A múzeum területe galériázott, az alsó szinten a Macskák a nagyvilágban tematika szerint haladhatnak végig az érdeklődők különféle ismert és kortárs cicás festmény megtekintése közben. A felső szinten pedig a Dzsungel teremben a macskák biológiai különlegességeiről és az egyes közkedvelt fajtákról olvashatnak érdekes tudnivalókat. Különleges cicafajták simogatására és interaktív játékokra is van lehetőség.
A múzeum területe galériázott, az alsó szinten a Macskák a nagyvilágban tematika szerint haladhatnak végig az érdeklődők különféle ismert és kortárs cicás festmény megtekintése közben. A felső szinten pedig a Dzsungel teremben a macskák biológiai különlegességeiről és az egyes közkedvelt fajtákról olvashatnak érdekes tudnivalókat. Különleges cicafajták simogatására és interaktív játékokra is van lehetőség.
A múzeum területe galériázott, az alsó szinten a Macskák a nagyvilágban tematika szerint haladhatnak végig az érdeklődők különféle ismert és kortárs cicás festmény megtekintése közben. A felső szinten pedig a Dzsungel teremben a macskák biológiai különlegességeiről és az egyes közkedvelt fajtákról olvashatnak érdekes tudnivalókat. Különleges cicafajták simogatására és interaktív játékokra is van lehetőség.
A Ceglédi Sportmúzeum 1992-ben nyílt meg a látogatók előtt. Elsősorban a város sportjának fejlődését követi a XIX. század derekától napjainkig. A nyilvánosság hozzáférhetőségét megelőzően, 1978-ban azzal a céllal jött létre a helyi Sporttörténeti Bizottság, hogy alapos kutatási munka árán össze gyűjtse a fellelhető írásos és tárgyi emlékeket, majd kiállításokon keresztül közkinccsé tegye azt. Tizennégy év megfeszített munkával vált valóra, hogy Magyarországon 1992-ben elsőre „zászlót bontott” a helytörténeti gyűjtemény. Azóta 28 év telt el és ország-világ előtt igazolta létjogosultságát a ma már sportmúzeum névre hallgató „ékszerdoboz”, Cegléd egyik idegenforgalmi büszkesége.
A Ceglédi Sportmúzeum 1992-ben nyílt meg a látogatók előtt. Elsősorban a város sportjának fejlődését követi a XIX. század derekától napjainkig. A nyilvánosság hozzáférhetőségét megelőzően, 1978-ban azzal a céllal jött létre a helyi Sporttörténeti Bizottság, hogy alapos kutatási munka árán össze gyűjtse a fellelhető írásos és tárgyi emlékeket, majd kiállításokon keresztül közkinccsé tegye azt. Tizennégy év megfeszített munkával vált valóra, hogy Magyarországon 1992-ben elsőre „zászlót bontott” a helytörténeti gyűjtemény. Azóta 28 év telt el és ország-világ előtt igazolta létjogosultságát a ma már sportmúzeum névre hallgató „ékszerdoboz”, Cegléd egyik idegenforgalmi büszkesége.
A Ceglédi Sportmúzeum 1992-ben nyílt meg a látogatók előtt. Elsősorban a város sportjának fejlődését követi a XIX. század derekától napjainkig. A nyilvánosság hozzáférhetőségét megelőzően, 1978-ban azzal a céllal jött létre a helyi Sporttörténeti Bizottság, hogy alapos kutatási munka árán össze gyűjtse a fellelhető írásos és tárgyi emlékeket, majd kiállításokon keresztül közkinccsé tegye azt. Tizennégy év megfeszített munkával vált valóra, hogy Magyarországon 1992-ben elsőre „zászlót bontott” a helytörténeti gyűjtemény. Azóta 28 év telt el és ország-világ előtt igazolta létjogosultságát a ma már sportmúzeum névre hallgató „ékszerdoboz”, Cegléd egyik idegenforgalmi büszkesége.
Hivatásunk a régi cinkotai paraszti emlékek ápolása, gondozása, átörökítése. Vendégeink megtekinthetik a tájházként látogatható régi parasztházat, megismerhetik a régi cinkotai paraszti emlékeket, ápolásukat. Ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó családi programokkal, gyermekfoglalkozásokkal, népi kézműves programokkal várjuk a gyerekeket, felnőtteket. A Tájház kertje és a fedett szín kerti mulatságoknak, szabadtéri rendezvényeknek, kemencés, bográcsos, üstös sütés-főzésnek adnak helyszínt, igény szerint magánszemélyek részére, családi rendezvényekre is bérelhetőek.
