Szalafőn, az Őrség szívében áll egy nem túl magas, mindössze 6,5 m-es, de annál egyedibb kilátó, a Kömpe Szeme kilátó, mely nagyrészt vörösfenyőből és tölgyből készült és egy szoknyás harangláb formára emlékeztet. A kis falu jellegzetesen őrségi település: szelíd dombjain elszórtan találhatók a lakóházak és gazdasági épületek. Ezeket hívják szereknek, melyek máig őrzik a sok száz éves településszerkezeti formát, ami meghatározta az itt élők életét, mindennapjait. A kilátópont a hétből öt szerre enged rálátást részben vagy egészben (Felsőszer, Pityerszer, Csörgőszer, Papszer és Templomszer). Különlegessége még, hogy tartozik hozzá egy hintaágy is. A kilátó egész évben ingyenesen látogatható.
Szalafőn, az Őrség szívében áll egy nem túl magas, mindössze 6,5 m-es, de annál egyedibb kilátó, a Kömpe Szeme kilátó, mely nagyrészt vörösfenyőből és tölgyből készült és egy szoknyás harangláb formára emlékeztet. A kis falu jellegzetesen őrségi település: szelíd dombjain elszórtan találhatók a lakóházak és gazdasági épületek. Ezeket hívják szereknek, melyek máig őrzik a sok száz éves településszerkezeti formát, ami meghatározta az itt élők életét, mindennapjait. A kilátópont a hétből öt szerre enged rálátást részben vagy egészben (Felsőszer, Pityerszer, Csörgőszer, Papszer és Templomszer). Különlegessége még, hogy tartozik hozzá egy hintaágy is. A kilátó egész évben ingyenesen látogatható.
Szalafőn, az Őrség szívében áll egy nem túl magas, mindössze 6,5 m-es, de annál egyedibb kilátó, a Kömpe Szeme kilátó, mely nagyrészt vörösfenyőből és tölgyből készült és egy szoknyás harangláb formára emlékeztet. A kis falu jellegzetesen őrségi település: szelíd dombjain elszórtan találhatók a lakóházak és gazdasági épületek. Ezeket hívják szereknek, melyek máig őrzik a sok száz éves településszerkezeti formát, ami meghatározta az itt élők életét, mindennapjait. A kilátópont a hétből öt szerre enged rálátást részben vagy egészben (Felsőszer, Pityerszer, Csörgőszer, Papszer és Templomszer). Különlegessége még, hogy tartozik hozzá egy hintaágy is. A kilátó egész évben ingyenesen látogatható.
A Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek tetején áll a Vajda Péter-kilátó. Talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A kilátó legfelső szintjéről csodás panoráma tárul elénk a Bakony erdőrengetegeire. A távolban látjuk a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesét és ellátunk a Balaton csillogó víztükréig.
A Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek tetején áll a Vajda Péter-kilátó. Talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A kilátó legfelső szintjéről csodás panoráma tárul elénk a Bakony erdőrengetegeire. A távolban látjuk a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesét és ellátunk a Balaton csillogó víztükréig.
A Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek tetején áll a Vajda Péter-kilátó. Talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A kilátó legfelső szintjéről csodás panoráma tárul elénk a Bakony erdőrengetegeire. A távolban látjuk a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesét és ellátunk a Balaton csillogó víztükréig.
A Kőröshegyi völgyhíd kilátópontról panoráma kilátás nyílik Magyarország leghosszabb hídjára. Az egyedülálló építészeti alkotás 1872 méter hosszú és legmagasabb pontja 88 méter.
A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán álló különleges háromszög alakú vörösfenyő borítású kilátón a Vértes és a Gerecse hegyvonulatait csodálhatjuk meg. A 16 méter magas erdei kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik Tatabányára is. Az éles szeműek kivehetik még a Turul madár kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait is, míg onnan jobb felé végigpásztázva a hegygerincet tekintetünk a Ranzinger Vince kilátó 30 méteres fémszerkezetén akadhat meg. A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye 1100 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll. A környék látnivalókban igen gazdag. A kilátó alatti völgyben húzódik a szépséges Mária szakadék, itt tör elő a Béla-forrás, valamint a közelben található Körtvélyespuszta régi temetője. Egész évben ingyenesen látogatható.
