Országos eseménynaptár
A Visegrádi-hegység 639 méter magas csúcsán, a Prédikálószéken beton alapon álló, 12 méter magas, 70 m2 bruttó alapterületű fa építmény három, felfelé haladva egyre szélesedő teraszáról fokozatosan nyílik meg az egész Dunakanyar panorámája. A kilátó mellett tűzrakóhely, valamint padok és asztalok is várják az ide látogatókat, és ingyenes wifi is elérhető.
A Visegrádi-hegység 639 méter magas csúcsán, a Prédikálószéken beton alapon álló, 12 méter magas, 70 m2 bruttó alapterületű fa építmény három, felfelé haladva egyre szélesedő teraszáról fokozatosan nyílik meg az egész Dunakanyar panorámája. A kilátó mellett tűzrakóhely, valamint padok és asztalok is várják az ide látogatókat, és ingyenes wifi is elérhető.
A Visegrádi-hegység 639 méter magas csúcsán, a Prédikálószéken beton alapon álló, 12 méter magas, 70 m2 bruttó alapterületű fa építmény három, felfelé haladva egyre szélesedő teraszáról fokozatosan nyílik meg az egész Dunakanyar panorámája. A kilátó mellett tűzrakóhely, valamint padok és asztalok is várják az ide látogatókat, és ingyenes wifi is elérhető.
Szeretettel várja vendégeit a Puszta Monostori Birkás tanya. A tanya meglátogatására érdemes 3-5 órát szánni.
Kiállításunk szeretné bemutatni azokat az örökül megmaradt tárgyakat, amelyek a 70-es 80-as években a legbecsesebbnek számítottak – sokaknak egy fél élet munkája volt például egy Trabant, Zaporozsec vagy Lada 1500-as, a jó bizonyítványért kaptunk Szputnyik kerékpárt, Riga mopedet vagy MK-25-ös magnót, robbanós TV-n néztük a VIT megnyitókat, Varia bútor került a szobánkba, gyűjtöttük a bélyeget és a szalvétákat – hogy csak néhányat említsünk a kiállításon szereplő tárgyak közül.
Kiállításunk szeretné bemutatni azokat az örökül megmaradt tárgyakat, amelyek a 70-es 80-as években a legbecsesebbnek számítottak – sokaknak egy fél élet munkája volt például egy Trabant, Zaporozsec vagy Lada 1500-as, a jó bizonyítványért kaptunk Szputnyik kerékpárt, Riga mopedet vagy MK-25-ös magnót, robbanós TV-n néztük a VIT megnyitókat, Varia bútor került a szobánkba, gyűjtöttük a bélyeget és a szalvétákat – hogy csak néhányat említsünk a kiállításon szereplő tárgyak közül.
Kiállításunk szeretné bemutatni azokat az örökül megmaradt tárgyakat, amelyek a 70-es 80-as években a legbecsesebbnek számítottak – sokaknak egy fél élet munkája volt például egy Trabant, Zaporozsec vagy Lada 1500-as, a jó bizonyítványért kaptunk Szputnyik kerékpárt, Riga mopedet vagy MK-25-ös magnót, robbanós TV-n néztük a VIT megnyitókat, Varia bútor került a szobánkba, gyűjtöttük a bélyeget és a szalvétákat – hogy csak néhányat említsünk a kiállításon szereplő tárgyak közül.
A Rezső-kilátóból csodálatos kilátás tárulhat elénk: Dömös felé tekintve a Rám-hegy, a Vadálló-kövek, a Prédikálószék és a Dunakanyar, a Duna túloldalán pedig a Börzsöny csúcsai, többek között a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy látható.
Szentendre belvárosa és a 11-es út közötti területen található a Római Kőtár. A Kr. u. I. század második felétől kezdve 400 éven keresztül a Dunakanyar fontos stratégiai szerepet töltött be, hiszen Pannonia határának, a „limes”-nek egyik legveszélyeztetettebb szakasza volt. A limest táborok és őrtornyok sűrű láncolata védte, a mai Szentendre területén, Ulcisia Castrában komoly katonai erő állomásozott. A katonaság számára dolgozó kézművesek és kereskedők a tábortól nyugatra és délre, a „canabæ” területén éltek. A római kori lakosság az Aquincum felé vezető Duna menti országút, a „limes-út” mentén temetkezett; majd a késő római temető területén egy kis ókeresztény sírkápolna is állt.
