A Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep a hatvanas évek második felétől kibontakozó alkotótelepi-mozgalom részeként jött létre 1974-ben. A fém, a vas használata az egyetemes művészetben a második világháború után kezdett elterjedni. A műveket a Duna-parton felállították, majd ezzel párhuzamosan megindult a Duna-parti tereprendezés, fásítás és növénytelepítés. A művésztelepen 1974 és 1993 között 44 művész vett részt pályázat (esetenként meghívás) alapján. 1983-tól a telep nemzetközi lett. A vasmű által gyártott hagyományos anyagok mellett a meghívott szobrászok légkorracél, saválló acél féltermékeket, különböző profilokat használtak fel a műalkotásokhoz.
A Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep a hatvanas évek második felétől kibontakozó alkotótelepi-mozgalom részeként jött létre 1974-ben. A fém, a vas használata az egyetemes művészetben a második világháború után kezdett elterjedni. A műveket a Duna-parton felállították, majd ezzel párhuzamosan megindult a Duna-parti tereprendezés, fásítás és növénytelepítés. A művésztelepen 1974 és 1993 között 44 művész vett részt pályázat (esetenként meghívás) alapján. 1983-tól a telep nemzetközi lett. A vasmű által gyártott hagyományos anyagok mellett a meghívott szobrászok légkorracél, saválló acél féltermékeket, különböző profilokat használtak fel a műalkotásokhoz.
A Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep a hatvanas évek második felétől kibontakozó alkotótelepi-mozgalom részeként jött létre 1974-ben. A fém, a vas használata az egyetemes művészetben a második világháború után kezdett elterjedni. A műveket a Duna-parton felállították, majd ezzel párhuzamosan megindult a Duna-parti tereprendezés, fásítás és növénytelepítés. A művésztelepen 1974 és 1993 között 44 művész vett részt pályázat (esetenként meghívás) alapján. 1983-tól a telep nemzetközi lett. A vasmű által gyártott hagyományos anyagok mellett a meghívott szobrászok légkorracél, saválló acél féltermékeket, különböző profilokat használtak fel a műalkotásokhoz.
A mesepark megismerteti a látogatókat az Őrség jellemzőbb természeti értékeivel, hagyományaival, kultúrájával.
Eger város csodája a látványtár. Különleges régiségek múzeuma. Antik, műtárgy és régiségből álló gyűjtemények tematikus elrendezésben. Kreatív, látványos, élvezetes, interaktív kiállítás. Jöjjön el hozzánk egy 19. századi időutazásra!
A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A minaret az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. A minaret gondosan faragott vöröses homokkő-kváderekből épült. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a minaret belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel.
A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A minaret az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. A minaret gondosan faragott vöröses homokkő-kváderekből épült. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a minaret belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel.
A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A minaret az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. A minaret gondosan faragott vöröses homokkő-kváderekből épült. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a minaret belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel.
A kilátó Egry József, a Balaton festője után kapta nevét. Az épület tetejéről pazar kilátás nyílik a Balatonra és a badacsonyi környékre. Megközelítése az Országos Kéktúra útvonalát követve lehetséges.
A Zalakaros feletti domboldalt erdő borítja, amely a város tüdeje. Az erdő szélén a Park utca folytatásában található Zalakaros egyik nevezetes pontja, az Erdészkilátó. A 192,3 méter tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő építmény magassága 23,35 méter, a kilátószint 17,5 méter magas. A település Zalamerenye felőli határán található, ahonnan csodálatos panoráma tárul majd elénk a magasból. Jó idő esetén tisztán látható a Kis-Balaton, illetve a Balaton-felvidék.
A Zalakaros feletti domboldalt erdő borítja, amely a város tüdeje. Az erdő szélén a Park utca folytatásában található Zalakaros egyik nevezetes pontja, az Erdészkilátó. A 192,3 méter tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő építmény magassága 23,35 méter, a kilátószint 17,5 méter magas. A település Zalamerenye felőli határán található, ahonnan csodálatos panoráma tárul majd elénk a magasból. Jó idő esetén tisztán látható a Kis-Balaton, illetve a Balaton-felvidék.
