak helyet. Az Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet rendkívül gazdag anyaga lehetőséget biztosít arra, hogy sokszínűen mutathassuk be a magyar színháztörténet különböző korszakait, kiemelkedő alakjait.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum. Gobbi Hildának kezdeményezésére 1952-ben Bajor Gizi halálának első évfordulóján nyílt meg a Múzeum a színésznő egykori villájában. Az egykori – Jászai Marinak, Márkus Emíliának és Gobbi Hildának szentelt – emlékszobák helyén ma időszaki kiállítások kapnak helyet. Az Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet rendkívül gazdag anyaga lehetőséget biztosít arra, hogy sokszínűen mutathassuk be a magyar színháztörténet különböző korszakait, kiemelkedő alakjait.
A Laczkó Dezső Múzeum szomszédságában áll az ún. Bakonyi Ház, amely az egyik legkorábbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely. 1935-ben közadakozásból épült egy öcsi kisnemesi lakóház mintájára. Tervezői: Nagy László néprajzkutató és Linzmayer György építészmérnök voltak. Az épület háromosztatú, nád héjazatú, döngölt földpadlós. Hosszanti, a virágoskertre néző homlokzata előtt mellvédes, törpeoszlopos, kosárívgörbés, boltozott áthidalású tornác húzódik, amelynek külső oldalát ívenként vakolatkeret díszíti. Ez az épület a korabeli lakóházak között a fejlettebb változatot képviseli.
A Laczkó Dezső Múzeum szomszédságában áll az ún. Bakonyi Ház, amely az egyik legkorábbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely. 1935-ben közadakozásból épült egy öcsi kisnemesi lakóház mintájára. Tervezői: Nagy László néprajzkutató és Linzmayer György építészmérnök voltak. Az épület háromosztatú, nád héjazatú, döngölt földpadlós. Hosszanti, a virágoskertre néző homlokzata előtt mellvédes, törpeoszlopos, kosárívgörbés, boltozott áthidalású tornác húzódik, amelynek külső oldalát ívenként vakolatkeret díszíti. Ez az épület a korabeli lakóházak között a fejlettebb változatot képviseli.
A Laczkó Dezső Múzeum szomszédságában áll az ún. Bakonyi Ház, amely az egyik legkorábbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely. 1935-ben közadakozásból épült egy öcsi kisnemesi lakóház mintájára. Tervezői: Nagy László néprajzkutató és Linzmayer György építészmérnök voltak. Az épület háromosztatú, nád héjazatú, döngölt földpadlós. Hosszanti, a virágoskertre néző homlokzata előtt mellvédes, törpeoszlopos, kosárívgörbés, boltozott áthidalású tornác húzódik, amelynek külső oldalát ívenként vakolatkeret díszíti. Ez az épület a korabeli lakóházak között a fejlettebb változatot képviseli.