Dávid Éva több, mint harminc éve kezdett kerámiával foglalkozni, a tanulóévek után rövid idő alatt megteremtette saját műhelyét Budapesten. 2004-ben érdeklődése a habán kerámiakészítés felé fordult. Még abban az évben Velemérre költözött és felállította műhelyét, mely egyre nagyobb népszerűségre tett szert a látogatók körében.
Dávid Éva több, mint harminc éve kezdett kerámiával foglalkozni, a tanulóévek után rövid idő alatt megteremtette saját műhelyét Budapesten. 2004-ben érdeklődése a habán kerámiakészítés felé fordult. Még abban az évben Velemérre költözött és felállította műhelyét, mely egyre nagyobb népszerűségre tett szert a látogatók körében.
Dávid Éva több, mint harminc éve kezdett kerámiával foglalkozni, a tanulóévek után rövid idő alatt megteremtette saját műhelyét Budapesten. 2004-ben érdeklődése a habán kerámiakészítés felé fordult. Még abban az évben Velemérre költözött és felállította műhelyét, mely egyre nagyobb népszerűségre tett szert a látogatók körében.
A Pankaszi Helytörténeti Gyűjteményt Kováts Béla (1922-1994) címzetes iskolaigazgató gyűjtötte össze az őrségi falvakban. Gyűjtőmunkáját segítették a pankaszi iskola tanulói. Az értékes néprajzi gyűjtemény 1984-ben került jelenlegi helyére (Fő út 63.). Az épület eredetileg iskolának épült 1885-ben. Később kocsmaként működött. Jelenleg az épület a gyűjteménnyel együtt a Községi Önkormányzat tulajdonában van. Ez az Őrség leggazdagabb helytörténeti gyűjteménye.
A Pankaszi Helytörténeti Gyűjteményt Kováts Béla (1922-1994) címzetes iskolaigazgató gyűjtötte össze az őrségi falvakban. Gyűjtőmunkáját segítették a pankaszi iskola tanulói. Az értékes néprajzi gyűjtemény 1984-ben került jelenlegi helyére (Fő út 63.). Az épület eredetileg iskolának épült 1885-ben. Később kocsmaként működött. Jelenleg az épület a gyűjteménnyel együtt a Községi Önkormányzat tulajdonában van. Ez az Őrség leggazdagabb helytörténeti gyűjteménye.
A Pankaszi Helytörténeti Gyűjteményt Kováts Béla (1922-1994) címzetes iskolaigazgató gyűjtötte össze az őrségi falvakban. Gyűjtőmunkáját segítették a pankaszi iskola tanulói. Az értékes néprajzi gyűjtemény 1984-ben került jelenlegi helyére (Fő út 63.). Az épület eredetileg iskolának épült 1885-ben. Később kocsmaként működött. Jelenleg az épület a gyűjteménnyel együtt a Községi Önkormányzat tulajdonában van. Ez az Őrség leggazdagabb helytörténeti gyűjteménye.
A Millennium évében egy közbirtokos házban jött létre Ivánc történetét, hagyományait és szokásait megjelenítő múzeum. A múzeumban kialakításra került szoba és konyha a régi idők életét eleveníti mg. A berendezési tárgyak és a különböző eszközök a népi kultúrához köthető tevékenységeken keresztül mutatják be a XXI. századi falusi életformát. A kiállítást szöveges magyarázó szövegek teszik teljessé. A történeti áttekintést nyújtó írások olvasásával átélhető és megérthető Ivánc múltjának sokszínűsége.
A Millennium évében egy közbirtokos házban jött létre Ivánc történetét, hagyományait és szokásait megjelenítő múzeum. A múzeumban kialakításra került szoba és konyha a régi idők életét eleveníti mg. A berendezési tárgyak és a különböző eszközök a népi kultúrához köthető tevékenységeken keresztül mutatják be a XXI. századi falusi életformát. A kiállítást szöveges magyarázó szövegek teszik teljessé. A történeti áttekintést nyújtó írások olvasásával átélhető és megérthető Ivánc múltjának sokszínűsége.
A Millennium évében egy közbirtokos házban jött létre Ivánc történetét, hagyományait és szokásait megjelenítő múzeum. A múzeumban kialakításra került szoba és konyha a régi idők életét eleveníti mg. A berendezési tárgyak és a különböző eszközök a népi kultúrához köthető tevékenységeken keresztül mutatják be a XXI. századi falusi életformát. A kiállítást szöveges magyarázó szövegek teszik teljessé. A történeti áttekintést nyújtó írások olvasásával átélhető és megérthető Ivánc múltjának sokszínűsége.
Szalafőn, az Őrség szívében áll egy nem túl magas, mindössze 6,5 m-es, de annál egyedibb kilátó, a Kömpe Szeme kilátó, mely nagyrészt vörösfenyőből és tölgyből készült és egy szoknyás harangláb formára emlékeztet. A kis falu jellegzetesen őrségi település: szelíd dombjain elszórtan találhatók a lakóházak és gazdasági épületek. Ezeket hívják szereknek, melyek máig őrzik a sok száz éves településszerkezeti formát, ami meghatározta az itt élők életét, mindennapjait. A kilátópont a hétből öt szerre enged rálátást részben vagy egészben (Felsőszer, Pityerszer, Csörgőszer, Papszer és Templomszer). Különlegessége még, hogy tartozik hozzá egy hintaágy is. A kilátó egész évben ingyenesen látogatható.
Szalafőn, az Őrség szívében áll egy nem túl magas, mindössze 6,5 m-es, de annál egyedibb kilátó, a Kömpe Szeme kilátó, mely nagyrészt vörösfenyőből és tölgyből készült és egy szoknyás harangláb formára emlékeztet. A kis falu jellegzetesen őrségi település: szelíd dombjain elszórtan találhatók a lakóházak és gazdasági épületek. Ezeket hívják szereknek, melyek máig őrzik a sok száz éves településszerkezeti formát, ami meghatározta az itt élők életét, mindennapjait. A kilátópont a hétből öt szerre enged rálátást részben vagy egészben (Felsőszer, Pityerszer, Csörgőszer, Papszer és Templomszer). Különlegessége még, hogy tartozik hozzá egy hintaágy is. A kilátó egész évben ingyenesen látogatható.
Szalafőn, az Őrség szívében áll egy nem túl magas, mindössze 6,5 m-es, de annál egyedibb kilátó, a Kömpe Szeme kilátó, mely nagyrészt vörösfenyőből és tölgyből készült és egy szoknyás harangláb formára emlékeztet. A kis falu jellegzetesen őrségi település: szelíd dombjain elszórtan találhatók a lakóházak és gazdasági épületek. Ezeket hívják szereknek, melyek máig őrzik a sok száz éves településszerkezeti formát, ami meghatározta az itt élők életét, mindennapjait. A kilátópont a hétből öt szerre enged rálátást részben vagy egészben (Felsőszer, Pityerszer, Csörgőszer, Papszer és Templomszer). Különlegessége még, hogy tartozik hozzá egy hintaágy is. A kilátó egész évben ingyenesen látogatható.