A Zalakaros feletti domboldalt erdő borítja, amely a város tüdeje. Az erdő szélén a Park utca folytatásában található Zalakaros egyik nevezetes pontja, az Erdészkilátó. A 192,3 méter tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő építmény magassága 23,35 méter, a kilátószint 17,5 méter magas. A település Zalamerenye felőli határán található, ahonnan csodálatos panoráma tárul majd elénk a magasból. Jó idő esetén tisztán látható a Kis-Balaton, illetve a Balaton-felvidék.
Tata és Naszály felől is jól megközelíthető a Mészáros-hegyen álló 11 m magas Erzsébet-kilátó. A felső szintről pazar kilátás nyílik a közeli halastavakra, a Gerecsére és a Tatai-medencére. Mellette asztalok és padok kínálnak pihenési lehetőséget.
A szabadtéri kéthektáros területen a történelmi Magyarország épített szimbólumait, történeti emlékeit foglalja magába 1:25-ös méretarányú makettek formájában. Kastélyok, nemzetünk műemlékei, paloták, templomok, várak adnak esztétikai élményt és hozzák élő közelségbe a régi időket, eleink hőstetteit a látogatók számára, ahogyan ez a néhány mellékelt fotón keresztül is érzékelhető. Kortól függetlenül a park igazi értékes, izgalmas kikapcsolódást nyújt mindenkinek.
A szabadtéri kéthektáros területen a történelmi Magyarország épített szimbólumait, történeti emlékeit foglalja magába 1:25-ös méretarányú makettek formájában. Kastélyok, nemzetünk műemlékei, paloták, templomok, várak adnak esztétikai élményt és hozzák élő közelségbe a régi időket, eleink hőstetteit a látogatók számára, ahogyan ez a néhány mellékelt fotón keresztül is érzékelhető. Kortól függetlenül a park igazi értékes, izgalmas kikapcsolódást nyújt mindenkinek.
A szabadtéri kéthektáros területen a történelmi Magyarország épített szimbólumait, történeti emlékeit foglalja magába 1:25-ös méretarányú makettek formájában. Kastélyok, nemzetünk műemlékei, paloták, templomok, várak adnak esztétikai élményt és hozzák élő közelségbe a régi időket, eleink hőstetteit a látogatók számára, ahogyan ez a néhány mellékelt fotón keresztül is érzékelhető. Kortól függetlenül a park igazi értékes, izgalmas kikapcsolódást nyújt mindenkinek.
Debrecentől keletre található hazánk még megmaradt erdőspusztáinak egyike. Az erdőspuszta egykor az Alföld jellegzetes növénytakarója volt. A zárt erdők és a füves puszták közötti átmenet, kisebb erdők, facsoportok váltakoznak füves területekkel. A fancsikai víztározók között található a kilátó, melyből tökéletes kilátás nyílik a tavakra.
Debrecentől keletre található hazánk még megmaradt erdőspusztáinak egyike. Az erdőspuszta egykor az Alföld jellegzetes növénytakarója volt. A zárt erdők és a füves puszták közötti átmenet, kisebb erdők, facsoportok váltakoznak füves területekkel. A fancsikai víztározók között található a kilátó, melyből tökéletes kilátás nyílik a tavakra.
Debrecentől keletre található hazánk még megmaradt erdőspusztáinak egyike. Az erdőspuszta egykor az Alföld jellegzetes növénytakarója volt. A zárt erdők és a füves puszták közötti átmenet, kisebb erdők, facsoportok váltakoznak füves területekkel. A fancsikai víztározók között található a kilátó, melyből tökéletes kilátás nyílik a tavakra.
A sümegi Fehérkő kilátóhoz két úton lehet feljutni, a Fehér-kövek Természetvédelmi területen helyezkedik el az Öreghegyen. A zöld sáv jelzésű turistaútról csodálatos kilátás nyílik a környékre.
