Visegrádi látnivaló

Vízesések, búvópatakok, szédítő mélységek és ámulatba ejtő magas sziklák tárulnak az ember szeme elé, mely az arra kirándulókból gyermekkori élményeket, s a legvadregényesebb olvasmányokat csalogatják elő. Kísértet-völgy, kőszínház, vaddisznó-lakta zöldvár. A rejtelmes nevekről többet is megtudhatunk a Madas László Erdészeti Erdei Iskolában. A tanösvényről szóló mesekönyv, a Kísértet a csoda-rejtő völgyben az erdei iskolában kapható.

A kilátó Visegrádtól, az Apát-kúti-völgyből közelíthető meg, ahonnan a visegrádi vár és a környék hegyei is jól láthatóak. A Mátyás-hegy (280 m) közelében, mintegy 320 méteres tengerszint feletti magasságban 2015-ben emelték a kilátót. A faszerkezetű, drótkötelekkel rögzített, minden szintjén információs táblákat felvonultató Bányatető-kilátó teljes magassága 15,45 méter, legfelső járószintjének magassága 11,2 méter.

Visegrád felől a Telgárthy-rétre vezető út mentén sok látnivaló kínálkozik. Az Apátkúti-patakot követve az Ördögmalom vízesés majd a Magdolna-forrás mellett elhaladva érkezünk el a réthez, amelynek szélén megtaláljuk a Bertényi Miklós Füvészkert bejáratát.

A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása. Évente több tízezren fordulnak meg a Visegrádi-hegység egyik emblematikus forrásánál, az Apátkúti-völgyben fekvő Kaán Károly-forrásnál. Első foglalását 1938-ban készítette a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat. Második, ma is látható foglalatát 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével készítették. A forrásvíz alkotói alapján a Kaán-forrás vize csekély ásványi anyag tartalmú, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jellegű, kissé kemény, alacsony nátrium-tartalmú, ivási célra megfelelő víz, ám fogyasztását csak saját felelősségre ajánljuk.

A Királyi Palota - Mátyás Király Vármúzeum hercegi lakosztállyal, középkori konyhával, régészeti kiállítással és reneszánsz kerttel várja kedves látogatóit. A palotában 3 híres szökőkút is látogatható: A Herkules-kút, az Oroszlános-kút és a kerti gótikus csorgókút.

Tanösvényünk a Kisvillám ritkán látogatott területére vezet, amely a Visegrádi-hegységre jellemző védett természeti értékekben bővelkedik. Ahhoz, hogy az itt élő növény- és állatvilág mai állapotában még sokáig fennmaradhasson, a bejárás során fokozottan ügyelnie kell a látogatónak arra, hogy csakis a kijelölt útvonalon haladjon! A tanösvény 14 állomáspontja nemcsak a táj mai képét mutatja be, hanem időutazásaink segítségével az itteni gazdag élővilág kialakulása is megismerhető.

Igaz, hogy a Föld nevű bolygón már nincsenek fehér foltok, már mindent felfedeztek, de hátha sikerül most megismerkedni a Mogyoró-heggyel úgy, hogy az felérjen egy új földrész felfedezésével! Különösebb előkészület sem kell hozzá: elég egy kényelmes lábbeli, időjárásnak megfelelő öltözet, némi táplálék és iránytű helyett a kis vezetőfüzet, amely lépésről lépésre segít felfedezni a természet titkait.

A tanösvény az erdőbe hívja a látogatót, ahol az erdő lakóival sajátos módon, erdészszemmel ismerkedhetünk meg. Az információs táblák segítségével megtudható, milyen munkálatok folynak erdőnkben, hogyan telik az erdész egy napja, de végigkövethetjük egy bükkfa életútját, s még magaslesre is felülhetünk.

Az Erdőanyában végzett vizsgálatok eredményei napjainkra a Pilisi Parkerdő örökerdő-gazdálkodásának alapköveinek tekinthetőek, amelyet 10 információs tábla mutat be az erdőlátogatók számára. Szakvezetés igényelhető a Madas László Erdészeti Erdei Iskolában.

Visegrád talán legemblematikusabb építménye, melyre a köznyelv többnyire csak visegrádi várként utal, ezzel is kiemelve a Várhegy tetején magasodó, tiszteletet parancsoló épületegyüttes kulturális jelentőségét. Évről évre több tízezren látogatnak el a város legmagasabb pontján fekvő Fellegvárba, melynek teraszáról rendkívüli panoráma nyílik a Dunakanyarra, s mely több, elsősorban a középkorról szóló izgalmas kiállításnak is otthont ad.