A középkori zsinagóga a 12. század végén, a 13. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő.
A középkori zsinagóga a 12. század végén, a 13. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő.
A középkori zsinagóga a 12. század végén, a 13. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő.
A Pannonhalmi Főapátság 1996-ban ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját és ebben az évben vált a Világörökség részévé. A millenniumi ünnepségeket követő érdeklődésre válaszként elkészült a bencés monostor turisztikai hasznosítási terve, amely több ütemű fejlesztést álmodott meg. A terv egyik megtervezett üteme az apátsági major rehabilitációja volt. Az apátsági major 18. században emelt, barokk épülete egy funkció nélküli, omladozó ingatlan volt. Így az ingatlan visszavásárlása után az első feladat a felújítás volt. Ennek eredményeképpen egy 21. századi igényeket kielégítő kulturális turisztikai látogatóközpont jött létre. A volt majorsági épületben új szolgáltatásokkal bővült a pannonhalmi kulturális turisztikai kínálat.
A Pannonhalmi Főapátság 1996-ban ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját és ebben az évben vált a Világörökség részévé. A millenniumi ünnepségeket követő érdeklődésre válaszként elkészült a bencés monostor turisztikai hasznosítási terve, amely több ütemű fejlesztést álmodott meg. A terv egyik megtervezett üteme az apátsági major rehabilitációja volt. Az apátsági major 18. században emelt, barokk épülete egy funkció nélküli, omladozó ingatlan volt. Így az ingatlan visszavásárlása után az első feladat a felújítás volt. Ennek eredményeképpen egy 21. századi igényeket kielégítő kulturális turisztikai látogatóközpont jött létre. A volt majorsági épületben új szolgáltatásokkal bővült a pannonhalmi kulturális turisztikai kínálat.
A Pannonhalmi Főapátság 1996-ban ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját és ebben az évben vált a Világörökség részévé. A millenniumi ünnepségeket követő érdeklődésre válaszként elkészült a bencés monostor turisztikai hasznosítási terve, amely több ütemű fejlesztést álmodott meg. A terv egyik megtervezett üteme az apátsági major rehabilitációja volt. Az apátsági major 18. században emelt, barokk épülete egy funkció nélküli, omladozó ingatlan volt. Így az ingatlan visszavásárlása után az első feladat a felújítás volt. Ennek eredményeképpen egy 21. századi igényeket kielégítő kulturális turisztikai látogatóközpont jött létre. A volt majorsági épületben új szolgáltatásokkal bővült a pannonhalmi kulturális turisztikai kínálat.
A Pannonhalmi Főapátság a Magyar Bencés Kongregáció központja. Az itt élő szerzetesek Szent Benedek Reguláját követik. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1996-ban bekerült a világörökségek közé. A monostor épületei különböző korok üzenetét őrzik, együttesükben mégis a sokféleségben megvalósuló egység fogalmazódik meg. Az itt látható tárgyi emlékeknek és gazdag kulturális örökségnek az adja sajátos szépségét, hogy egy élő szerzetesközösség mindmáig eredeti rendeltetésüknek megfelelően használja őket. Éppen ezért a monostor sokak számára nyitott épületében mindig vannak olyan helyek, ahová csak a közösség tagjai léphetnek be. Itt végső soron minden azt szolgálja, hogy az a szerzetesi életforma, amely — Szent Benedek nyomán — másfél évezrede fennáll, továbbra is a csendből és az imádságból táplálkozhassék, a szerzetes pedig egyre inkább önmagává és az emberek testvérévé váljék.
