Országos eseménynaptár
A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.
A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.
A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.
Közel három évszázad hagyománya, művészete és tudása testesül meg a készülő ólomkatonákban. A hőskorban először az 1/25-ös léptékű, kb. 90 mm-es figurák jelentek meg. Az alakot keményfába vájták, így készítésük akár egy hónapot is igényelt. Évekig tartó kísérletekkel sikerült olyan gyártási rendszert kifejleszteni, amivel a kis jövedelműek is hozzájuthatnak az áhított ólom hadsereghez. Az ólomkatonák segítenek a történelem megismerésében.
Közel három évszázad hagyománya, művészete és tudása testesül meg a készülő ólomkatonákban. A hőskorban először az 1/25-ös léptékű, kb. 90 mm-es figurák jelentek meg. Az alakot keményfába vájták, így készítésük akár egy hónapot is igényelt. Évekig tartó kísérletekkel sikerült olyan gyártási rendszert kifejleszteni, amivel a kis jövedelműek is hozzájuthatnak az áhított ólom hadsereghez. Az ólomkatonák segítenek a történelem megismerésében.
Közel három évszázad hagyománya, művészete és tudása testesül meg a készülő ólomkatonákban. A hőskorban először az 1/25-ös léptékű, kb. 90 mm-es figurák jelentek meg. Az alakot keményfába vájták, így készítésük akár egy hónapot is igényelt. Évekig tartó kísérletekkel sikerült olyan gyártási rendszert kifejleszteni, amivel a kis jövedelműek is hozzájuthatnak az áhított ólom hadsereghez. Az ólomkatonák segítenek a történelem megismerésében.
A hetvehelyi Fehér-hegyen áll a Gábor Antal-kilátó. A fából készült kilátó 2002-ben épült Gábor Antal erdészvezető emlékére, Makovecz Imre tervei alapján.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.
A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.
A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.
Kökény község közelében találhatóak a Malomvölgyi tavak. A Tórendszert két tó alkotja: a kisebbik a Kökényi-tó, a nagyobbik a Malomvölgyi 2-es tó. A tavak mellett két kilátó is áll. A két tó közötti tisztáson áll az egyszintes István-kilátó, amely a Zsíros-dombi kilátóhoz hasonlóan Szatyor Győző tervei alapján készült. 2007-ben adták át.
Kökény község közelében találhatóak a Malomvölgyi tavak. A Tórendszert két tó alkotja: a kisebbik a Kökényi-tó, a nagyobbik a Malomvölgyi 2-es tó. A tavak mellett két kilátó is áll. A két tó közötti tisztáson áll az egyszintes István-kilátó, amely a Zsíros-dombi kilátóhoz hasonlóan Szatyor Győző tervei alapján készült. 2007-ben adták át.
Kökény község közelében találhatóak a Malomvölgyi tavak. A Tórendszert két tó alkotja: a kisebbik a Kökényi-tó, a nagyobbik a Malomvölgyi 2-es tó. A tavak mellett két kilátó is áll. A két tó közötti tisztáson áll az egyszintes István-kilátó, amely a Zsíros-dombi kilátóhoz hasonlóan Szatyor Győző tervei alapján készült. 2007-ben adták át.
A Jakab-hegy fennsíkján, a Pálos kolostor romjai közelében álló építmény. A II. világháborút követően, 1947-ben a pálos rend új kolostort kezdett építeni, - melyet 1951-ben - a szerzetesrendek feloszlatása miatt nem tudtak befejezni. A pusztulásnak induló épületet az erdőgazdaság 1985-ben esőbeállónak és kilátótoronynak alakította át.
A Jakab-hegy fennsíkján, a Pálos kolostor romjai közelében álló építmény. A II. világháborút követően, 1947-ben a pálos rend új kolostort kezdett építeni, - melyet 1951-ben - a szerzetesrendek feloszlatása miatt nem tudtak befejezni. A pusztulásnak induló épületet az erdőgazdaság 1985-ben esőbeállónak és kilátótoronynak alakította át.
A Jakab-hegy fennsíkján, a Pálos kolostor romjai közelében álló építmény. A II. világháborút követően, 1947-ben a pálos rend új kolostort kezdett építeni, - melyet 1951-ben - a szerzetesrendek feloszlatása miatt nem tudtak befejezni. A pusztulásnak induló épületet az erdőgazdaság 1985-ben esőbeállónak és kilátótoronynak alakította át.
Magyarország egyetlen épségben fennmaradt török kori dzsámija minarettel. A XVI. század második felében épült. Ma török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye is. A Pécs belvárosához közel található Jakováli Hasszán pasa dzsámija a magyarországi török építészet egyik remekműve. A négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, kupolával fedett épület jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, ahová sajnos már nem lehet felmenni. Ez az épületegyüttes az egyetlen, a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. Napjainkban a Jakováli Haszan Dzsámi múzeum, ugyanakkor muszlim imahely is.
Magyarország egyetlen épségben fennmaradt török kori dzsámija minarettel. A XVI. század második felében épült. Ma török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye is. A Pécs belvárosához közel található Jakováli Hasszán pasa dzsámija a magyarországi török építészet egyik remekműve. A négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, kupolával fedett épület jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, ahová sajnos már nem lehet felmenni. Ez az épületegyüttes az egyetlen, a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. Napjainkban a Jakováli Haszan Dzsámi múzeum, ugyanakkor muszlim imahely is.
Magyarország egyetlen épségben fennmaradt török kori dzsámija minarettel. A XVI. század második felében épült. Ma török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye is. A Pécs belvárosához közel található Jakováli Hasszán pasa dzsámija a magyarországi török építészet egyik remekműve. A négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, kupolával fedett épület jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, ahová sajnos már nem lehet felmenni. Ez az épületegyüttes az egyetlen, a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. Napjainkban a Jakováli Haszan Dzsámi múzeum, ugyanakkor muszlim imahely is.
A múzeum rendelkezik természettudományi, régészeti, új- és legújabb kori történeti, néprajzi és képző- és iparművészeti osztályokkal.
A muzeális gyűjtemény és a városi könyvtár közös célja, hogy korlátozás nélkül mindenki számára elősegítse Komló város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek megismerését. A könyvtárhoz hasonlóan a muzeális gyűjteménynek is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival. Elsődleges küldetése, hogy kulturális és tudományos intézményként Komló és térsége kulturális és természeti kincseit, örökségét összegyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója.
A muzeális gyűjtemény és a városi könyvtár közös célja, hogy korlátozás nélkül mindenki számára elősegítse Komló város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek megismerését. A könyvtárhoz hasonlóan a muzeális gyűjteménynek is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival. Elsődleges küldetése, hogy kulturális és tudományos intézményként Komló és térsége kulturális és természeti kincseit, örökségét összegyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója.
A muzeális gyűjtemény és a városi könyvtár közös célja, hogy korlátozás nélkül mindenki számára elősegítse Komló város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek megismerését. A könyvtárhoz hasonlóan a muzeális gyűjteménynek is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival. Elsődleges küldetése, hogy kulturális és tudományos intézményként Komló és térsége kulturális és természeti kincseit, örökségét összegyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója.
