Augusztus 20. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe. A hagyományoknak megfelelően, az ünnep elmaradhatatlan része Magyarország lobogójának felvonása, a honvédtisztek avatása a Kossuth téren, az esti tűzijáték a Duna-parton, valamint az új kenyér és az ország tortájának megkóstolása.
Szent István király ünnepe augusztus 20-án a Pannonhalmi Főapátságban. A pannonhalmi monostor története szorosan összefonódik hazánk történelmével. Szent István királyunk rendelése szerint Szent Márton hegyén a bencés szerzetesek mindennap imádkoznak hazánk fennmaradásáért. Első királyunk ünnepén Pannonhalma nyitott kapukkal várja mindazokat, akik el akarnak zarándokolni a szent hegyre, hogy részesei legyenek a hagyománynak, lelkiségnek, kultúrának.
Szent István király ünnepe augusztus 20-án a Pannonhalmi Főapátságban. A pannonhalmi monostor története szorosan összefonódik hazánk történelmével. Szent István királyunk rendelése szerint Szent Márton hegyén a bencés szerzetesek mindennap imádkoznak hazánk fennmaradásáért. Első királyunk ünnepén Pannonhalma nyitott kapukkal várja mindazokat, akik el akarnak zarándokolni a szent hegyre, hogy részesei legyenek a hagyománynak, lelkiségnek, kultúrának.
Szent István király ünnepe augusztus 20-án a Pannonhalmi Főapátságban. A pannonhalmi monostor története szorosan összefonódik hazánk történelmével. Szent István királyunk rendelése szerint Szent Márton hegyén a bencés szerzetesek mindennap imádkoznak hazánk fennmaradásáért. Első királyunk ünnepén Pannonhalma nyitott kapukkal várja mindazokat, akik el akarnak zarándokolni a szent hegyre, hogy részesei legyenek a hagyománynak, lelkiségnek, kultúrának.