Múzeum

A Budapest területén előkerült értékes leletanyag bemutatására 1894-ben nyitották meg az Aquincumi Múzeumot. Budapest – Rómától északra – az egyetlen olyan európai főváros mely római örökségét nagyobb összefüggő területen tudja látogatói elé tárni, s gyűjteménye ma már milliós nagyságrendű. Az új múzeumépületben kapott helyett a „Róma Aquincumban” állandó kiállítás 2007-ben. A kiállítás a legértékesebb és az eddig be nem mutatott gazdag leletanyagból ad válogatást. Az állandó kiállítás másik különlegessége, hogy a bemutató keretein belül, több mint 75 évvel megtalálását követően, méltó körülmények között mutatja be a múzeum világhírű zenei emlékét, az aquincumi orgonát.

Az Arany Egyszarvú Patikában látható kiállítás Vas megye 17-19. századi polgári és szerzetesi patikáinak emlékeiből mutat be válogatást a 18. századi állapotnak megfelelően helyreállított egykori patikaépületben. A múzeumba betérő látogatók megtekinthetik a hazai viszonylatban egyedülálló szárítópadlást vagy drogpadlást, ahol a patikusok egykor a gyógyszerek előállításához szükséges gyógynövényeket szárították, ezt tesszük mi is a rekonstruált ládafiás szárítópolcozaton, így mai napig a száradó friss növények kellemes illatta lengi be a drogpadlást. A múzeum belső udvarán található a barokkos kialakítású patikakert, melyben a 17. században gyógynövényként használatos növényekből mutatunk be közel nyolcvan félét.

Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény épülete műemlék épület révén Nagykőrös egyik legfontosabb turisztikai vonzereje, mely 1848-as történelmi emlékhely is egyben. Múzeumunk, mint az ország egyetlen Arany János emlékmúzeuma, egyedülálló Arany János-gyűjteménnyel büszkélkedhet. Kiemelten kezeljük az Arany Jánoshoz kötődő országos jelentőségű gyűjteményi anyagot, valamint a mai napig gyűjtjük Nagykőrös város és térsége helytörténeti, néprajzi, régészeti emlékeit, ápolva ezzel a több, mint egy évszázados nagykőrösi Arany-kultuszt.

A budai Várnegyedben, szinte a Mátyás templommal szemben található Budapest gyógyszerészet történeti múzeuma. A Budai Várnegyed 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökség Listán. Az Arany Sas patika épülete a 15. század első felében épült kereskedőház. Többször átalakították: 1526-1541 között készült el a ma is fennálló összes dongaboltozat, a reneszánsz kor emléke a vakfülke. 1500 körül került a falra a mennyezetfestés: szürkéskék alapon sárga csillagos, `alkimista` mintázat. A 18. sz elején készült a téglavörös alaptónusú barokk falfestés és a `Jézus és a vérfolyásos asszony` jelenetét ábrázoló falfestés. Az épület mai, klasszicizáló homlokzata 1820 körül készült. Ebben az épületben működött 1750-1913 között az első budavári patika.

A Balaton-felvidéki Dörgicse három, középkori eredetű település, az egykori Boldogasszonydörgicse, Szentpéterdörgicse és Szentmihálydörgicse, ma Alsódörgicse, Felsődörgicse és Kisdörgicse egyesítésével jött létre a XX. század közepén. A településen a három, a falvak védőszentjeinek nevét viselő, Árpád-kori templomrom szabadon látogatható.

Az Árpád Múzeum feladata a régészet, néprajz, történet és a gyűjtőkörhöz kötődő képzőművészei anyag gyűjtése, feldolgozása, bemutatása. Az utóbbi években a múzeum fontosnak tartja a helyi adottságból, a Duna melletti létezésből fakadóan a természeti környezet értékeinek védelmét, gondozását.

Az ASTRICEUM Érseki Múzeumban az érseki gyűjtemény értékes papi textíliái, ötvöstárgyai tekinthetők meg „Ars Sacra – Ars Liturgica” címmel kiállításba rendezve. Emellett a kalocsai születésű, de 1956 után évtizedeken át Rómában élő és alkotó Prokop Péter (1919-2003) pap-festőművész művei láthatóak az „Akit szeretett Jézus” című tárlatban.

Asztalos Joachim népi fafaragó valóságos alakok után készült, életnagyságú szobrai hűen ábrázolják az itt élő emberek mindennapjait. A mester Parádon, zsellér családban született, és a palóc élet szépsége, szegénysége késztette arra, hogy annak fába vésve emléket állítson. Szobrait gondosan kiválasztott szálfákból faragta ki, melyhez főleg vadkörtefát, gesztenyét és hársfát használt. Táblaképek sorozata mutatja be a föld megmunkálását - a szántástól a cséplésig - és a palóc lakodalmi jeleneteket.

A fizika atomjó! – Múzeum és élményalapú oktatás. Mindenki hallott már az atomerőműről, de azt is tudjátok, hogyan működik, milyen eszközökkel állítja elő a villamos energiát? Az Európában egyedülálló Atomenergetikai Múzeum célkitűzése nem más, mint megőrizni és érthetően bemutatni a jövőnek az atomerőmű építésével, üzemeltetésével kapcsolatos dokumentumokat és tárgyakat. A látogatók 2000 négyzetméteren csodálhatják és ismerhetik meg testközelből az atomerőmű történelmét és érdekesebbnél érdekesebb berendezéseit. Mi a sugárkapu? Mire jó a dózismérő? Van-e köze a pillének a cukorhoz? Minden kérdésre választ kaphatnak a múzeum falai között, a határ a csillagos ég!

Átadták Auer Lipót, a város egyik leghíresebb szülöttjének megújított egykori házát. Auer Lipót világhírű hegedűművész, zenepedagógus, karmester és zeneszerző a Thököly utca 1. alatt található házban töltötte gyermekkorát. Mivel az épület a világhírű magyar művész szülőháza, ezért számára is kulturális emléket állítva az épület keleti oldalán egy hangszerkészítő műhely kerül kialakításra, ami egy bemutatóterem funkcióval is rendelkezik, így a látogatók megismerkedhetnek különböző hangszerek – elsősorban a hegedű – készítésének mesterségével, művészetével. Helyet kaptak itt a városba érkező vendégművészek fogadására alkalmas lakások is. Az ingatlan udvarán egy mobil színpad és hozzá tartozó épített lelátó rész is létrejön. A terület alkalmas lesz különböző művészeti előadások lebonyolítására.