Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kiváló kirándulóhely a családok részére, ahol a gyerekek megismerhetik a Honfoglalás történelmét. A Parkban számos látnivaló, mint az Árpád-emlékmű, a Szer monostora, a Skanzen, a Puszta Háza, a Nomád Park és a Rotunda kiállításai látogathatók. A Rotunda ad otthont a Feszty-körképnek is.
Jegyvásárlás
Kiemelt ajánlat
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kiváló kirándulóhely a családok részére, ahol a gyerekek megismerhetik a Honfoglalás történelmét. A Parkban számos látnivaló, mint az Árpád-emlékmű, a Szer monostora, a Skanzen, a Puszta Háza, a Nomád Park és a Rotunda kiállításai látogathatók. A Rotunda ad otthont a Feszty-körképnek is.
Jegyvásárlás
Kiemelt ajánlat
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kiváló kirándulóhely a családok részére, ahol a gyerekek megismerhetik a Honfoglalás történelmét. A Parkban számos látnivaló, mint az Árpád-emlékmű, a Szer monostora, a Skanzen, a Puszta Háza, a Nomád Park és a Rotunda kiállításai látogathatók. A Rotunda ad otthont a Feszty-körképnek is.
Jegyvásárlás
Kiemelt ajánlat
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai. 1888-89-ben a szegedi határban már 24 elemi népiskola működött és ezekben 3641 tanulót tartottak számon. Megkezdődött a tanyai parasztság körében az analfabetizmus fölszámolása.
Jegyvásárlás
Kiemelt ajánlat
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai. 1888-89-ben a szegedi határban már 24 elemi népiskola működött és ezekben 3641 tanulót tartottak számon. Megkezdődött a tanyai parasztság körében az analfabetizmus fölszámolása.
Jegyvásárlás
Kiemelt ajánlat
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai. 1888-89-ben a szegedi határban már 24 elemi népiskola működött és ezekben 3641 tanulót tartottak számon. Megkezdődött a tanyai parasztság körében az analfabetizmus fölszámolása.
Jegyvásárlás
Kiemelt ajánlat