Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.
Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.
Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.
Nagydorogon található ez az egyedülálló gyüjtemény, amely több mint 170 népviseleti kalapot mutat be. A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából. A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jelegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást. Látogatása ingyenes!
Nagydorogon található ez az egyedülálló gyüjtemény, amely több mint 170 népviseleti kalapot mutat be. A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából. A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jelegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást. Látogatása ingyenes!
Nagydorogon található ez az egyedülálló gyüjtemény, amely több mint 170 népviseleti kalapot mutat be. A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából. A magyar kalapviseletet sok jellegzetes fejfedő képviseli. Számos jelegzetes öltözék teszi életszerűbbé és színesebbé a kiállítást. Látogatása ingyenes!
Az egykori iskola épületében kapott helyet a falu bámulatosan gazdag tárgyi emlék-gyűjteménye, mely híven mutatja be a korabeli paraszti élet jellemző bútorait, szerszámait, a módos parasztok díszesebb bútorait, használati tárgyait, s az egykori iskola berendezését, eszközeit. A legtöbb tárgyat a falu lakói ajánlották fel hagyatékokból. A gyűjtést Mayer Tiborné és Szalmer Istvánné kezdte, még a Tézsula Hagyományőrző Egyesület megalakulása előtt, 2013-ban. Az iskola udvarán kialakítottak egy nyitott színt, mely a mezőgazdaság eszközeinek bemutatóhelyéül szolgál. A kiállítás mindenki számára megtekinthető előzetes egyeztetést követően.
Újdonságok
Az egykori iskola épületében kapott helyet a falu bámulatosan gazdag tárgyi emlék-gyűjteménye, mely híven mutatja be a korabeli paraszti élet jellemző bútorait, szerszámait, a módos parasztok díszesebb bútorait, használati tárgyait, s az egykori iskola berendezését, eszközeit. A legtöbb tárgyat a falu lakói ajánlották fel hagyatékokból. A gyűjtést Mayer Tiborné és Szalmer Istvánné kezdte, még a Tézsula Hagyományőrző Egyesület megalakulása előtt, 2013-ban. Az iskola udvarán kialakítottak egy nyitott színt, mely a mezőgazdaság eszközeinek bemutatóhelyéül szolgál. A kiállítás mindenki számára megtekinthető előzetes egyeztetést követően.
Újdonságok
Az egykori iskola épületében kapott helyet a falu bámulatosan gazdag tárgyi emlék-gyűjteménye, mely híven mutatja be a korabeli paraszti élet jellemző bútorait, szerszámait, a módos parasztok díszesebb bútorait, használati tárgyait, s az egykori iskola berendezését, eszközeit. A legtöbb tárgyat a falu lakói ajánlották fel hagyatékokból. A gyűjtést Mayer Tiborné és Szalmer Istvánné kezdte, még a Tézsula Hagyományőrző Egyesület megalakulása előtt, 2013-ban. Az iskola udvarán kialakítottak egy nyitott színt, mely a mezőgazdaság eszközeinek bemutatóhelyéül szolgál. A kiállítás mindenki számára megtekinthető előzetes egyeztetést követően.
Újdonságok
A Német Nemzetiségi Néprajzi Kiállítás 1980-ban nyílt meg, ettől az évtől rendelkezik működési engedéllyel. A kiállítás jelentős része adományokból, a lakosság által felajánlott tárgyakból állt össze. A restaurálási munkákat a Fejér Megyei Múzeum szakemberi végezték. A településünk Önkormányzata 1994-ben vásárolta meg azt az épületet melyben jelenleg a kiállítás látogatható.
A Német Nemzetiségi Néprajzi Kiállítás 1980-ban nyílt meg, ettől az évtől rendelkezik működési engedéllyel. A kiállítás jelentős része adományokból, a lakosság által felajánlott tárgyakból állt össze. A restaurálási munkákat a Fejér Megyei Múzeum szakemberi végezték. A településünk Önkormányzata 1994-ben vásárolta meg azt az épületet melyben jelenleg a kiállítás látogatható.
