Országos eseménynaptár
Huszonöt országból származik a több mint 350 palackból álló gyűjtemény. Külön helyet kapott a parádsasvári forráshelyű parádi víz. A múzeumban a Parádfürdőre vonatkozó dokumentumok, képeslapok, újságcikkek gyűjtésével is foglalkoznak.
Asztalos Joachim népi fafaragó valóságos alakok után készült, életnagyságú szobrai hűen ábrázolják az itt élő emberek mindennapjait. A mester Parádon, zsellér családban született, és a palóc élet szépsége, szegénysége késztette arra, hogy annak fába vésve emléket állítson. Szobrait gondosan kiválasztott szálfákból faragta ki, melyhez főleg vadkörtefát, gesztenyét és hársfát használt. Táblaképek sorozata mutatja be a föld megmunkálását - a szántástól a cséplésig - és a palóc lakodalmi jeleneteket.
Asztalos Joachim népi fafaragó valóságos alakok után készült, életnagyságú szobrai hűen ábrázolják az itt élő emberek mindennapjait. A mester Parádon, zsellér családban született, és a palóc élet szépsége, szegénysége késztette arra, hogy annak fába vésve emléket állítson. Szobrait gondosan kiválasztott szálfákból faragta ki, melyhez főleg vadkörtefát, gesztenyét és hársfát használt. Táblaképek sorozata mutatja be a föld megmunkálását - a szántástól a cséplésig - és a palóc lakodalmi jeleneteket.
Asztalos Joachim népi fafaragó valóságos alakok után készült, életnagyságú szobrai hűen ábrázolják az itt élő emberek mindennapjait. A mester Parádon, zsellér családban született, és a palóc élet szépsége, szegénysége késztette arra, hogy annak fába vésve emléket állítson. Szobrait gondosan kiválasztott szálfákból faragta ki, melyhez főleg vadkörtefát, gesztenyét és hársfát használt. Táblaképek sorozata mutatja be a föld megmunkálását - a szántástól a cséplésig - és a palóc lakodalmi jeleneteket.
A kocsiszínben lévő kiállítás első részében a kerék feltalálásától a bognár, lakatos és kovács mesterségeken át betekintést nyerünk az egykoron világhírű magyar kocsikészítés történetébe. Az eredeti XIX.-XX. századi hintók, és kocsik mellett, hajtószánt, városi szánt, vadász kocsit, konflist és fiákert is megtekinthetünk. A kiállítás legszebb darabjai az országházi és esztergomi díszhintók. Az itt látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készültek.
A kocsiszínben lévő kiállítás első részében a kerék feltalálásától a bognár, lakatos és kovács mesterségeken át betekintést nyerünk az egykoron világhírű magyar kocsikészítés történetébe. Az eredeti XIX.-XX. századi hintók, és kocsik mellett, hajtószánt, városi szánt, vadász kocsit, konflist és fiákert is megtekinthetünk. A kiállítás legszebb darabjai az országházi és esztergomi díszhintók. Az itt látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készültek.
A kocsiszínben lévő kiállítás első részében a kerék feltalálásától a bognár, lakatos és kovács mesterségeken át betekintést nyerünk az egykoron világhírű magyar kocsikészítés történetébe. Az eredeti XIX.-XX. századi hintók, és kocsik mellett, hajtószánt, városi szánt, vadász kocsit, konflist és fiákert is megtekinthetünk. A kiállítás legszebb darabjai az országházi és esztergomi díszhintók. Az itt látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készültek.
A több mint 220 éves épületben megtalálhatóak a korabeli palóc építészeti stílusjegyek. A ház ajtaja a pitvarba nyílik, amely tároló helyiség volt. Jobbra a szoba (ház) található, a kürtös kemencével, mely a főzésen, melegadáson kívül alvásra is szolgált. Itt található a tűzlóca; vízlóca és a főlóca; a kecskelábú, keményfából készült asztal; a gyerekállóka; a nagy kelesztő teknő; valamint a főzéshez szükséges eszközök is. A nők a kamrában aludtak, ott tartották az ácsolt vagy festett ládáikban a család holmiját.
A több mint 220 éves épületben megtalálhatóak a korabeli palóc építészeti stílusjegyek. A ház ajtaja a pitvarba nyílik, amely tároló helyiség volt. Jobbra a szoba (ház) található, a kürtös kemencével, mely a főzésen, melegadáson kívül alvásra is szolgált. Itt található a tűzlóca; vízlóca és a főlóca; a kecskelábú, keményfából készült asztal; a gyerekállóka; a nagy kelesztő teknő; valamint a főzéshez szükséges eszközök is. A nők a kamrában aludtak, ott tartották az ácsolt vagy festett ládáikban a család holmiját.
A több mint 220 éves épületben megtalálhatóak a korabeli palóc építészeti stílusjegyek. A ház ajtaja a pitvarba nyílik, amely tároló helyiség volt. Jobbra a szoba (ház) található, a kürtös kemencével, mely a főzésen, melegadáson kívül alvásra is szolgált. Itt található a tűzlóca; vízlóca és a főlóca; a kecskelábú, keményfából készült asztal; a gyerekállóka; a nagy kelesztő teknő; valamint a főzéshez szükséges eszközök is. A nők a kamrában aludtak, ott tartották az ácsolt vagy festett ládáikban a család holmiját.
Parád legjelentősebb műemléke a Palóc Ház, melyben megtekinthetjük a jellegzetes palóc bútorokat, ruhákat, az udvaron pajtát, ólat, felszereléseket a valóságnak megfelelően felépítve. A 18. századi zsúptetős ház a mátrai faépítkezés utolsó eredeti emléke.