A Pannonhalmi Főapátság a Magyar Bencés Kongregáció központja. Az itt élő szerzetesek Szent Benedek Reguláját követik. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1996-ban bekerült a világörökségek közé. A monostor épületei különböző korok üzenetét őrzik, együttesükben mégis a sokféleségben megvalósuló egység fogalmazódik meg. Az itt látható tárgyi emlékeknek és gazdag kulturális örökségnek az adja sajátos szépségét, hogy egy élő szerzetesközösség mindmáig eredeti rendeltetésüknek megfelelően használja őket. Éppen ezért a monostor sokak számára nyitott épületében mindig vannak olyan helyek, ahová csak a közösség tagjai léphetnek be. Itt végső soron minden azt szolgálja, hogy az a szerzetesi életforma, amely — Szent Benedek nyomán — másfél évezrede fennáll, továbbra is a csendből és az imádságból táplálkozhassék, a szerzetes pedig egyre inkább önmagává és az emberek testvérévé váljék.
A Pannonhalmi Főapátság a Magyar Bencés Kongregáció központja. Az itt élő szerzetesek Szent Benedek Reguláját követik. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1996-ban bekerült a világörökségek közé. A monostor épületei különböző korok üzenetét őrzik, együttesükben mégis a sokféleségben megvalósuló egység fogalmazódik meg. Az itt látható tárgyi emlékeknek és gazdag kulturális örökségnek az adja sajátos szépségét, hogy egy élő szerzetesközösség mindmáig eredeti rendeltetésüknek megfelelően használja őket. Éppen ezért a monostor sokak számára nyitott épületében mindig vannak olyan helyek, ahová csak a közösség tagjai léphetnek be. Itt végső soron minden azt szolgálja, hogy az a szerzetesi életforma, amely — Szent Benedek nyomán — másfél évezrede fennáll, továbbra is a csendből és az imádságból táplálkozhassék, a szerzetes pedig egyre inkább önmagává és az emberek testvérévé váljék.
A pécsi püspöki palota a pécsi székesegyház nyugati oldalánál található műemléki épület. Az alapjaiban 12. századi épületben megtekinthetjük az évszázadok során stílusban változó püspöki dolgozószobákat és szalonokat. A termekben egyedi díszítésű barokk, biedermeier, neoreneszánsz és neobarokk bútorok, festmények, berendezési tárgyak segítségével különböző korok püspökeinek élete tárul elénk.
A pécsi püspöki palota a pécsi székesegyház nyugati oldalánál található műemléki épület. Az alapjaiban 12. századi épületben megtekinthetjük az évszázadok során stílusban változó püspöki dolgozószobákat és szalonokat. A termekben egyedi díszítésű barokk, biedermeier, neoreneszánsz és neobarokk bútorok, festmények, berendezési tárgyak segítségével különböző korok püspökeinek élete tárul elénk.
A pécsi püspöki palota a pécsi székesegyház nyugati oldalánál található műemléki épület. Az alapjaiban 12. századi épületben megtekinthetjük az évszázadok során stílusban változó püspöki dolgozószobákat és szalonokat. A termekben egyedi díszítésű barokk, biedermeier, neoreneszánsz és neobarokk bútorok, festmények, berendezési tárgyak segítségével különböző korok püspökeinek élete tárul elénk.
Pécs történelmi belvárosában létrejött egy új, hitéleti, turisztikai és kulturális intézményrendszer, amely a Püspökség eredeti hivatásának szolgálatában áll, s ugyanakkor képes megfelelni a XXI. század magas szintű idegenforgalmi és turisztikai elvárásainak is. Megnyílt a látogatók számára a Püspöki Palota, a Palotakert, a nagyközönség számára eddig elzárt földalatti folyosó, többszintes Magtár Látogatóközpont, mely konferenciák, borkóstolók és a minőségi vendéglátás helyszíne.
Pécs történelmi belvárosában létrejött egy új, hitéleti, turisztikai és kulturális intézményrendszer, amely a Püspökség eredeti hivatásának szolgálatában áll, s ugyanakkor képes megfelelni a XXI. század magas szintű idegenforgalmi és turisztikai elvárásainak is. Megnyílt a látogatók számára a Püspöki Palota, a Palotakert, a nagyközönség számára eddig elzárt földalatti folyosó, többszintes Magtár Látogatóközpont, mely konferenciák, borkóstolók és a minőségi vendéglátás helyszíne.
