Országos eseménynaptár
A belváros szívében, a Dóm tértől egy percnyi sétára található a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelye, a Fekete ház. A gyönyörű neogótikus épület értékes kiállítások színhelye. Az itt tárolt anyag történeti, irodalomtörténeti és iparművészeti részre bontható. Különleges darab például Szeged város Mátyás-kori pecsétnyomója, a puskaműves céh 18. századi serlege. Az iparművészeti gyűjtemény tárgyai közül kiemelkednek a hímzett és festett textilek. Az irodalomtörténeti gyűjtemény zömét három szegedi író, Móra Ferenc, Juhász Gyula és Tömörkény István munkássága teszi ki, de jelentősnek mondható a Budai György- és a Radnóti Miklós-anyag is. A patinás épület földszintje és emelete értékes időszaki kiállítások helye.
A belváros szívében, a Dóm tértől egy percnyi sétára található a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelye, a Fekete ház. A gyönyörű neogótikus épület értékes kiállítások színhelye. Az itt tárolt anyag történeti, irodalomtörténeti és iparművészeti részre bontható. Különleges darab például Szeged város Mátyás-kori pecsétnyomója, a puskaműves céh 18. századi serlege. Az iparművészeti gyűjtemény tárgyai közül kiemelkednek a hímzett és festett textilek. Az irodalomtörténeti gyűjtemény zömét három szegedi író, Móra Ferenc, Juhász Gyula és Tömörkény István munkássága teszi ki, de jelentősnek mondható a Budai György- és a Radnóti Miklós-anyag is. A patinás épület földszintje és emelete értékes időszaki kiállítások helye.
A belváros szívében, a Dóm tértől egy percnyi sétára található a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelye, a Fekete ház. A gyönyörű neogótikus épület értékes kiállítások színhelye. Az itt tárolt anyag történeti, irodalomtörténeti és iparművészeti részre bontható. Különleges darab például Szeged város Mátyás-kori pecsétnyomója, a puskaműves céh 18. századi serlege. Az iparművészeti gyűjtemény tárgyai közül kiemelkednek a hímzett és festett textilek. Az irodalomtörténeti gyűjtemény zömét három szegedi író, Móra Ferenc, Juhász Gyula és Tömörkény István munkássága teszi ki, de jelentősnek mondható a Budai György- és a Radnóti Miklós-anyag is. A patinás épület földszintje és emelete értékes időszaki kiállítások helye.
Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényírda a Koszta József Múzeum ipartörténeti bemutató helye, Magyarország egyetlen vidéki fényírdája. A városképi jelentőségű épületben Fridrich János és lányai, illetve más szentesi fotográfusok felvételei, műszerei, eszközei és szerszámai tekinthetők meg. Itt tárolják a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét. Jelentős a fényképészeti- és művészettörténeti szakirodalom, melyet különböző fotóalbumok bővítenek ki.
Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényírda a Koszta József Múzeum ipartörténeti bemutató helye, Magyarország egyetlen vidéki fényírdája. A városképi jelentőségű épületben Fridrich János és lányai, illetve más szentesi fotográfusok felvételei, műszerei, eszközei és szerszámai tekinthetők meg. Itt tárolják a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét. Jelentős a fényképészeti- és művészettörténeti szakirodalom, melyet különböző fotóalbumok bővítenek ki.
Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényírda a Koszta József Múzeum ipartörténeti bemutató helye, Magyarország egyetlen vidéki fényírdája. A városképi jelentőségű épületben Fridrich János és lányai, illetve más szentesi fotográfusok felvételei, műszerei, eszközei és szerszámai tekinthetők meg. Itt tárolják a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét. Jelentős a fényképészeti- és művészettörténeti szakirodalom, melyet különböző fotóalbumok bővítenek ki.
Jegyvásárlás
Jegyvásárlás
Egy újjáélesztett mocsárvilág növény- és állatvilága mellett Górés tanya sérült ragadozómadarai is megtekinthetők a volierekben. A tanösvény kultúrtörténeti emléke a Meggyes csárda. Bejárható gyalogosan, kerékpárral.
Jegyvásárlás
A Görög Demeter Művelődési Ház többfunkciós intézmény a település közművelődési feladatellátását szolgálja. Az intézmény tevékenységi köre sokrétű. A programokból: a különféle programok a művelődési ház funkcióit tükrözik: a művelődési lehetőségek biztosítását, az önképzés, az ismeretek-, a tudás növelését, fejlesztését, a szórakozást, játszást, valamint ezeken keresztül, illetve ezektől függetlenül a közösségi együttlétet szervezi, támogatja.
A Görög Demeter Művelődési Ház többfunkciós intézmény a település közművelődési feladatellátását szolgálja. Az intézmény tevékenységi köre sokrétű. A programokból: a különféle programok a művelődési ház funkcióit tükrözik: a művelődési lehetőségek biztosítását, az önképzés, az ismeretek-, a tudás növelését, fejlesztését, a szórakozást, játszást, valamint ezeken keresztül, illetve ezektől függetlenül a közösségi együttlétet szervezi, támogatja.
