A múzeum a Bükk hegység üveghutáinak fennmaradt anyagát mutatja be alapításuktól napjainkig, levéltári és egyházi dokumentumok alapján. Kiemelten foglalkozik az utolsó üveghuta történetével, az alapító Schusselka családdal. Az üveg alapanyagaival, az üvegolvasztó kemencével, olvasztóüsttel, az üvegfúvó pipával, az üvegfúvás segédeszközeivel, valamint számos fúvóformával ismerkedhetnek meg a látogatók. A XIX. és a XX. század különféle üvegtárgyai közül igazi ritkaságokat tekinthet meg az érdeklődő.
A múzeum a Bükk hegység üveghutáinak fennmaradt anyagát mutatja be alapításuktól napjainkig, levéltári és egyházi dokumentumok alapján. Kiemelten foglalkozik az utolsó üveghuta történetével, az alapító Schusselka családdal. Az üveg alapanyagaival, az üvegolvasztó kemencével, olvasztóüsttel, az üvegfúvó pipával, az üvegfúvás segédeszközeivel, valamint számos fúvóformával ismerkedhetnek meg a látogatók. A XIX. és a XX. század különféle üvegtárgyai közül igazi ritkaságokat tekinthet meg az érdeklődő.
A múzeum a Bükk hegység üveghutáinak fennmaradt anyagát mutatja be alapításuktól napjainkig, levéltári és egyházi dokumentumok alapján. Kiemelten foglalkozik az utolsó üveghuta történetével, az alapító Schusselka családdal. Az üveg alapanyagaival, az üvegolvasztó kemencével, olvasztóüsttel, az üvegfúvó pipával, az üvegfúvás segédeszközeivel, valamint számos fúvóformával ismerkedhetnek meg a látogatók. A XIX. és a XX. század különféle üvegtárgyai közül igazi ritkaságokat tekinthet meg az érdeklődő.
Szuhafő egy kis zsákfalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki-dombság északnyugati szegletében fekszik, két kilátóval büszkélkedhet. Szuhafő két kilátója egymással szemben áll a falut körbeölelő dombokon. A kilátókat 2015-ben emelték. A fémelemekkel merevített, faszerkezetű, kétszintes, mindenféle hivalkodó dizájnelemtől mentes toronypáros keleti tagja a Centu-tetői kilátó. A panoráma mindkét építmény tetejéről 360 fokos, tiszta időben pedig nemcsak Szuhafő község és környezete, hanem a Tátra vonulatrendszere is látszik.
Szuhafő egy kis zsákfalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki-dombság északnyugati szegletében fekszik, két kilátóval büszkélkedhet. Szuhafő két kilátója egymással szemben áll a falut körbeölelő dombokon. A kilátókat 2015-ben emelték. A fémelemekkel merevített, faszerkezetű, kétszintes, mindenféle hivalkodó dizájnelemtől mentes toronypáros keleti tagja a Centu-tetői kilátó. A panoráma mindkét építmény tetejéről 360 fokos, tiszta időben pedig nemcsak Szuhafő község és környezete, hanem a Tátra vonulatrendszere is látszik.
Szuhafő egy kis zsákfalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki-dombság északnyugati szegletében fekszik, két kilátóval büszkélkedhet. Szuhafő két kilátója egymással szemben áll a falut körbeölelő dombokon. A kilátókat 2015-ben emelték. A fémelemekkel merevített, faszerkezetű, kétszintes, mindenféle hivalkodó dizájnelemtől mentes toronypáros keleti tagja a Centu-tetői kilátó. A panoráma mindkét építmény tetejéről 360 fokos, tiszta időben pedig nemcsak Szuhafő község és környezete, hanem a Tátra vonulatrendszere is látszik.
A kilátó Kisújbánya felett az 524 m magas Cigány-hegyen a Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában. 1978-ban épült Buzás Endre tervei alapján. A toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A terméskőből épült gránit névtáblával ellátott kilátót a 2007-ben felújították és két szinttel megmagasították.