Szentendre belvárosa és a 11-es út közötti területen található a Római Kőtár. A Kr. u. I. század második felétől kezdve 400 éven keresztül a Dunakanyar fontos stratégiai szerepet töltött be, hiszen Pannonia határának, a „limes”-nek egyik legveszélyeztetettebb szakasza volt. A limest táborok és őrtornyok sűrű láncolata védte, a mai Szentendre területén, Ulcisia Castrában komoly katonai erő állomásozott. A katonaság számára dolgozó kézművesek és kereskedők a tábortól nyugatra és délre, a „canabæ” területén éltek. A római kori lakosság az Aquincum felé vezető Duna menti országút, a „limes-út” mentén temetkezett; majd a késő római temető területén egy kis ókeresztény sírkápolna is állt.
Szentendre belvárosa és a 11-es út közötti területen található a Római Kőtár. A Kr. u. I. század második felétől kezdve 400 éven keresztül a Dunakanyar fontos stratégiai szerepet töltött be, hiszen Pannonia határának, a „limes”-nek egyik legveszélyeztetettebb szakasza volt. A limest táborok és őrtornyok sűrű láncolata védte, a mai Szentendre területén, Ulcisia Castrában komoly katonai erő állomásozott. A katonaság számára dolgozó kézművesek és kereskedők a tábortól nyugatra és délre, a „canabæ” területén éltek. A római kori lakosság az Aquincum felé vezető Duna menti országút, a „limes-út” mentén temetkezett; majd a késő római temető területén egy kis ókeresztény sírkápolna is állt.
A Sisakvirág tanösvényt a PERIURBAN Parks pályázat támogatásával készítettük el. A pályázatban 14 európai uniós partner vett részt, akik város körüli zöldterületek, parkok, tradicionális mezőgazdasági területek kezelői. A pályázat megvalósítása során megfogalmazódott bennünk, hogy a városok folyamatos növekedésével ezen zöldterületek jelentősége és sérülékenysége egyre nő.
A Sisakvirág tanösvényt a PERIURBAN Parks pályázat támogatásával készítettük el. A pályázatban 14 európai uniós partner vett részt, akik város körüli zöldterületek, parkok, tradicionális mezőgazdasági területek kezelői. A pályázat megvalósítása során megfogalmazódott bennünk, hogy a városok folyamatos növekedésével ezen zöldterületek jelentősége és sérülékenysége egyre nő.
A Sisakvirág tanösvényt a PERIURBAN Parks pályázat támogatásával készítettük el. A pályázatban 14 európai uniós partner vett részt, akik város körüli zöldterületek, parkok, tradicionális mezőgazdasági területek kezelői. A pályázat megvalósítása során megfogalmazódott bennünk, hogy a városok folyamatos növekedésével ezen zöldterületek jelentősége és sérülékenysége egyre nő.
Az ezredforduló óta eltelt időszakban felélénkült a solymári vár kutatása. A turisztikailag is népszerű középkori épületegyüttes történetéről azonban keveset tudunk. A háromnegyed évszázados történeti kutatások nem tudták megválaszolni maradéktalanul, hogy a vár épületeit milyen célból húzták fel és mire szolgálhatott másfél évszázados fennállása alatt. Ennek csak egyik oka, hogy a mai napig nem készült el a vár és környéke antropogén, ökológiai feltérképezése, a környék (Pilis vármegye) történeti összehasonlító feldolgozása, valamint a középkori Solymár település vizsgálata. Pedig a helytörténetírás egyik módszertani sarokpontja, hogy megmutassa, mennyire specifikusan (vagy eltérően) mentek végbe az országos történelmi folyamatok az adott településen (illetve régióban). Mi megpróbáljuk most összefoglalni a vár történetét, időnként kitekintve a középkori környékre is.