A Görög Demeter Művelődési Ház többfunkciós intézmény a település közművelődési feladatellátását szolgálja. Az intézmény tevékenységi köre sokrétű. A programokból: a különféle programok a művelődési ház funkcióit tükrözik: a művelődési lehetőségek biztosítását, az önképzés, az ismeretek-, a tudás növelését, fejlesztését, a szórakozást, játszást, valamint ezeken keresztül, illetve ezektől függetlenül a közösségi együttlétet szervezi, támogatja.
A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében, annak udvaráról közelíthető meg az a különleges gyűjtemény, amely visszarepíti a látogatókat a 17–18. századi ikonok, a liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek és textilek világába. Az épület már a XX. század eleje óta püspöki székhely noha a szecesszió stílusú bérház eredetileg plébániának épült. Az épület szinte változatlan formában és remek állapotban maradt meg. Az épület mind kulturális mint egyházi értelemben komoly jelentőségű, hiszen nem csak az egyházművészeti gyűjtemény otthona, hanem itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár, továbbá a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.
A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében, annak udvaráról közelíthető meg az a különleges gyűjtemény, amely visszarepíti a látogatókat a 17–18. századi ikonok, a liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek és textilek világába. Az épület már a XX. század eleje óta püspöki székhely noha a szecesszió stílusú bérház eredetileg plébániának épült. Az épület szinte változatlan formában és remek állapotban maradt meg. Az épület mind kulturális mint egyházi értelemben komoly jelentőségű, hiszen nem csak az egyházművészeti gyűjtemény otthona, hanem itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár, továbbá a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.
A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében, annak udvaráról közelíthető meg az a különleges gyűjtemény, amely visszarepíti a látogatókat a 17–18. századi ikonok, a liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek és textilek világába. Az épület már a XX. század eleje óta püspöki székhely noha a szecesszió stílusú bérház eredetileg plébániának épült. Az épület szinte változatlan formában és remek állapotban maradt meg. Az épület mind kulturális mint egyházi értelemben komoly jelentőségű, hiszen nem csak az egyházművészeti gyűjtemény otthona, hanem itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár, továbbá a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.
Hajdúszoboszló Görög katolikus temploma a város központjában, a Szilfákalja utca 29/A szám alatt, a Kovács Máté művelődési központ szomszédságában található. A templomot, mely egyben Hajdúszoboszló legifjabb temploma 1994-ben építette a városi görög katolikus közösség. A tervező Lengyel István, aki az építkezésnél a modern alapanyagokat és a bizánci építészeti jegyeket együttesen alkalmazta. Ez által új épített öröksége lett a Hajdúszoboszlónak, melyben egyesül a modern építészet és az ókori művészet. A templom belsejét díszítő ikonok Latorcainé Újházi Aranka munkái.
Hajdúszoboszló Görög katolikus temploma a város központjában, a Szilfákalja utca 29/A szám alatt, a Kovács Máté művelődési központ szomszédságában található. A templomot, mely egyben Hajdúszoboszló legifjabb temploma 1994-ben építette a városi görög katolikus közösség. A tervező Lengyel István, aki az építkezésnél a modern alapanyagokat és a bizánci építészeti jegyeket együttesen alkalmazta. Ez által új épített öröksége lett a Hajdúszoboszlónak, melyben egyesül a modern építészet és az ókori művészet. A templom belsejét díszítő ikonok Latorcainé Újházi Aranka munkái.
Hajdúszoboszló Görög katolikus temploma a város központjában, a Szilfákalja utca 29/A szám alatt, a Kovács Máté művelődési központ szomszédságában található. A templomot, mely egyben Hajdúszoboszló legifjabb temploma 1994-ben építette a városi görög katolikus közösség. A tervező Lengyel István, aki az építkezésnél a modern alapanyagokat és a bizánci építészeti jegyeket együttesen alkalmazta. Ez által új épített öröksége lett a Hajdúszoboszlónak, melyben egyesül a modern építészet és az ókori művészet. A templom belsejét díszítő ikonok Latorcainé Újházi Aranka munkái.
Nyíradony határában, a Gúti erdőben, a 13. században épült meg a Gutkeled nemzetség, Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt román stílusú monostora. Az egykori egyhajós, sekrestyével ellátott templom megmaradt falrészeit keskeny ablaknyílások tagolják. A festői szépségű, ligetes környezetben álló, romjaiban is romantikus hangulatot árasztó Pusztatemplom a kirándulók kedvelt célpontja.
Nyíradony határában, a Gúti erdőben, a 13. században épült meg a Gutkeled nemzetség, Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt román stílusú monostora. Az egykori egyhajós, sekrestyével ellátott templom megmaradt falrészeit keskeny ablaknyílások tagolják. A festői szépségű, ligetes környezetben álló, romjaiban is romantikus hangulatot árasztó Pusztatemplom a kirándulók kedvelt célpontja.
Nyíradony határában, a Gúti erdőben, a 13. században épült meg a Gutkeled nemzetség, Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt román stílusú monostora. Az egykori egyhajós, sekrestyével ellátott templom megmaradt falrészeit keskeny ablaknyílások tagolják. A festői szépségű, ligetes környezetben álló, romjaiban is romantikus hangulatot árasztó Pusztatemplom a kirándulók kedvelt célpontja.
Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.
Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.
Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