A Német Nemzetiségi Néprajzi Kiállítás 1980-ban nyílt meg, ettől az évtől rendelkezik működési engedéllyel. A kiállítás jelentős része adományokból, a lakosság által felajánlott tárgyakból állt össze. A restaurálási munkákat a Fejér Megyei Múzeum szakemberi végezték. A településünk Önkormányzata 1994-ben vásárolta meg azt az épületet melyben jelenleg a kiállítás látogatható.
Az 1972 óta működő múzeum Budapest IV. kerülete, Újpest közigazgatási határain belüli terület általános történetét mutatja be tárgyak, fotók és egyéb dokumentumok alapján. Helytörténeti könyvtárral és dokumentumtárral rendelkezik. A lelkes tanár Neogrády László vezetésével már az ötvenes években elkezdődött a környék helytörténeti emlékeinek gyűjtése. Ahogy lenni szokott a gyűjtemény egyre gyarapodott, és egy idő után elérte a kritikus szintet, amikor már nem lehetett nem tudomást venni róla. A több költözést megért kiállítási anyag jelenleg közel 100 négyzetméteren mutatja be Újpest és a helyén feltárt települések két évezredre visszanyúló emlékeit.
Az 1972 óta működő múzeum Budapest IV. kerülete, Újpest közigazgatási határain belüli terület általános történetét mutatja be tárgyak, fotók és egyéb dokumentumok alapján. Helytörténeti könyvtárral és dokumentumtárral rendelkezik. A lelkes tanár Neogrády László vezetésével már az ötvenes években elkezdődött a környék helytörténeti emlékeinek gyűjtése. Ahogy lenni szokott a gyűjtemény egyre gyarapodott, és egy idő után elérte a kritikus szintet, amikor már nem lehetett nem tudomást venni róla. A több költözést megért kiállítási anyag jelenleg közel 100 négyzetméteren mutatja be Újpest és a helyén feltárt települések két évezredre visszanyúló emlékeit.
Az 1972 óta működő múzeum Budapest IV. kerülete, Újpest közigazgatási határain belüli terület általános történetét mutatja be tárgyak, fotók és egyéb dokumentumok alapján. Helytörténeti könyvtárral és dokumentumtárral rendelkezik. A lelkes tanár Neogrády László vezetésével már az ötvenes években elkezdődött a környék helytörténeti emlékeinek gyűjtése. Ahogy lenni szokott a gyűjtemény egyre gyarapodott, és egy idő után elérte a kritikus szintet, amikor már nem lehetett nem tudomást venni róla. A több költözést megért kiállítási anyag jelenleg közel 100 négyzetméteren mutatja be Újpest és a helyén feltárt települések két évezredre visszanyúló emlékeit.
A Kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az egyik meghatározó intézmény az országban, amely igyekszik átfogó képet adni a magyar népi iparművészetről. Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére `serház` és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A népi iparművészet nem statikus, hanem a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó kiállításban a régi, öreg mesterek munkáinak bemutatása mellett helyet kapnak a fiatal, színvonalasan dolgozó alkotók is.
A Kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az egyik meghatározó intézmény az országban, amely igyekszik átfogó képet adni a magyar népi iparművészetről. Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére `serház` és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A népi iparművészet nem statikus, hanem a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó kiállításban a régi, öreg mesterek munkáinak bemutatása mellett helyet kapnak a fiatal, színvonalasan dolgozó alkotók is.
A Kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az egyik meghatározó intézmény az országban, amely igyekszik átfogó képet adni a magyar népi iparművészetről. Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére `serház` és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A népi iparművészet nem statikus, hanem a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó kiállításban a régi, öreg mesterek munkáinak bemutatása mellett helyet kapnak a fiatal, színvonalasan dolgozó alkotók is.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
Az 1781-ben épült épületben (egykori Morgó csárda) néprajzi, helytörténeti kiállítások látogathatóak, két állandó és egy időszaki a kiállítótérben.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.
Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.
Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.
