A Digitális Erőmű digitális kiállítótér, oktatási és módszertani központ, melyet mint intézményt a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) hozott létre. A Multifunkcionális Módszertani Központ Ózdon, az egykori erőmű épületében található, amely a kilencvenes évek eleje óta elhagyatva állt. Egy olyan többfunkciós közösségi épület valósult meg, mely a digitális kultúra otthonaként és közvetítőjeként teret ad az elektronikus tananyag (Digipédia) fejlesztésnek, online és személyes képzéseknek, a digitális Kárpát-medence kiállításnak, a nemzeti kultúrkincs digitális térinformációs rendszerének, továbbá számos helyi közösségi programnak.
A Digitális Erőmű digitális kiállítótér, oktatási és módszertani központ, melyet mint intézményt a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) hozott létre. A Multifunkcionális Módszertani Központ Ózdon, az egykori erőmű épületében található, amely a kilencvenes évek eleje óta elhagyatva állt. Egy olyan többfunkciós közösségi épület valósult meg, mely a digitális kultúra otthonaként és közvetítőjeként teret ad az elektronikus tananyag (Digipédia) fejlesztésnek, online és személyes képzéseknek, a digitális Kárpát-medence kiállításnak, a nemzeti kultúrkincs digitális térinformációs rendszerének, továbbá számos helyi közösségi programnak.
A Digitális Erőmű digitális kiállítótér, oktatási és módszertani központ, melyet mint intézményt a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) hozott létre. A Multifunkcionális Módszertani Központ Ózdon, az egykori erőmű épületében található, amely a kilencvenes évek eleje óta elhagyatva állt. Egy olyan többfunkciós közösségi épület valósult meg, mely a digitális kultúra otthonaként és közvetítőjeként teret ad az elektronikus tananyag (Digipédia) fejlesztésnek, online és személyes képzéseknek, a digitális Kárpát-medence kiállításnak, a nemzeti kultúrkincs digitális térinformációs rendszerének, továbbá számos helyi közösségi programnak.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
A Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep a hatvanas évek második felétől kibontakozó alkotótelepi-mozgalom részeként jött létre 1974-ben. A fém, a vas használata az egyetemes művészetben a második világháború után kezdett elterjedni. A műveket a Duna-parton felállították, majd ezzel párhuzamosan megindult a Duna-parti tereprendezés, fásítás és növénytelepítés. A művésztelepen 1974 és 1993 között 44 művész vett részt pályázat (esetenként meghívás) alapján. 1983-tól a telep nemzetközi lett. A vasmű által gyártott hagyományos anyagok mellett a meghívott szobrászok légkorracél, saválló acél féltermékeket, különböző profilokat használtak fel a műalkotásokhoz.
A Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep a hatvanas évek második felétől kibontakozó alkotótelepi-mozgalom részeként jött létre 1974-ben. A fém, a vas használata az egyetemes művészetben a második világháború után kezdett elterjedni. A műveket a Duna-parton felállították, majd ezzel párhuzamosan megindult a Duna-parti tereprendezés, fásítás és növénytelepítés. A művésztelepen 1974 és 1993 között 44 művész vett részt pályázat (esetenként meghívás) alapján. 1983-tól a telep nemzetközi lett. A vasmű által gyártott hagyományos anyagok mellett a meghívott szobrászok légkorracél, saválló acél féltermékeket, különböző profilokat használtak fel a műalkotásokhoz.
A Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep a hatvanas évek második felétől kibontakozó alkotótelepi-mozgalom részeként jött létre 1974-ben. A fém, a vas használata az egyetemes művészetben a második világháború után kezdett elterjedni. A műveket a Duna-parton felállították, majd ezzel párhuzamosan megindult a Duna-parti tereprendezés, fásítás és növénytelepítés. A művésztelepen 1974 és 1993 között 44 művész vett részt pályázat (esetenként meghívás) alapján. 1983-tól a telep nemzetközi lett. A vasmű által gyártott hagyományos anyagok mellett a meghívott szobrászok légkorracél, saválló acél féltermékeket, különböző profilokat használtak fel a műalkotásokhoz.
