Tárnokréti mellet a Rápca folyó túlpartján áll a fából készült kilátó.
A három szintes, fából készült kilátót 2011-ben építették fel Villány északi felénél a Templom-hegyen. A kilátó a Templomhegyi tanösvény felső végpontjánál érhető el. A felső szintről a páratlan kilátásban lesz része a látogatóknak.
Máriagyűdtől nyugatra, a Tenkes déli oldalában a Bálint úton vezető Csodabogyó tanösvény S sávval jelzett útvonalán található kilátó. A faszerkezetű kilátót Révész Mária tervezésében 2003-ban adták át. A Csodabogyó-tanösvény egy 2,5 km-es sétaút a Mecsekben. Egyik vége a Tenkes-hegy alatt a másik Máriagyűd templománál található. A tanösvényen emelkedő nyolcszögalapú fakilátóból szép kilátás nyílik a közeli Máriagyűdre és kegytemplomra valamint Siklósra. Maga a kilátó nem túl magas, egyszintes építmény.
Máriagyűdtől nyugatra, a Tenkes déli oldalában a Bálint úton vezető Csodabogyó tanösvény S sávval jelzett útvonalán található kilátó. A faszerkezetű kilátót Révész Mária tervezésében 2003-ban adták át. A Csodabogyó-tanösvény egy 2,5 km-es sétaút a Mecsekben. Egyik vége a Tenkes-hegy alatt a másik Máriagyűd templománál található. A tanösvényen emelkedő nyolcszögalapú fakilátóból szép kilátás nyílik a közeli Máriagyűdre és kegytemplomra valamint Siklósra. Maga a kilátó nem túl magas, egyszintes építmény.
Máriagyűdtől nyugatra, a Tenkes déli oldalában a Bálint úton vezető Csodabogyó tanösvény S sávval jelzett útvonalán található kilátó. A faszerkezetű kilátót Révész Mária tervezésében 2003-ban adták át. A Csodabogyó-tanösvény egy 2,5 km-es sétaút a Mecsekben. Egyik vége a Tenkes-hegy alatt a másik Máriagyűd templománál található. A tanösvényen emelkedő nyolcszögalapú fakilátóból szép kilátás nyílik a közeli Máriagyűdre és kegytemplomra valamint Siklósra. Maga a kilátó nem túl magas, egyszintes építmény.
A Kelet-Cserhátban, a Tepke csúcsán áll a 22,40 méter magas kilátó. Innen festői kilátás nyílik a Mátrára és a Cserhátra, nyugat felé pedig a Börzsönyre. A Cserhátban számos kilátóhelyet találunk, de egyik sem vetekedhet a Tepkéről kínálkozó látvánnyal. A kilátó alatti túraúton információs tábla segíti az eligazodást a környék állat- és növényvilágában, illetve a természeti környezetben.
A Kelet-Cserhátban, a Tepke csúcsán áll a 22,40 méter magas kilátó. Innen festői kilátás nyílik a Mátrára és a Cserhátra, nyugat felé pedig a Börzsönyre. A Cserhátban számos kilátóhelyet találunk, de egyik sem vetekedhet a Tepkéről kínálkozó látvánnyal. A kilátó alatti túraúton információs tábla segíti az eligazodást a környék állat- és növényvilágában, illetve a természeti környezetben.
A Kelet-Cserhátban, a Tepke csúcsán áll a 22,40 méter magas kilátó. Innen festői kilátás nyílik a Mátrára és a Cserhátra, nyugat felé pedig a Börzsönyre. A Cserhátban számos kilátóhelyet találunk, de egyik sem vetekedhet a Tepkéről kínálkozó látvánnyal. A kilátó alatti túraúton információs tábla segíti az eligazodást a környék állat- és növényvilágában, illetve a természeti környezetben.
Zalaköveskút határában, a kis község egyik legmagasabb pontján áll a Teréz Anya kilátó. Tetejéről csodálatos kilátás nyílik a környező vidékre. Egy kevéssé ismert, mégis csodálatos kilátó a zalaköveskúti, amely 2011-ben épült. Erős, masszív szerkezetű faépítményről van szó, amely komoly magasságba emelkedik. A tetőről egészen messze elláthatunk jó idő esetén, az egész Zalai-dombság kitűnően látszik, Keszthely, Hévíz városát is felfedezhetjük.
Zalaköveskút határában, a kis község egyik legmagasabb pontján áll a Teréz Anya kilátó. Tetejéről csodálatos kilátás nyílik a környező vidékre. Egy kevéssé ismert, mégis csodálatos kilátó a zalaköveskúti, amely 2011-ben épült. Erős, masszív szerkezetű faépítményről van szó, amely komoly magasságba emelkedik. A tetőről egészen messze elláthatunk jó idő esetén, az egész Zalai-dombság kitűnően látszik, Keszthely, Hévíz városát is felfedezhetjük.
