Mohácsi látnivaló

A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.

Már gyermekként megtanultuk tisztelni a helyi hagyományokat. 2000-ben kezdtünk el fafaragással, busó babakészítéssel foglalkozni. Három évvel ezelőtt kezdtünk el porcelán sokác babákat is készíteni. Az általunk előállított termékekkel csak kevesen foglalkoznak, igény mutatkozott a mi termékekre is. Minden évben minősítettjük babáinkat, mert így kapunk visszaigazolást munkánkról. A beadott babákra a legjobb minősítést szoktuk kapni, mely bennünket igazol, hogy van értelme a munkánknak.

Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.

Napjainkban csupán egy mester, a Népi Iparművész-díjjal kitüntetett Lakatos László űzi hivatásszerűen a több évszázados múltra visszatekintő fazekas mesterséget Mohácson. Alkotásai zömmel redukciós égetéssel előállított fekete kerámia dísztárgyak és használati mázas kerámiák. A látogatók a mesterhez betérve megtekinthetik műhelyét, ahol a szemünk láttára alakítja át a formátlan agyagtömböket valami fazekas remekművekké. A műhely szomszédságában található a hagyományos, fatüzelésű égetőkemence és a mázas-kerámiák előállításához szükséges elektromos kemence is.

A műhelyben szeretném jobban megismertetni Önnel munkáimat, a busómaszkok varázslatos, máshoz nem fogható, szép világát, a busómaszk-faragás rejtelmeit. Műhelyemben nem csak a maszkjaimat, hanem egyre bővülő gyűjteményemben más mesterek maszkjait is megtekintheti, továbbá a busójárás egyéb kellékeit is megtalálja - mind a mai napig illetve a korábban alkotó mesterek keze munkáinak eredményeit. Fontosnak és kiemelt feladatomnak érzem,a BUSÓJÁRÁS és MOHÁCS élő és kihaló félben lévő hagyományainak megőrzését,és tovább adását a fiatal generáció felé. Látványműhelyem egész évben nyitott, faragási lehetőséggel, kerékpár tárolóval, vásárlási lehetőséggel.

Mohácson a Táncsics Mihály utcában nyílt meg a Sokac Ház, ahol bemutathatóvá váltak a helyi sokac hagyományok. A tájházban számos népművészeti tevékenység megtekinthető és kipróbálható. A Sokac Ház a mohácsi sokac tradíciók és kulturális örökséget mutatja be egy interaktív elemeket felvonultató kiállítás segítségével.

A mohácsi azon kevés vízimalmok egyike, melyben ma is malomkővel történik az őrlés. A Csele-völgyi malmok első írásos említése 1331-ből való. Ekkor Csele és Mohács községek népei versengtek egymással malmuk, halastavaik és erdeik használati joga miatt. A malmot hol felső-, hol középső-, hol sombereki úti-, később Vidák-, majd Heréb-malomnak hívták. A Csele patak valaha volt 24 malma közül a XIV. századi gyökerű Szent Miklós vízimalom az egyetlen, amely fennmaradt, működőképes, és látogatható. Az épület ma háromszintes, fafödémes, terméskőből, égetett téglából és vert vályogfalból emelt ház. A pinceszint magában foglalja a vizesházat, és attól fallal elválasztott szárazházat. A taposómalom Európa egyetlen ismert, működőképes taposómalma Mohácson. Előzetes bejelentkezéssel az év minden napján látogatható.