Hivatásunk a régi cinkotai paraszti emlékek ápolása, gondozása, átörökítése. Vendégeink megtekinthetik a tájházként látogatható régi parasztházat, megismerhetik a régi cinkotai paraszti emlékeket, ápolásukat. Ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó családi programokkal, gyermekfoglalkozásokkal, népi kézműves programokkal várjuk a gyerekeket, felnőtteket. A Tájház kertje és a fedett szín kerti mulatságoknak, szabadtéri rendezvényeknek, kemencés, bográcsos, üstös sütés-főzésnek adnak helyszínt, igény szerint magánszemélyek részére, családi rendezvényekre is bérelhetőek.
Hivatásunk a régi cinkotai paraszti emlékek ápolása, gondozása, átörökítése. Vendégeink megtekinthetik a tájházként látogatható régi parasztházat, megismerhetik a régi cinkotai paraszti emlékeket, ápolásukat. Ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó családi programokkal, gyermekfoglalkozásokkal, népi kézműves programokkal várjuk a gyerekeket, felnőtteket. A Tájház kertje és a fedett szín kerti mulatságoknak, szabadtéri rendezvényeknek, kemencés, bográcsos, üstös sütés-főzésnek adnak helyszínt, igény szerint magánszemélyek részére, családi rendezvényekre is bérelhetőek.
A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy „őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, nyújtson a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és adjon lehetőséget az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználására.”
A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy „őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, nyújtson a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és adjon lehetőséget az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználására.”
A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy „őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, nyújtson a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és adjon lehetőséget az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználására.”
Czóbel Béla már életében múzeumot kapott Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon álló, eredetileg római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum, melyet, elsőként Magyarországon, a művész maga nyithatott meg.
Czóbel Béla már életében múzeumot kapott Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon álló, eredetileg római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum, melyet, elsőként Magyarországon, a művész maga nyithatott meg.
Czóbel Béla már életében múzeumot kapott Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon álló, eredetileg római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum, melyet, elsőként Magyarországon, a művész maga nyithatott meg.
A Családi Fészek Néprajzi Múzeumot az 1925-ben sárfalból készült két szoba, konyha, kamra elrendezésű tornácos lakóházban nyitották meg. Az eredeti állapotra visszaállított iparos cipészmester által épített épület belső berendezése hűen mutatja be őseink hagyatékát, építészetét. A lakóház hármas elosztású: egy bejárattal 2 szoba, konyha tekinthető meg, külön bejárattal a kamra, valamint melléképületként kisház jelleggel a nyári konyha. Az udvarban elhelyezkedő fészerben a mezőgazdasági munkához használt eszközöket mutatják meg a látogatóknak, alkalmakként rendezvények, játszó-házi és kézműves foglalkozások lebonyolítására is szolgál.
A Családi Fészek Néprajzi Múzeumot az 1925-ben sárfalból készült két szoba, konyha, kamra elrendezésű tornácos lakóházban nyitották meg. Az eredeti állapotra visszaállított iparos cipészmester által épített épület belső berendezése hűen mutatja be őseink hagyatékát, építészetét. A lakóház hármas elosztású: egy bejárattal 2 szoba, konyha tekinthető meg, külön bejárattal a kamra, valamint melléképületként kisház jelleggel a nyári konyha. Az udvarban elhelyezkedő fészerben a mezőgazdasági munkához használt eszközöket mutatják meg a látogatóknak, alkalmakként rendezvények, játszó-házi és kézműves foglalkozások lebonyolítására is szolgál.
A Családi Fészek Néprajzi Múzeumot az 1925-ben sárfalból készült két szoba, konyha, kamra elrendezésű tornácos lakóházban nyitották meg. Az eredeti állapotra visszaállított iparos cipészmester által épített épület belső berendezése hűen mutatja be őseink hagyatékát, építészetét. A lakóház hármas elosztású: egy bejárattal 2 szoba, konyha tekinthető meg, külön bejárattal a kamra, valamint melléképületként kisház jelleggel a nyári konyha. Az udvarban elhelyezkedő fészerben a mezőgazdasági munkához használt eszközöket mutatják meg a látogatóknak, alkalmakként rendezvények, játszó-házi és kézműves foglalkozások lebonyolítására is szolgál.
A Csepel Galéria 1970-ben kezdte meg működését a II. Rákóczi Ferenc úton. A galéria az elmúlt évtizedekben országos rangra emelkedett, a kortárs magyar képző és iparművészet teljes palettáját felsorakoztatta. Az intézményben havi rendszerességgel nyílik kiállítás, a modern irányzatok mellett a hagyományos művészeti értékek bemutatása is fontos szerepet kap. Működése során a galéria többször helyszínt váltott, 2005 óta a Csete Balázs utcában várja látogatóit.