Az ezredforduló óta eltelt időszakban felélénkült a solymári vár kutatása. A turisztikailag is népszerű középkori épületegyüttes történetéről azonban keveset tudunk. A háromnegyed évszázados történeti kutatások nem tudták megválaszolni maradéktalanul, hogy a vár épületeit milyen célból húzták fel és mire szolgálhatott másfél évszázados fennállása alatt. Ennek csak egyik oka, hogy a mai napig nem készült el a vár és környéke antropogén, ökológiai feltérképezése, a környék (Pilis vármegye) történeti összehasonlító feldolgozása, valamint a középkori Solymár település vizsgálata. Pedig a helytörténetírás egyik módszertani sarokpontja, hogy megmutassa, mennyire specifikusan (vagy eltérően) mentek végbe az országos történelmi folyamatok az adott településen (illetve régióban). Mi megpróbáljuk most összefoglalni a vár történetét, időnként kitekintve a középkori környékre is.
Az ezredforduló óta eltelt időszakban felélénkült a solymári vár kutatása. A turisztikailag is népszerű középkori épületegyüttes történetéről azonban keveset tudunk. A háromnegyed évszázados történeti kutatások nem tudták megválaszolni maradéktalanul, hogy a vár épületeit milyen célból húzták fel és mire szolgálhatott másfél évszázados fennállása alatt. Ennek csak egyik oka, hogy a mai napig nem készült el a vár és környéke antropogén, ökológiai feltérképezése, a környék (Pilis vármegye) történeti összehasonlító feldolgozása, valamint a középkori Solymár település vizsgálata. Pedig a helytörténetírás egyik módszertani sarokpontja, hogy megmutassa, mennyire specifikusan (vagy eltérően) mentek végbe az országos történelmi folyamatok az adott településen (illetve régióban). Mi megpróbáljuk most összefoglalni a vár történetét, időnként kitekintve a középkori környékre is.
A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit.
Az egykor Szentendrén élt kereskedő, Szántó György végakaratának megfelelően szülei házában fia alakította ki a ma látható imaházat és múzeumot, ahol a háború előtti szentendrei zsidóság életét bemutató kiállítás tekinthető meg. Itt található a világ legkisebb működő zsinagógája.
A Szentendrei Kisállatkert egész évben várja az érdeklődőket, kicsiket, nagyokat és csoportokat egyaránt. Láthatunk itt Rovarhotelt, ahol megfigyelhetjük a méhek, darazsak munkálkodását. Az állatsimogatóban szelíd kecskéket simogathatunk, etethetünk. A Teknősoviban megcsodálhatjuk a kisteknősöket. De szerveznek rendhagyó biológiaórát is az érdeklődő óvodás, iskolás csoportoknak, illetve vállalják születésnapok és csapatépítők lebonyolítását. Évente kétszer pedig éjszakai látogatáson is részt vehetünk, ahol az éjszaka aktív állatok ténykedését figyelhetjük meg.
A Szentendrei Kisállatkert egész évben várja az érdeklődőket, kicsiket, nagyokat és csoportokat egyaránt. Láthatunk itt Rovarhotelt, ahol megfigyelhetjük a méhek, darazsak munkálkodását. Az állatsimogatóban szelíd kecskéket simogathatunk, etethetünk. A Teknősoviban megcsodálhatjuk a kisteknősöket. De szerveznek rendhagyó biológiaórát is az érdeklődő óvodás, iskolás csoportoknak, illetve vállalják születésnapok és csapatépítők lebonyolítását. Évente kétszer pedig éjszakai látogatáson is részt vehetünk, ahol az éjszaka aktív állatok ténykedését figyelhetjük meg.
A Szentendrei Kisállatkert egész évben várja az érdeklődőket, kicsiket, nagyokat és csoportokat egyaránt. Láthatunk itt Rovarhotelt, ahol megfigyelhetjük a méhek, darazsak munkálkodását. Az állatsimogatóban szelíd kecskéket simogathatunk, etethetünk. A Teknősoviban megcsodálhatjuk a kisteknősöket. De szerveznek rendhagyó biológiaórát is az érdeklődő óvodás, iskolás csoportoknak, illetve vállalják születésnapok és csapatépítők lebonyolítását. Évente kétszer pedig éjszakai látogatáson is részt vehetünk, ahol az éjszaka aktív állatok ténykedését figyelhetjük meg.