A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán álló különleges háromszög alakú vörösfenyő borítású kilátón a Vértes és a Gerecse hegyvonulatait csodálhatjuk meg. A 16 méter magas erdei kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik Tatabányára is. Az éles szeműek kivehetik még a Turul madár kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait is, míg onnan jobb felé végigpásztázva a hegygerincet tekintetünk a Ranzinger Vince kilátó 30 méteres fémszerkezetén akadhat meg. A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye 1100 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll. A környék látnivalókban igen gazdag. A kilátó alatti völgyben húzódik a szépséges Mária szakadék, itt tör elő a Béla-forrás, valamint a közelben található Körtvélyespuszta régi temetője. Egész évben ingyenesen látogatható.
A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán álló különleges háromszög alakú vörösfenyő borítású kilátón a Vértes és a Gerecse hegyvonulatait csodálhatjuk meg. A 16 méter magas erdei kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik Tatabányára is. Az éles szeműek kivehetik még a Turul madár kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait is, míg onnan jobb felé végigpásztázva a hegygerincet tekintetünk a Ranzinger Vince kilátó 30 méteres fémszerkezetén akadhat meg. A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye 1100 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll. A környék látnivalókban igen gazdag. A kilátó alatti völgyben húzódik a szépséges Mária szakadék, itt tör elő a Béla-forrás, valamint a közelben található Körtvélyespuszta régi temetője. Egész évben ingyenesen látogatható.
A fából és acélból készült sátortetős kilátóba 74 lépcsőfok vezet fel csigalépcsős kialakításban. A kilátó szintről jól belátható a környék: Szársomlyó, Tenkes, Kövestető, Hármashegy, vagy a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő. A névadó Kövestető csúcs 460 méter, ettől a ponttól nyugati irányban 500 méterre található a kilátó.
A fából és acélból készült sátortetős kilátóba 74 lépcsőfok vezet fel csigalépcsős kialakításban. A kilátó szintről jól belátható a környék: Szársomlyó, Tenkes, Kövestető, Hármashegy, vagy a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő. A névadó Kövestető csúcs 460 méter, ettől a ponttól nyugati irányban 500 méterre található a kilátó.
A fából és acélból készült sátortetős kilátóba 74 lépcsőfok vezet fel csigalépcsős kialakításban. A kilátó szintről jól belátható a környék: Szársomlyó, Tenkes, Kövestető, Hármashegy, vagy a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő. A névadó Kövestető csúcs 460 méter, ettől a ponttól nyugati irányban 500 méterre található a kilátó.
Érdekes formájú kilátó Vas megyében, Dozmat falu felett, ahonnan meglepően szép kilátás nyílik a Kőszegi-hegységre és az Arany-patak völgyére.
Napjainkban csupán egy mester, a Népi Iparművész-díjjal kitüntetett Lakatos László űzi hivatásszerűen a több évszázados múltra visszatekintő fazekas mesterséget Mohácson. Alkotásai zömmel redukciós égetéssel előállított fekete kerámia dísztárgyak és használati mázas kerámiák. A látogatók a mesterhez betérve megtekinthetik műhelyét, ahol a szemünk láttára alakítja át a formátlan agyagtömböket valami fazekas remekművekké. A műhely szomszédságában található a hagyományos, fatüzelésű égetőkemence és a mázas-kerámiák előállításához szükséges elektromos kemence is.
Napjainkban csupán egy mester, a Népi Iparművész-díjjal kitüntetett Lakatos László űzi hivatásszerűen a több évszázados múltra visszatekintő fazekas mesterséget Mohácson. Alkotásai zömmel redukciós égetéssel előállított fekete kerámia dísztárgyak és használati mázas kerámiák. A látogatók a mesterhez betérve megtekinthetik műhelyét, ahol a szemünk láttára alakítja át a formátlan agyagtömböket valami fazekas remekművekké. A műhely szomszédságában található a hagyományos, fatüzelésű égetőkemence és a mázas-kerámiák előállításához szükséges elektromos kemence is.
Napjainkban csupán egy mester, a Népi Iparművész-díjjal kitüntetett Lakatos László űzi hivatásszerűen a több évszázados múltra visszatekintő fazekas mesterséget Mohácson. Alkotásai zömmel redukciós égetéssel előállított fekete kerámia dísztárgyak és használati mázas kerámiák. A látogatók a mesterhez betérve megtekinthetik műhelyét, ahol a szemünk láttára alakítja át a formátlan agyagtömböket valami fazekas remekművekké. A műhely szomszédságában található a hagyományos, fatüzelésű égetőkemence és a mázas-kerámiák előállításához szükséges elektromos kemence is.