A Csepel Galéria 1970-ben kezdte meg működését a II. Rákóczi Ferenc úton. A galéria az elmúlt évtizedekben országos rangra emelkedett, a kortárs magyar képző és iparművészet teljes palettáját felsorakoztatta. Az intézményben havi rendszerességgel nyílik kiállítás, a modern irányzatok mellett a hagyományos művészeti értékek bemutatása is fontos szerepet kap. Működése során a galéria többször helyszínt váltott, 2005 óta a Csete Balázs utcában várja látogatóit.
A Csepel Galéria 1970-ben kezdte meg működését a II. Rákóczi Ferenc úton. A galéria az elmúlt évtizedekben országos rangra emelkedett, a kortárs magyar képző és iparművészet teljes palettáját felsorakoztatta. Az intézményben havi rendszerességgel nyílik kiállítás, a modern irányzatok mellett a hagyományos művészeti értékek bemutatása is fontos szerepet kap. Működése során a galéria többször helyszínt váltott, 2005 óta a Csete Balázs utcában várja látogatóit.
A Gyűjtemény több évtizedes múltra tekint vissza. Elődeik a 60-as évektől gyűjtötték a Csepel története szempontjából fontos anyagokat, Csepel emlékeit, a helyi érdekességeket. „Csepel és a gyár története” címmel több, mint 300 m2-en mutatjuk be gyűjteményünk legértékesebb, legérdekesebb darabjait. Állandó kiállításuk különlegességei: tapintható tárgyrekonstrukciók, régi csepeli térképek, archív filmhíradó részletek Csepelről (némafilm is!), élőképek, Csepel teherautó vezetőfülke, emlékérme készítése présgéppel és még sok minden más.
A Gyűjtemény több évtizedes múltra tekint vissza. Elődeik a 60-as évektől gyűjtötték a Csepel története szempontjából fontos anyagokat, Csepel emlékeit, a helyi érdekességeket. „Csepel és a gyár története” címmel több, mint 300 m2-en mutatjuk be gyűjteményünk legértékesebb, legérdekesebb darabjait. Állandó kiállításuk különlegességei: tapintható tárgyrekonstrukciók, régi csepeli térképek, archív filmhíradó részletek Csepelről (némafilm is!), élőképek, Csepel teherautó vezetőfülke, emlékérme készítése présgéppel és még sok minden más.
A Gyűjtemény több évtizedes múltra tekint vissza. Elődeik a 60-as évektől gyűjtötték a Csepel története szempontjából fontos anyagokat, Csepel emlékeit, a helyi érdekességeket. „Csepel és a gyár története” címmel több, mint 300 m2-en mutatjuk be gyűjteményünk legértékesebb, legérdekesebb darabjait. Állandó kiállításuk különlegességei: tapintható tárgyrekonstrukciók, régi csepeli térképek, archív filmhíradó részletek Csepelről (némafilm is!), élőképek, Csepel teherautó vezetőfülke, emlékérme készítése présgéppel és még sok minden más.
A 2006-ban átadott Csergezán Pál-kilátó a Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méteres Nagy-Kopaszon áll. A kilátó vörösfenyőből készült, teljes magassága 23,5 méter, legfelső szintje 18 méterrel van a belépési szint felett. A kilátó homlokzatát különleges lécborítás fedi, ezért tériszony nélkül lehet feljutni a kilátó kereken 100 lépcsőjén a 18 méter magasban elhelyezkedő legfelső kilátószintre. Alakja nagyon különleges, leginkább egy szélben duzzadó vitorlára hasonlít. A teljes körpanoráma tiszta időben a főváros 100 kilométeres sugarú térségét öleli fel.
A 2006-ban átadott Csergezán Pál-kilátó a Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méteres Nagy-Kopaszon áll. A kilátó vörösfenyőből készült, teljes magassága 23,5 méter, legfelső szintje 18 méterrel van a belépési szint felett. A kilátó homlokzatát különleges lécborítás fedi, ezért tériszony nélkül lehet feljutni a kilátó kereken 100 lépcsőjén a 18 méter magasban elhelyezkedő legfelső kilátószintre. Alakja nagyon különleges, leginkább egy szélben duzzadó vitorlára hasonlít. A teljes körpanoráma tiszta időben a főváros 100 kilométeres sugarú térségét öleli fel.
A 2006-ban átadott Csergezán Pál-kilátó a Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méteres Nagy-Kopaszon áll. A kilátó vörösfenyőből készült, teljes magassága 23,5 méter, legfelső szintje 18 méterrel van a belépési szint felett. A kilátó homlokzatát különleges lécborítás fedi, ezért tériszony nélkül lehet feljutni a kilátó kereken 100 lépcsőjén a 18 méter magasban elhelyezkedő legfelső kilátószintre. Alakja nagyon különleges, leginkább egy szélben duzzadó vitorlára hasonlít. A teljes körpanoráma tiszta időben a főváros 100 kilométeres sugarú térségét öleli fel.