Legtöbben a szinte Esztergom jelképévé vált hegyre épült érseki székesegyházat ismerik, ahol a templom belső szemlélésén túl sokan csodálják a tájat a Kupola kilátó körfolyosójáról, vagy zarándokolnak az Altemplomban nyugvó főpapok sírjaihoz. A templom épülete azonban helyet ad Közép-Európa egyik legnagyobb egyházi műtárggyűjteményének is, a Főszékesegyházi Kincstárnak, ahol királyaink koronázási szertartásához kapcsolódó eszközökben is gyönyörködhetünk. Szeretettel várunk minden érdeklődőt a bőséges lelki szellemi értéket kínáló, ma is élő egyházi központba!
Legtöbben a szinte Esztergom jelképévé vált hegyre épült érseki székesegyházat ismerik, ahol a templom belső szemlélésén túl sokan csodálják a tájat a Kupola kilátó körfolyosójáról, vagy zarándokolnak az Altemplomban nyugvó főpapok sírjaihoz. A templom épülete azonban helyet ad Közép-Európa egyik legnagyobb egyházi műtárggyűjteményének is, a Főszékesegyházi Kincstárnak, ahol királyaink koronázási szertartásához kapcsolódó eszközökben is gyönyörködhetünk. Szeretettel várunk minden érdeklődőt a bőséges lelki szellemi értéket kínáló, ma is élő egyházi központba!
Legtöbben a szinte Esztergom jelképévé vált hegyre épült érseki székesegyházat ismerik, ahol a templom belső szemlélésén túl sokan csodálják a tájat a Kupola kilátó körfolyosójáról, vagy zarándokolnak az Altemplomban nyugvó főpapok sírjaihoz. A templom épülete azonban helyet ad Közép-Európa egyik legnagyobb egyházi műtárggyűjteményének is, a Főszékesegyházi Kincstárnak, ahol királyaink koronázási szertartásához kapcsolódó eszközökben is gyönyörködhetünk. Szeretettel várunk minden érdeklődőt a bőséges lelki szellemi értéket kínáló, ma is élő egyházi központba!
Az Országos Kéktúra útvonalán elhelyezkedő Galya-kilátó 30 méteres tetejéről egészen a Mecsekig és a Magas-Tátráig ellátni körpanorámával. A speciálisan kialakított háló a fényviszonyoktól, és látószögektől függően módosul. Élménydús túraprogram egyénileg vagy családdal.
A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható. A területtel való ismerkedést vezető füzet segíti, amelyből többek között megtudhatjuk, milyen különös helyre rakják tojásaikat a színpompás gyurgyalagok, megismerhetjük a területen élő szebbnél szebb lepkefajok életmódját, de arról is olvashatunk, hogyan kerültek ide tengeri kagylók, és hogy mik azok a `galagonyanyűvő` akciónapok.
A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható. A területtel való ismerkedést vezető füzet segíti, amelyből többek között megtudhatjuk, milyen különös helyre rakják tojásaikat a színpompás gyurgyalagok, megismerhetjük a területen élő szebbnél szebb lepkefajok életmódját, de arról is olvashatunk, hogyan kerültek ide tengeri kagylók, és hogy mik azok a `galagonyanyűvő` akciónapok.
A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható. A területtel való ismerkedést vezető füzet segíti, amelyből többek között megtudhatjuk, milyen különös helyre rakják tojásaikat a színpompás gyurgyalagok, megismerhetjük a területen élő szebbnél szebb lepkefajok életmódját, de arról is olvashatunk, hogyan kerültek ide tengeri kagylók, és hogy mik azok a `galagonyanyűvő` akciónapok.
Kiránduljon a Mecsekbe! Kővágószőlős felett található a Mecsek egyik legszebb természetes kilátópontja a Zsongorkő-lelátó, a Jakab-hegyen, 540 méteres magasságban. A panoráma innen káprázatos, kárpótol minden fáradságért. A kilátópont egy vörös homokkő természetes sziklaalak, melyet vaskorláttal látott el a Mecsek Egyesület 1892-ben.