A szabadtéri kéthektáros területen a történelmi Magyarország épített szimbólumait, történeti emlékeit foglalja magába 1:25-ös méretarányú makettek formájában. Kastélyok, nemzetünk műemlékei, paloták, templomok, várak adnak esztétikai élményt és hozzák élő közelségbe a régi időket, eleink hőstetteit a látogatók számára, ahogyan ez a néhány mellékelt fotón keresztül is érzékelhető. Kortól függetlenül a park igazi értékes, izgalmas kikapcsolódást nyújt mindenkinek.
A szabadtéri kéthektáros területen a történelmi Magyarország épített szimbólumait, történeti emlékeit foglalja magába 1:25-ös méretarányú makettek formájában. Kastélyok, nemzetünk műemlékei, paloták, templomok, várak adnak esztétikai élményt és hozzák élő közelségbe a régi időket, eleink hőstetteit a látogatók számára, ahogyan ez a néhány mellékelt fotón keresztül is érzékelhető. Kortól függetlenül a park igazi értékes, izgalmas kikapcsolódást nyújt mindenkinek.
A szabadtéri kéthektáros területen a történelmi Magyarország épített szimbólumait, történeti emlékeit foglalja magába 1:25-ös méretarányú makettek formájában. Kastélyok, nemzetünk műemlékei, paloták, templomok, várak adnak esztétikai élményt és hozzák élő közelségbe a régi időket, eleink hőstetteit a látogatók számára, ahogyan ez a néhány mellékelt fotón keresztül is érzékelhető. Kortól függetlenül a park igazi értékes, izgalmas kikapcsolódást nyújt mindenkinek.
A tönkrement ikonikus malmot újjáépítették és nem csak látogatható, hanem dolgozik, őröl is a bunyevác településen, Felsőszentivánon. Tíz éve egy vihar tette tönkre a malmot, azóta újjáépítették, és mostantól nemcsak bárki számára látogatható, hanem a rendeltetésének megfelelően lisztet is készítenek benne. A malom hibrid, így széllel és villamos energiával is működik. Az épületben - családbarát környezetben - interaktív kiállítótótér is helyet kap - oktatási célokra is alkalmas lesz.
A tönkrement ikonikus malmot újjáépítették és nem csak látogatható, hanem dolgozik, őröl is a bunyevác településen, Felsőszentivánon. Tíz éve egy vihar tette tönkre a malmot, azóta újjáépítették, és mostantól nemcsak bárki számára látogatható, hanem a rendeltetésének megfelelően lisztet is készítenek benne. A malom hibrid, így széllel és villamos energiával is működik. Az épületben - családbarát környezetben - interaktív kiállítótótér is helyet kap - oktatási célokra is alkalmas lesz.
A tönkrement ikonikus malmot újjáépítették és nem csak látogatható, hanem dolgozik, őröl is a bunyevác településen, Felsőszentivánon. Tíz éve egy vihar tette tönkre a malmot, azóta újjáépítették, és mostantól nemcsak bárki számára látogatható, hanem a rendeltetésének megfelelően lisztet is készítenek benne. A malom hibrid, így széllel és villamos energiával is működik. Az épületben - családbarát környezetben - interaktív kiállítótótér is helyet kap - oktatási célokra is alkalmas lesz.
A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, de a temető nemzetünk nagyjainak emlékezete mellett az 1849 óta egymást váltó történelmi korszakok lenyomatát is őrzi. Itt nyugszanak legnagyobb számban a magyar történelem és kultúra nagyjai, a síremlékek jelentős része művészettörténeti érték, híres építészek, szobrászok alkotása.
A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, de a temető nemzetünk nagyjainak emlékezete mellett az 1849 óta egymást váltó történelmi korszakok lenyomatát is őrzi. Itt nyugszanak legnagyobb számban a magyar történelem és kultúra nagyjai, a síremlékek jelentős része művészettörténeti érték, híres építészek, szobrászok alkotása.
A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, de a temető nemzetünk nagyjainak emlékezete mellett az 1849 óta egymást váltó történelmi korszakok lenyomatát is őrzi. Itt nyugszanak legnagyobb számban a magyar történelem és kultúra nagyjai, a síremlékek jelentős része művészettörténeti érték, híres építészek, szobrászok alkotása.