Pest vármegyei látnivaló

Újhartyán község német nemzetiségi eredetű település, melynek lakosai 1765-től kezdődően települtek be Soroksár, Taksony, Dunaharaszti és a környező községekből. A falu azóta is a sváb hagyományoknak megfelelő értékrenddel bír, így a tájház értelemszerűen a XX. század első felében szokványos hartyáni sváb jegyeket őrzi. Az utcára néző első szoba a „tiszta szoba” – fajrede szoba. Ebben a helységben a hartyáni sváb család ünnepi ruházatát láthatjuk, innen öltözködtek, amikor vasárnap a templomba mentek, ebben a szobában fektették le, látták vendégül a több napra messzebbről érkező sváb rokonokat. Itt gyűjtötték a házasulandó gyermekeik stafírungját. Néhány, a további látnivalókból: sváb fúvóshangszerek, kották, házi oltár – német imakönyvek, vallási kegytárgyak, szentek szobrai, eredeti menyasszonyi ruha az 1920-as évekből, hartyáni viseletbe öltöztetett babák.

A galéria a 13. kerületben élő és/vagy alkotó művészek kiállítótere. Mint közösségi művészeti intézmény célszerűnek tartjuk MINDEN olyan művészeti alkalom - kiállítás, vásár, foglalkozás, szimpózium, egyéb típusú rendezvény-, helyszíneként az intézményt felhasználni, ami kapcsolódási pontot jelent elsősorban a kerületi lakosságának, és csak másodsorban a tágan értelmezett nagyközönségnek. A kerületi kötődés/kötelék, amennyiben az példaértékű, úgy hírvivő szerepet tölt majd be a főváros életében is. A megújult, modern intézményben minden korosztály megtalálhatja az ízlésének és érdeklődésének megfelelő programot.

Kortárs képzőművészeti galéria- és kiállítóhely Szentendre szívében.

Közép-Európa első, önálló lepkemúzeuma az újpesti kertvárosban található. A múzeumot a gyűjtő, Juhász György saját otthonában rendezte be, hogy közszemlére tegye az elmúlt évtizedek utazásai alatt felhalmozott, korábban csak kutatók számára hozzáférhető tudományos jelentőségű anyagot. A szépséges lepkék mellett a kevésbé esztétikus, de legalább olyan érdekes ízeltlábúak serege: skorpiók, pókok, sáskák, bogarak mindenféle méretben szemlélhetők a múzeumi üvegvitrinekben. Az élettelen természetet néhány különleges kőzet, színes ásvány, sőt egy valódi meteoritdarab is képviseli.

Szerettel várjuk Önöket Vácdukán alakuló vadasparkunkban. Tökéletes hétvégi program lehet családoknak, mely során a friss erdei levegőn séta közben fedezhetik fel az erdei állatok sokszínűségét, betekinthetnek a park gondozásába, az állatok etetésébe, és kis szerencsével akár kézből is etethetik az állatokat. A park még korlátozott nyitvatartással működik, illetve túravazetővel, csoportosan tekinthető meg.

A Váci Egyházmegye és Vác Zarándok- és Kegyhelye; Országos Történelmi Emlékhely. A Hétkápolna kegytemplom, írásos emlékeink szerint 1711-ben kezdtek építeni. Mai formáját többszöri átépítések során nyerte el. Az épület és a környéke is nagyon szép, a helyiek egyik kedvenc kirándulóhelye. A templom mögött két forrás található, a Mária,- és Szem forrás. Egykor az itt fakadó víznek gyógyító hatást tulajdonítottak. A hely búcsújáró hellyé vált, így a „Kúti-képet” a templom főoltárára helyezték. A templomhoz vezető úton látható stációk Szűz Mária hét örömét és hét bánatát jelképezi. A Szűz Mária tiszteletére épített Hétkápolna kegytemplom és a körülölelő liget 1815 óta búcsújáróhely, a búcsúk alkalmával „orvosságot” visznek magukkal a forrásból. A búcsút minden évben Mária nap (szeptember 12.) utáni vasárnapon tartják,

A Püspöki palota a Váci egyházmegye barokk stílusú műemléképülete. A Püspöki palota 1768-75 között épült. Kertjében, mely védett, számos különleges növényt csodálhatunk meg. Oldalszárnya néz a Székesegyház felé, főbejárata a Migazzi térről nyílik. Az épület alatt többszintes pince áll, ami az egykori hatalmas szőlőbirtokok termésének befogadására készült. A jelenlegi palotát gróf Migazzi Kristóf püspök építtette 1768-1775 között. A palota jelenleg is püspöki lakhelyként működik, és máig őrzi múltjának különleges tárgyi, szellemi értékeit.

A város ünnepélyes terén, a Konsantin téren áll a monumentális székesegyház, mely épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Maga az épület a korabeli francia forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Főleg klasszicista jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok valamint a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi.

A galéria kvalitásos műtárgyak és festmények adás-vételével foglalkozik.

A Vajda Lajos Stúdió egy műfajok feletti, összművészeti társulás, ugyan a képzőművészet a leghangsúlyosabb művészeti ág a Stúdió életében, de jelentős szerepet kap a zene, az irodalom, a film és egyéb kísérleti műfajok is. Legnagyobb erénye a csoportnak, hogy a generációk egymásra épülnek és egyszerre fejtik ki edukatív hatásukat. A Vajda Stúdió tagjai rendszeresen megmutatkoznak a világ különböző országaiban, elsősorban Európában, de megfordultak Japánban, Mexikóban, és Kanadában is. Több olyan kiállítást is rendeztek külföldön, ahol az összes “vajdás” tag felvonult, például 1989-ben Romániában és Litvániában, később több alkalommal is visszatértek Romániába. Az elmúlt negyven év alatt nagy számú külföldi művész, művészcsoport is állított ki a Vajda Lajos Stúdió galériájában.