A kilátó Kisújbánya felett az 524 m magas Cigány-hegyen a Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában. 1978-ban épült Buzás Endre tervei alapján. A toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A terméskőből épült gránit névtáblával ellátott kilátót a 2007-ben felújították és két szinttel megmagasították.
A kilátó Kisújbánya felett az 524 m magas Cigány-hegyen a Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában. 1978-ban épült Buzás Endre tervei alapján. A toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A terméskőből épült gránit névtáblával ellátott kilátót a 2007-ben felújították és két szinttel megmagasították.
Veszprém határában találjuk a 375 méter magas Csatár-hegyet, melynek csúcsán áll a 3 szintes, közel 12 méteres kilátó. Az építmény elődje a földrajztudós, Cholnoky Jenő nevét viselte, ám ez már régen tönkrement, helyére építették a jelenlegi kilátót. A 9 méter magasságban lévő kilátószintről gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra. A kilátó közelében lévő XVIII. Szent Kereszt-kápolnát is érdemes megtekinteni.
Veszprém határában találjuk a 375 méter magas Csatár-hegyet, melynek csúcsán áll a 3 szintes, közel 12 méteres kilátó. Az építmény elődje a földrajztudós, Cholnoky Jenő nevét viselte, ám ez már régen tönkrement, helyére építették a jelenlegi kilátót. A 9 méter magasságban lévő kilátószintről gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra. A kilátó közelében lévő XVIII. Szent Kereszt-kápolnát is érdemes megtekinteni.
Veszprém határában találjuk a 375 méter magas Csatár-hegyet, melynek csúcsán áll a 3 szintes, közel 12 méteres kilátó. Az építmény elődje a földrajztudós, Cholnoky Jenő nevét viselte, ám ez már régen tönkrement, helyére építették a jelenlegi kilátót. A 9 méter magasságban lévő kilátószintről gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra. A kilátó közelében lévő XVIII. Szent Kereszt-kápolnát is érdemes megtekinteni.
A 2006-ban átadott Csergezán Pál-kilátó a Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méteres Nagy-Kopaszon áll. A kilátó vörösfenyőből készült, teljes magassága 23,5 méter, legfelső szintje 18 méterrel van a belépési szint felett. A kilátó homlokzatát különleges lécborítás fedi, ezért tériszony nélkül lehet feljutni a kilátó kereken 100 lépcsőjén a 18 méter magasban elhelyezkedő legfelső kilátószintre. Alakja nagyon különleges, leginkább egy szélben duzzadó vitorlára hasonlít. A teljes körpanoráma tiszta időben a főváros 100 kilométeres sugarú térségét öleli fel.
A 2006-ban átadott Csergezán Pál-kilátó a Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méteres Nagy-Kopaszon áll. A kilátó vörösfenyőből készült, teljes magassága 23,5 méter, legfelső szintje 18 méterrel van a belépési szint felett. A kilátó homlokzatát különleges lécborítás fedi, ezért tériszony nélkül lehet feljutni a kilátó kereken 100 lépcsőjén a 18 méter magasban elhelyezkedő legfelső kilátószintre. Alakja nagyon különleges, leginkább egy szélben duzzadó vitorlára hasonlít. A teljes körpanoráma tiszta időben a főváros 100 kilométeres sugarú térségét öleli fel.
A 2006-ban átadott Csergezán Pál-kilátó a Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méteres Nagy-Kopaszon áll. A kilátó vörösfenyőből készült, teljes magassága 23,5 méter, legfelső szintje 18 méterrel van a belépési szint felett. A kilátó homlokzatát különleges lécborítás fedi, ezért tériszony nélkül lehet feljutni a kilátó kereken 100 lépcsőjén a 18 méter magasban elhelyezkedő legfelső kilátószintre. Alakja nagyon különleges, leginkább egy szélben duzzadó vitorlára hasonlít. A teljes körpanoráma tiszta időben a főváros 100 kilométeres sugarú térségét öleli fel.