Pécs történelmi belvárosában létrejött egy új, hitéleti, turisztikai és kulturális intézményrendszer, amely a Püspökség eredeti hivatásának szolgálatában áll, s ugyanakkor képes megfelelni a XXI. század magas szintű idegenforgalmi és turisztikai elvárásainak is. Megnyílt a látogatók számára a Püspöki Palota, a Palotakert, a nagyközönség számára eddig elzárt földalatti folyosó, többszintes Magtár Látogatóközpont, mely konferenciák, borkóstolók és a minőségi vendéglátás helyszíne.
A Ráday Múzeum a kecskeméti Ókollégium épületében található. Az Ó- megjelölés arra utal, hogy ez a kecskeméti reformátusok régebbi iskolaépülete. A múzeum célja, hogy látogatóival megismertesse a kálvinista gyülekezetek életét. Bemutatja a templomok tipikus berendezési tárgyait, a református istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Ezek, bár speciális igénnyel készültek, hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak. A kiállítást ajánljuk a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőknek, a szép tárgyak csodálóinak.
A Ráday Múzeum a kecskeméti Ókollégium épületében található. Az Ó- megjelölés arra utal, hogy ez a kecskeméti reformátusok régebbi iskolaépülete. A múzeum célja, hogy látogatóival megismertesse a kálvinista gyülekezetek életét. Bemutatja a templomok tipikus berendezési tárgyait, a református istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Ezek, bár speciális igénnyel készültek, hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak. A kiállítást ajánljuk a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőknek, a szép tárgyak csodálóinak.
A Ráday Múzeum a kecskeméti Ókollégium épületében található. Az Ó- megjelölés arra utal, hogy ez a kecskeméti reformátusok régebbi iskolaépülete. A múzeum célja, hogy látogatóival megismertesse a kálvinista gyülekezetek életét. Bemutatja a templomok tipikus berendezési tárgyait, a református istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Ezek, bár speciális igénnyel készültek, hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak. A kiállítást ajánljuk a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőknek, a szép tárgyak csodálóinak.
Az egykori római katolikus elemi iskola épületében található a múzeumi, könyvtári, levéltári és adattári tevékenységgel felruházott Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény. Magját a helyi egyházközség műtárgyai képezik.
A múzeumban a magyarországi román ortodox közösség vallási szertartásai során használt régi kegytárgyai, liturgikus öltözetei és egyéb eszközei, valamint a közösség régi dokumentumai és írásos emlékei tekinthetők meg.
Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei a Tiszáninneni Református Egyházkerület intézménye, a Sárospataki Református Kollégium keretei között működik. A reformáció során létrejött Kollégium hagyományai határozzák meg szellemiségét.
A gyűjtemény a soproni evangélikus gyülekezet kincseit őrzi a 17. századtól napjainkig. A reformáció Magyarországon az elsők között Sopronban jelent meg. Az így megszületett gyülekezet intézményeivel együtt a magyarországi evangélikusság egyik központjává vált. Ennek a közösségnek a csaknem félévezredes, gazdag múltjába és jelenébe nyújt bepillantást múzeumunk, levéltárunk és könyvtárunk.
A gyűjtemény a soproni evangélikus gyülekezet kincseit őrzi a 17. századtól napjainkig. A reformáció Magyarországon az elsők között Sopronban jelent meg. Az így megszületett gyülekezet intézményeivel együtt a magyarországi evangélikusság egyik központjává vált. Ennek a közösségnek a csaknem félévezredes, gazdag múltjába és jelenébe nyújt bepillantást múzeumunk, levéltárunk és könyvtárunk.
A gyűjtemény a soproni evangélikus gyülekezet kincseit őrzi a 17. századtól napjainkig. A reformáció Magyarországon az elsők között Sopronban jelent meg. Az így megszületett gyülekezet intézményeivel együtt a magyarországi evangélikusság egyik központjává vált. Ennek a közösségnek a csaknem félévezredes, gazdag múltjába és jelenébe nyújt bepillantást múzeumunk, levéltárunk és könyvtárunk.
