Tiszántúli látnivaló

A hét kiállítóhelyiségből álló épület gazdag gyűjteménynek ad otthont. Öt helyiséget foglal el a néprajzi gyűjtemény, amely Bozsó István magántulajdona. A kenderfeldolgozás története című kiállítás Nagyhalász hagyományos tevékenységébe avat be. Az épületben foglal helyet a városi könyvtár is.

A sírkert emberemlékezet óta temető. Az 1849. augusztus 2-i ’Debreceni csata’ után szükségtemetőként vették igénybe. Ettől az időtől „Muszka temető”, majd Honvédtemető néven ismerte a városi közvélemény.

A Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás (két különálló gyűjtemény) Debrecen belvárosában, a Péterfia utca elején, a művész egykori szülőházának helyétől nem messze, egy ahhoz hasonló tornácos épületben található. Az építmény legkorábbi része a 18. század közepén létesült, zárdaboltozatos szobákkal és árkádsorral. Az épületben 1982-ben nyílt meg az első állandó kiállítás Medgyessy Ferenc hagyatékából.

Debreceni Református Kollégium Múzeuma egész évben várja a családokat, felnőtt és iskolai csoportokat Debrecenben. A református egyház és a debreceni református kollégium történetét felölelő programok, jeles napok, múzeumpedagógiai foglalkozások, időszaki és 6 különböző állandó kiállítással várja a látogatókat.

Az Üvegpiramis az egykori Verestorony alapzatán helyezkedik el, a vakolatlan téglából készült építmény vöröses színéről kapta elnevezését. Eredetileg az császári seregektől zsákmányolt ágyúkból öntött, ötven mázsás Rákóczi-harang számára épült, azonban az 1802-es tűzvészben az András-templommal együtt leégett. Ma az Verestorony helyén lévő kiállítóhely látogatható.

Baktalórántháza története bővelkedik a hírességekben, érdekességékben és különlegességekben. A kastélyban több, a történelmet formáló személy született, vagy élt. A kastélykertben világraszóló felfedezéseket tettek a kor tudósai. Az erdőben pedig híresebbnél híresebb fajokat őriz ma is. 1834-ben Bakta és a kastély a Dégenfeld család birtokába jutott és ott is maradt egészen 1945-ig a második világháború végéig.

Debrecenben 1980-ban nyílt meg az első kiállítóhely, amellyel teljesült Dr. Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas botanikus akadémikus végakarata: az, hogy a városra hagyományozott és a Bélyegmúzeum gondjaira bízott 225 000 darabos filatéliai gyűjteményéből évről évre újabb motívumgyűjteményeket állítsanak ki az érdeklődő debreceniek számára. Előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

A tájház kialakítására a kisváros önkormányzata a régi katolikus iskola egyik szárnyát biztosította, amit felújítottak. A felújítás során a közel két évtized alatt összegyűjtött tárgyakkal rendezték be az épületet, ahol több helyiségben népi és polgári jellegű tárgyakat mutatnak be, de kialakítottak konyhát, lakószobát és kamrát is. A Tájház egyik szobájában Reményi - emlékhelyet alakítottak ki, ezzel tisztelegve Reményi József előtt, aki Demecserben született, és a „doni fotósként” lett ismert katonatiszt a második világháborúban. A tájházban kiállított tárgyak kilencvenhat demecseri családtól származnak.

A Botanikus Kert a Kós Károly Művészeti Szakközépiskola egyik büszkesége, 1991-óta védett természeti érték. Az itt található élőgyűjtemény lombhullató és örökzöld lomblevelű fákra és cserjékre, tűlevelűekre és lágyszárú évelőkre tagolódik. Különleges értéket képvisel a hazai viszonylatban egyedülállónak mondható, mintegy 80 fajt számláló hidegtűrő bambuszgyűjtemény.

A kiskundorozsmai szélmalom egyike Magyarország működőképes szélmalmainak. A robosztus épületek mindig is nevezetességnek számítottak, magukra vonták a figyelmet. Kiskundorozsmán az első szélmalom 1801-ben épült. Az 1873-as malom kataszter alkalmával volt 23 szélmalma Dorozsmának1905-ben már 23 szélmalom állt a községben. A legtovább kitartó, ma is látható malmot Czékus Andor építette.