Szigetszentmiklós történelmével fonódott össze a város legismertebb ipari műemléke, a magyar rádiózás hőskorát idéző Lakihegyi Rádióadó. A Lakihegyi Rádióállomás antennája 1933-ban épült magyar szakemberek által átdolgozott amerikai tervek alapján. 1987-ben felújították és 2006-tól ismét üzemben álló ipari műemlék.
Szigetszentmiklós történelmével fonódott össze a város legismertebb ipari műemléke, a magyar rádiózás hőskorát idéző Lakihegyi Rádióadó. A Lakihegyi Rádióállomás antennája 1933-ban épült magyar szakemberek által átdolgozott amerikai tervek alapján. 1987-ben felújították és 2006-tól ismét üzemben álló ipari műemlék.
Szigetszentmiklós történelmével fonódott össze a város legismertebb ipari műemléke, a magyar rádiózás hőskorát idéző Lakihegyi Rádióadó. A Lakihegyi Rádióállomás antennája 1933-ban épült magyar szakemberek által átdolgozott amerikai tervek alapján. 1987-ben felújították és 2006-tól ismét üzemben álló ipari műemlék.
A Budai-hegység fővárosra néző területein számtalan helyről gyönyörködhetünk a panorámában. Ezek közül az egyik legismertebb helyszín a 376 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy) délkeletre néző peremén álló Árpád-kilátó. A terméskőből és fából épült kilátó tetővel is el van látva, míg nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatóak: a Dunán átívelő hidak, a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, így az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában.
A Budai-hegység fővárosra néző területein számtalan helyről gyönyörködhetünk a panorámában. Ezek közül az egyik legismertebb helyszín a 376 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy) délkeletre néző peremén álló Árpád-kilátó. A terméskőből és fából épült kilátó tetővel is el van látva, míg nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatóak: a Dunán átívelő hidak, a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, így az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában.
A Budai-hegység fővárosra néző területein számtalan helyről gyönyörködhetünk a panorámában. Ezek közül az egyik legismertebb helyszín a 376 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy) délkeletre néző peremén álló Árpád-kilátó. A terméskőből és fából épült kilátó tetővel is el van látva, míg nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatóak: a Dunán átívelő hidak, a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, így az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában.
A Naszály egyik legszebb kilátópontja az 534 méter magas Látó-hegy sziklás ormánál található. A természetes kilátópont nem véletlenül kapta ezt a találó elnevezést, innen nagyszerű panorámával láthatunk rá a hegy alatt fekvő Vácra, a szemközti Budai-, és Visegrádi-hegységre, valamint a Dunakanyart körülölelő hegycsúcsokra. Vác-Kisgombás felől a kirándulóút igen meredek, sokáig egy csúszós kaptatón kell felfelé mászni, azonban így jutunk el legrövidebb úton a Naszály csúcsára és a Látó-hegyre is. A másik útvonal Kosdról indul, ez sokkal lankásabb, szélesebb, viszont hosszabb is.
A Naszály egyik legszebb kilátópontja az 534 méter magas Látó-hegy sziklás ormánál található. A természetes kilátópont nem véletlenül kapta ezt a találó elnevezést, innen nagyszerű panorámával láthatunk rá a hegy alatt fekvő Vácra, a szemközti Budai-, és Visegrádi-hegységre, valamint a Dunakanyart körülölelő hegycsúcsokra. Vác-Kisgombás felől a kirándulóút igen meredek, sokáig egy csúszós kaptatón kell felfelé mászni, azonban így jutunk el legrövidebb úton a Naszály csúcsára és a Látó-hegyre is. A másik útvonal Kosdról indul, ez sokkal lankásabb, szélesebb, viszont hosszabb is.
A Naszály egyik legszebb kilátópontja az 534 méter magas Látó-hegy sziklás ormánál található. A természetes kilátópont nem véletlenül kapta ezt a találó elnevezést, innen nagyszerű panorámával láthatunk rá a hegy alatt fekvő Vácra, a szemközti Budai-, és Visegrádi-hegységre, valamint a Dunakanyart körülölelő hegycsúcsokra. Vác-Kisgombás felől a kirándulóút igen meredek, sokáig egy csúszós kaptatón kell felfelé mászni, azonban így jutunk el legrövidebb úton a Naszály csúcsára és a Látó-hegyre is. A másik útvonal Kosdról indul, ez sokkal lankásabb, szélesebb, viszont hosszabb is.