Kiránduljon a Mecsekbe! Kővágószőlős felett található a Mecsek egyik legszebb természetes kilátópontja a Zsongorkő-lelátó, a Jakab-hegyen, 540 méteres magasságban. A panoráma innen káprázatos, kárpótol minden fáradságért. A kilátópont egy vörös homokkő természetes sziklaalak, melyet vaskorláttal látott el a Mecsek Egyesület 1892-ben.
Kiránduljon a Mecsekbe! Kővágószőlős felett található a Mecsek egyik legszebb természetes kilátópontja a Zsongorkő-lelátó, a Jakab-hegyen, 540 méteres magasságban. A panoráma innen káprázatos, kárpótol minden fáradságért. A kilátópont egy vörös homokkő természetes sziklaalak, melyet vaskorláttal látott el a Mecsek Egyesület 1892-ben.
A védett természeti területen egy madármegfigyelő toronyból tekinthető meg a láptó medencéje. A terület megközelíthető a Kaszóból közlekedő erdei kisvasúttal, továbbá jelzett sétaúton a kaszói kisvasút állomástól gyalogosan. A láptó legnevezetesebb növénye a rovaremésztő aldrovanda és a fokozottan védett szíveslevelű hídőr. További jelentős botanikai érték a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha és a kárpáti sáfrány. A védett terület gazdag állatvilágából elsősorban a keresztes vipera fekete változatának előfordulása, továbbá a fekete gólya, cigányréce, réti sas és barna rétihéja fészkelése illetve a csalitjáró pocok és a vidra jelenléte érdemel említést. A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum védettségét gazdag növény- és állatvilága, illetve a jégkorszaki lápmaradvány megőrzése indokolja.
A védett természeti területen egy madármegfigyelő toronyból tekinthető meg a láptó medencéje. A terület megközelíthető a Kaszóból közlekedő erdei kisvasúttal, továbbá jelzett sétaúton a kaszói kisvasút állomástól gyalogosan. A láptó legnevezetesebb növénye a rovaremésztő aldrovanda és a fokozottan védett szíveslevelű hídőr. További jelentős botanikai érték a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha és a kárpáti sáfrány. A védett terület gazdag állatvilágából elsősorban a keresztes vipera fekete változatának előfordulása, továbbá a fekete gólya, cigányréce, réti sas és barna rétihéja fészkelése illetve a csalitjáró pocok és a vidra jelenléte érdemel említést. A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum védettségét gazdag növény- és állatvilága, illetve a jégkorszaki lápmaradvány megőrzése indokolja.
A védett természeti területen egy madármegfigyelő toronyból tekinthető meg a láptó medencéje. A terület megközelíthető a Kaszóból közlekedő erdei kisvasúttal, továbbá jelzett sétaúton a kaszói kisvasút állomástól gyalogosan. A láptó legnevezetesebb növénye a rovaremésztő aldrovanda és a fokozottan védett szíveslevelű hídőr. További jelentős botanikai érték a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha és a kárpáti sáfrány. A védett terület gazdag állatvilágából elsősorban a keresztes vipera fekete változatának előfordulása, továbbá a fekete gólya, cigányréce, réti sas és barna rétihéja fészkelése illetve a csalitjáró pocok és a vidra jelenléte érdemel említést. A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum védettségét gazdag növény- és állatvilága, illetve a jégkorszaki lápmaradvány megőrzése indokolja.
Csoportos kirándulás, séta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik természetvédelmi területén, a balatonfüredi erdőben, mely napjainkban pihenő parkerdő. A gyönyörű természet, a csodálatos panoráma izgalmas programot rejt magában. Szakvezetés igényelhető.
Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, a Béda- Karapancsa tájegységben található. Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény. A tanösvény információt nyújt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről is.
Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, a Béda- Karapancsa tájegységben található. Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény. A tanösvény információt nyújt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről is.
Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, a Béda- Karapancsa tájegységben található. Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény. A tanösvény információt nyújt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről is.
A Denevér-tanösvény a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található. A tanösvény bemutatja többek között az Abaligeti-barlang környékének földtani érdekességeit, karsztjelenségeit, élővilágát, a különböző gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását, az erdő természetes megújulását, a talajerózió folyamatát. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A Denevér-tanösvény a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található. A tanösvény bemutatja többek között az Abaligeti-barlang környékének földtani érdekességeit, karsztjelenségeit, élővilágát, a különböző gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását, az erdő természetes megújulását, a talajerózió folyamatát. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A Denevér-tanösvény a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található. A tanösvény bemutatja többek között az Abaligeti-barlang környékének földtani érdekességeit, karsztjelenségeit, élővilágát, a különböző gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását, az erdő természetes megújulását, a talajerózió folyamatát. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a gemenci tájegységben található. A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a gemenci erdei vasút végállomása körül a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, az egerészölyv, vidra, hód). A tanösvény megközelíthető a Gemenci Állami Erdei Vasúton kívül az Országos Kék Túra útvonaláról gyalog és kerékpárral, de autóval és busszal is könnyen elérhető. A sétaút hossza kb. 2,3 km, a melyet kb. 50 perc alatt lehet végigjárni. Télen is látogatható, az erdei vasút ebben az időszakban is közlekedik, de bejárása a tavasztól-őszig terjedő időszakban ajánlott.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a gemenci tájegységben található. A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a gemenci erdei vasút végállomása körül a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, az egerészölyv, vidra, hód). A tanösvény megközelíthető a Gemenci Állami Erdei Vasúton kívül az Országos Kék Túra útvonaláról gyalog és kerékpárral, de autóval és busszal is könnyen elérhető. A sétaút hossza kb. 2,3 km, a melyet kb. 50 perc alatt lehet végigjárni. Télen is látogatható, az erdei vasút ebben az időszakban is közlekedik, de bejárása a tavasztól-őszig terjedő időszakban ajánlott.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a gemenci tájegységben található. A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a gemenci erdei vasút végállomása körül a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, az egerészölyv, vidra, hód). A tanösvény megközelíthető a Gemenci Állami Erdei Vasúton kívül az Országos Kék Túra útvonaláról gyalog és kerékpárral, de autóval és busszal is könnyen elérhető. A sétaút hossza kb. 2,3 km, a melyet kb. 50 perc alatt lehet végigjárni. Télen is látogatható, az erdei vasút ebben az időszakban is közlekedik, de bejárása a tavasztól-őszig terjedő időszakban ajánlott.
Az Írottkő Natúrpark jellemző növény- és madárvilágát bemutató tanösvény megközelíthető Kőszegről vagy Velemből gépkocsival vagy kerékpáron az Óház kilátót jelző táblát követve a Kincs-pihenő feletti parkolótól. Itt találjuk a bal oldali sorompó mellett a tanösvény első tábláját. Tovább az aszfaltos út, majd a zöld jelzés mentén vezet a tanösvény az Óház kilátóig.
Az Írottkő Natúrpark jellemző növény- és madárvilágát bemutató tanösvény megközelíthető Kőszegről vagy Velemből gépkocsival vagy kerékpáron az Óház kilátót jelző táblát követve a Kincs-pihenő feletti parkolótól. Itt találjuk a bal oldali sorompó mellett a tanösvény első tábláját. Tovább az aszfaltos út, majd a zöld jelzés mentén vezet a tanösvény az Óház kilátóig.
Az Írottkő Natúrpark jellemző növény- és madárvilágát bemutató tanösvény megközelíthető Kőszegről vagy Velemből gépkocsival vagy kerékpáron az Óház kilátót jelző táblát követve a Kincs-pihenő feletti parkolótól. Itt találjuk a bal oldali sorompó mellett a tanösvény első tábláját. Tovább az aszfaltos út, majd a zöld jelzés mentén vezet a tanösvény az Óház kilátóig.
