Váci látnivaló

Az Arcus Galéria egyik határozott elképzelése, olyan képzőművészeti könyvek és kiadványok készítése, megjelentetése, melyek eredeti, sokszorosított, kőnyomatos grafikákat tartalmaznak. Célunk, hogy ezek a könyvek az eredetiség - érték - művészet jegyében készüljenek, és ezt hűen tükrözzék is.

A Naszály egyik legszebb kilátópontja az 534 méter magas Látó-hegy sziklás ormánál található. A természetes kilátópont nem véletlenül kapta ezt a találó elnevezést, innen nagyszerű panorámával láthatunk rá a hegy alatt fekvő Vácra, a szemközti Budai-, és Visegrádi-hegységre, valamint a Dunakanyart körülölelő hegycsúcsokra. Vác-Kisgombás felől a kirándulóút igen meredek, sokáig egy csúszós kaptatón kell felfelé mászni, azonban így jutunk el legrövidebb úton a Naszály csúcsára és a Látó-hegyre is. A másik útvonal Kosdról indul, ez sokkal lankásabb, szélesebb, viszont hosszabb is.

A Főtér 19. számú lakóháza alatt egy hétszáz éves kőpincében látható a Memento Mori címet viselő állandó kiállítás, a váci Fehérek temploma XVIII. századi kriptatemetőjének bemutatója. A kripta valaha főként a polgárság temetkezőhelye volt, különböző életkorú, származású, társadalmi helyzetű városlakók földi maradványait őrizte.

A kiállítás Vác Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával jött létre, és mint a neve is utal tartalmára a XXI. század modern stílusába enged betekintést. A mai magyar modern képzőművészet legjelentősebb képviselőinek reprezentatív anyaga van egy-egy falon csoportosítva és összegyűjtve Matuska Szilvesztertől - Salvador Daliig.

A Látogatóközpont célja az élménynyújtás, ismeretterjesztés, közösségteremtés. Szívesen fogadják a zarándokokat, a Vác városába kulturális programokra érkező turistákat, kirándulókat, valamint a Duna bal partját kerékpárral felfedező aktív túrázókat is. A turisztikai nyitás jegyében az egyházmegye hívők és nem hívők számára is lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy a Püspökség szellemiségébe betekintsenek és egyben jobban megismerjék a Katolikus Egyház történetét és értékeit.

Vácott, az ország legszebb barokk terén megnyílt a Sajdik Ferenc páratlan életművét bemutató múzeumi gyűjtemény. Sajdik mesevárosa, girbe-gurba házai, hósapkás, pirostetős, hagymakupolás saroktornyai felidézik azokat a kultúrtörténeti emlékeket, melyeket jókat nevetve, szórakoztatva ismerhetünk meg. A képeken tetten érhető a Pom-Pom mesék világa, Gombóc Artúr kalandjai és a nagy Ho-ho-horgász váci adaptációja. A képekhez kapcsolódó történetek még színesebbé, gazdagabbá teszik az élményt.

A több mint 100 éves múltra visszatekintő múzeum Vác és környéke történeti, régészeti és művészeti emlékeit gyűjti és bemutatja 4 kiállítóhelyen. A Múzeum 2013-tól Vác város Önkormányzatának fenntartásában működő területi múzeum, gyűjtőterülete Vácon kívül 38 településre terjed ki, gyűjtőköre pedig négy területre, amelyek az alábbiak: helytörténet, néprajz, képzőművészet, régészet.

A Váci Egyházmegye és Vác Zarándok- és Kegyhelye; Országos Történelmi Emlékhely. A Hétkápolna kegytemplom, írásos emlékeink szerint 1711-ben kezdtek építeni. Mai formáját többszöri átépítések során nyerte el. Az épület és a környéke is nagyon szép, a helyiek egyik kedvenc kirándulóhelye. A templom mögött két forrás található, a Mária,- és Szem forrás. Egykor az itt fakadó víznek gyógyító hatást tulajdonítottak. A hely búcsújáró hellyé vált, így a „Kúti-képet” a templom főoltárára helyezték. A templomhoz vezető úton látható stációk Szűz Mária hét örömét és hét bánatát jelképezi. A Szűz Mária tiszteletére épített Hétkápolna kegytemplom és a körülölelő liget 1815 óta búcsújáróhely, a búcsúk alkalmával „orvosságot” visznek magukkal a forrásból. A búcsút minden évben Mária nap (szeptember 12.) utáni vasárnapon tartják,

A Püspöki palota a Váci egyházmegye barokk stílusú műemléképülete. A Püspöki palota 1768-75 között épült. Kertjében, mely védett, számos különleges növényt csodálhatunk meg. Oldalszárnya néz a Székesegyház felé, főbejárata a Migazzi térről nyílik. Az épület alatt többszintes pince áll, ami az egykori hatalmas szőlőbirtokok termésének befogadására készült. A jelenlegi palotát gróf Migazzi Kristóf püspök építtette 1768-1775 között. A palota jelenleg is püspöki lakhelyként működik, és máig őrzi múltjának különleges tárgyi, szellemi értékeit.

A város ünnepélyes terén, a Konsantin téren áll a monumentális székesegyház, mely épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Maga az épület a korabeli francia forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Főleg klasszicista jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok valamint a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi.