A Honismereti Szakkör gondozásában álló gyűjteményt muzeológus segítségével a tagság rendszerezte. A kiállítás alaphangsúlya – a gyűjtemény összetételéből és természetéből következően – a néprajzi-helytörténeti, helyi ipar- és kereskedelem-történeti, vasúttörténeti, vagyis az életformát reprezentáló anyagon van. Helytörténeti kiállításunk megtekintéséhez bejelentkezés szükséges.
A Honismereti Szakkör gondozásában álló gyűjteményt muzeológus segítségével a tagság rendszerezte. A kiállítás alaphangsúlya – a gyűjtemény összetételéből és természetéből következően – a néprajzi-helytörténeti, helyi ipar- és kereskedelem-történeti, vasúttörténeti, vagyis az életformát reprezentáló anyagon van. Helytörténeti kiállításunk megtekintéséhez bejelentkezés szükséges.
A Honismereti Szakkör gondozásában álló gyűjteményt muzeológus segítségével a tagság rendszerezte. A kiállítás alaphangsúlya – a gyűjtemény összetételéből és természetéből következően – a néprajzi-helytörténeti, helyi ipar- és kereskedelem-történeti, vasúttörténeti, vagyis az életformát reprezentáló anyagon van. Helytörténeti kiállításunk megtekintéséhez bejelentkezés szükséges.
A templommal átellenben található a Helytörténeti Kiállítás. A gyűjtemény magas színvonalon gondozza nem csak város, de a környező települések tárgyi és írásos emlékeit is. Emellett a magyar irodalom kimagasló alakjának, Tét szülöttének, Kisfaludy Károlynak is méltó emléket állít.
Központ a Zala völgyében - Zalaszentgrót címmel 2002-ben nyílt kiállítás a neves barokk műemlék, a Batthyány-kastély mellett meghúzódó árkádos folyosójú, egykori intézői-lak - Kiskastély - három termében.
A Csengeri Helytörténeti Múzeum gyűjtőkörébe a következők tartoznak:, régészet – történet - néprajz, fotó és egyéb dokumentumok. Tárgyi anyagai gyűjtemény szerinti lebontásban a következők; régészeti, néprajzi, történeti, technikatörténeti, dokumentáció és fotódokumentáció, illetve videó és audiófelvételek.
A Csengeri Helytörténeti Múzeum gyűjtőkörébe a következők tartoznak:, régészet – történet - néprajz, fotó és egyéb dokumentumok. Tárgyi anyagai gyűjtemény szerinti lebontásban a következők; régészeti, néprajzi, történeti, technikatörténeti, dokumentáció és fotódokumentáció, illetve videó és audiófelvételek.
A Csengeri Helytörténeti Múzeum gyűjtőkörébe a következők tartoznak:, régészet – történet - néprajz, fotó és egyéb dokumentumok. Tárgyi anyagai gyűjtemény szerinti lebontásban a következők; régészeti, néprajzi, történeti, technikatörténeti, dokumentáció és fotódokumentáció, illetve videó és audiófelvételek.
A Millennium évében egy közbirtokos házban jött létre Ivánc történetét, hagyományait és szokásait megjelenítő múzeum. A múzeumban kialakításra került szoba és konyha a régi idők életét eleveníti mg. A berendezési tárgyak és a különböző eszközök a népi kultúrához köthető tevékenységeken keresztül mutatják be a XXI. századi falusi életformát. A kiállítást szöveges magyarázó szövegek teszik teljessé. A történeti áttekintést nyújtó írások olvasásával átélhető és megérthető Ivánc múltjának sokszínűsége.
A Millennium évében egy közbirtokos házban jött létre Ivánc történetét, hagyományait és szokásait megjelenítő múzeum. A múzeumban kialakításra került szoba és konyha a régi idők életét eleveníti mg. A berendezési tárgyak és a különböző eszközök a népi kultúrához köthető tevékenységeken keresztül mutatják be a XXI. századi falusi életformát. A kiállítást szöveges magyarázó szövegek teszik teljessé. A történeti áttekintést nyújtó írások olvasásával átélhető és megérthető Ivánc múltjának sokszínűsége.
A Millennium évében egy közbirtokos házban jött létre Ivánc történetét, hagyományait és szokásait megjelenítő múzeum. A múzeumban kialakításra került szoba és konyha a régi idők életét eleveníti mg. A berendezési tárgyak és a különböző eszközök a népi kultúrához köthető tevékenységeken keresztül mutatják be a XXI. századi falusi életformát. A kiállítást szöveges magyarázó szövegek teszik teljessé. A történeti áttekintést nyújtó írások olvasásával átélhető és megérthető Ivánc múltjának sokszínűsége.
A város múltját és jelenét egy helyen bemutató gyűjtemény. Az épület egyik szárnya ad otthont a helytörténeti-néprajzi gyűjteménynek, megemlékezve az alapító Hegedűs Béláról is. A másik részlegben Kő Pál állandó kiállítása látható.
1979 óta látogatható Boldogasszonyfán az itt élő Hoffer János, a népművészet mestere emlékkiállítása. A pásztor fafaragó egyéni és hagyományos tárgyai láthatók a kiállításon. A Helytörténeti gyűjteménnyel a helyi népi kultúra emlékeit igyekszünk bemutatni.
Itt állították ki a német nemzetiség múltbeli emlékeit, berendezési- és használati tárgyait, jellegzetes viseletét.
A 2012. augusztus 20-ai ünnepséggel párhuzamosan került sor a Horváth József nevével fémjelzett alkotóház és helytörténeti kiállítás átadására. Az épületben négy bemutatótermet alakítottak ki, melyek valamilyen formában kapcsolódnak Dombrád történelméhez és mindennapjaihoz.
A Jászkunság első történetírójának, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek nevét viseli a helytörténeti gyűjtemény, mely 1998-ban nyílt meg. Itt látható többek között a a Félegyházi Madonna. A hajdani polgári berendezési tárgyak mellett a kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit is bemutatják, emellett látható egy, a 30-as évekből származó fotósorozat, valamint a település múltját bemutató egyéb kiállítási tárgyakat is láthatunk. Külön helyiségben kapott helyet Laki Ida, helyi születésű festőművésznő alkotásaiból létrehozott galéria.
A Jászkunság első történetírójának, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek nevét viseli a helytörténeti gyűjtemény, mely 1998-ban nyílt meg. Itt látható többek között a a Félegyházi Madonna. A hajdani polgári berendezési tárgyak mellett a kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit is bemutatják, emellett látható egy, a 30-as évekből származó fotósorozat, valamint a település múltját bemutató egyéb kiállítási tárgyakat is láthatunk. Külön helyiségben kapott helyet Laki Ida, helyi születésű festőművésznő alkotásaiból létrehozott galéria.
A Jászkunság első történetírójának, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek nevét viseli a helytörténeti gyűjtemény, mely 1998-ban nyílt meg. Itt látható többek között a a Félegyházi Madonna. A hajdani polgári berendezési tárgyak mellett a kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit is bemutatják, emellett látható egy, a 30-as évekből származó fotósorozat, valamint a település múltját bemutató egyéb kiállítási tárgyakat is láthatunk. Külön helyiségben kapott helyet Laki Ida, helyi születésű festőművésznő alkotásaiból létrehozott galéria.