Zalaköveskút határában, a kis község egyik legmagasabb pontján áll a Teréz Anya kilátó. Tetejéről csodálatos kilátás nyílik a környező vidékre. Egy kevéssé ismert, mégis csodálatos kilátó a zalaköveskúti, amely 2011-ben épült. Erős, masszív szerkezetű faépítményről van szó, amely komoly magasságba emelkedik. A tetőről egészen messze elláthatunk jó idő esetén, az egész Zalai-dombság kitűnően látszik, Keszthely, Hévíz városát is felfedezhetjük.
Zalakaros fürdőváros látogatói a Termáltó és Ökopart látnivalóit nézhetik meg. Megismerkedhetnek a természet hangjaival a Hangok Pavilonjában, különböző kőzeteket kereshetnek meg a Labirintusban, a föld forgását – a nap mozgását és a hozzá kapcsolódó folyamatosan változó fényeket tanulmányozhatják a Fények meditációs terében, megismerhetik a védett, a területen őshonos növényeket a Tanösvényeken, a legkisebbek a Játszótéren játszhatnak.
Zalakaros fürdőváros látogatói a Termáltó és Ökopart látnivalóit nézhetik meg. Megismerkedhetnek a természet hangjaival a Hangok Pavilonjában, különböző kőzeteket kereshetnek meg a Labirintusban, a föld forgását – a nap mozgását és a hozzá kapcsolódó folyamatosan változó fényeket tanulmányozhatják a Fények meditációs terében, megismerhetik a védett, a területen őshonos növényeket a Tanösvényeken, a legkisebbek a Játszótéren játszhatnak.
Zalakaros fürdőváros látogatói a Termáltó és Ökopart látnivalóit nézhetik meg. Megismerkedhetnek a természet hangjaival a Hangok Pavilonjában, különböző kőzeteket kereshetnek meg a Labirintusban, a föld forgását – a nap mozgását és a hozzá kapcsolódó folyamatosan változó fényeket tanulmányozhatják a Fények meditációs terében, megismerhetik a védett, a területen őshonos növényeket a Tanösvényeken, a legkisebbek a Játszótéren játszhatnak.
Tés fő látványossága a Dunántúlon ritkaságnak számító szélmalom. Szerencsére a településen kettő is megmaradt: az 1840-ben épült Helt-féle, és az 1924-ben épült Ozi-féle, amelyek közül a Helt-malom jelenleg is működőképes.
Páratlan kilátás nyílik Pécs városára, az egyik legfestőibb városrészből szemlélve. A Tettye városrész felett magasodik a Balázs-pihenő ahová a sziklák mellett kanyargó lépcsőkön érhetünk fel. A Balázs pihenő a Tettye feletti lépcsősornál, a sziklafal tetején található. 2003-ban épült, Szatyor Győző tervezte. Tengerszint feletti magassága: 289 m. Megközelítés: A Tettyéről, az S jelzésről induló lépcsősor tetején található. A pécsiek közkedvelt helye.
Páratlan kilátás nyílik Pécs városára, az egyik legfestőibb városrészből szemlélve. A Tettye városrész felett magasodik a Balázs-pihenő ahová a sziklák mellett kanyargó lépcsőkön érhetünk fel. A Balázs pihenő a Tettye feletti lépcsősornál, a sziklafal tetején található. 2003-ban épült, Szatyor Győző tervezte. Tengerszint feletti magassága: 289 m. Megközelítés: A Tettyéről, az S jelzésről induló lépcsősor tetején található. A pécsiek közkedvelt helye.
Páratlan kilátás nyílik Pécs városára, az egyik legfestőibb városrészből szemlélve. A Tettye városrész felett magasodik a Balázs-pihenő ahová a sziklák mellett kanyargó lépcsőkön érhetünk fel. A Balázs pihenő a Tettye feletti lépcsősornál, a sziklafal tetején található. 2003-ban épült, Szatyor Győző tervezte. Tengerszint feletti magassága: 289 m. Megközelítés: A Tettyéről, az S jelzésről induló lépcsősor tetején található. A pécsiek közkedvelt helye.
Rita szép, míves ácsmunka tibolddaróci panorámás kilátó, ahonnan fenséges panorámában gyönyörködhet a látogató. Tibolddaróc bükkaljai borsodi település.
A tihanyi bencés monostort I. András király (1046-1060) 1055-ben alapította Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére. Az alapító királyt itt temették el 1060-ban. A kolostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél, melynek latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is használtak. Ezért a magyar nyelv legrégibb írásos emléke is.
A tihanyi bencés monostort I. András király (1046-1060) 1055-ben alapította Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére. Az alapító királyt itt temették el 1060-ban. A kolostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél, melynek latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is használtak. Ezért a magyar nyelv legrégibb írásos emléke is.
A tihanyi bencés monostort I. András király (1046-1060) 1055-ben alapította Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére. Az alapító királyt itt temették el 1060-ban. A kolostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél, melynek latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is használtak. Ezért a magyar nyelv legrégibb írásos emléke is.
