Országos eseménynaptár
2021. július 17-án adák át ünnepélyesen a felújított Ágói Öregházat.
Teljes testközelből találkozhatsz állatainkkal és várunk programjainkra is. Állatkert a családoknak kicsiknek és nagyoknak Jászárokszálláson! Gyermekbarát környezetben természetközeli élményben lehet része mindenkinek. Programok: állatsimogató, lovaglási lehetőség és más különleges rendezvények, események barátságos, házias, otthonos környezetben óvodásoknak, kis és nagy iskolásoknak, családoknak egyaránt.
Teljes testközelből találkozhatsz állatainkkal és várunk programjainkra is. Állatkert a családoknak kicsiknek és nagyoknak Jászárokszálláson! Gyermekbarát környezetben természetközeli élményben lehet része mindenkinek. Programok: állatsimogató, lovaglási lehetőség és más különleges rendezvények, események barátságos, házias, otthonos környezetben óvodásoknak, kis és nagy iskolásoknak, családoknak egyaránt.
Teljes testközelből találkozhatsz állatainkkal és várunk programjainkra is. Állatkert a családoknak kicsiknek és nagyoknak Jászárokszálláson! Gyermekbarát környezetben természetközeli élményben lehet része mindenkinek. Programok: állatsimogató, lovaglási lehetőség és más különleges rendezvények, események barátságos, házias, otthonos környezetben óvodásoknak, kis és nagy iskolásoknak, családoknak egyaránt.
A jászkiséri Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény országosan elismert tárgyi és írásos anyagával a falusi turizmus kedvelt célpontja. A helytörténeti gyűjtemény egy jellegzetes jász porta, mely egy módos gazda házában talált otthonra.
A ház 1847 -ben épült, négyosztatú épület – nagyszoba – konyha /pitvar – kisszoba – kamra. Az ajtók, ablakok az eredetiek. A XX. század elején építették hozzá a faoszlopos ámbitust és a nyári konyhát.
A Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria 1995-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A múzeum abból a képzőművészeti adományból szerveződött, melyet Hamza D. Ákos (1903-1993) festőművész, filmrendező 1987-ben, hazatelepülésekor Jászberény városnak és a Jászságnak ajándékozott. A Magyarországon főként az 1940-es években készült filmjeiről (Külvárosi őrszoba; Egy szoknya, egy nadrág; Szíriusz; stb.) ismert művész mintegy 260 festménye lelhető fel a gyűjteményben.
A Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria 1995-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A múzeum abból a képzőművészeti adományból szerveződött, melyet Hamza D. Ákos (1903-1993) festőművész, filmrendező 1987-ben, hazatelepülésekor Jászberény városnak és a Jászságnak ajándékozott. A Magyarországon főként az 1940-es években készült filmjeiről (Külvárosi őrszoba; Egy szoknya, egy nadrág; Szíriusz; stb.) ismert művész mintegy 260 festménye lelhető fel a gyűjteményben.
A Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria 1995-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A múzeum abból a képzőművészeti adományból szerveződött, melyet Hamza D. Ákos (1903-1993) festőművész, filmrendező 1987-ben, hazatelepülésekor Jászberény városnak és a Jászságnak ajándékozott. A Magyarországon főként az 1940-es években készült filmjeiről (Külvárosi őrszoba; Egy szoknya, egy nadrág; Szíriusz; stb.) ismert művész mintegy 260 festménye lelhető fel a gyűjteményben.
A gyűjtemény születése 1962-re tehető, amikor Jászágó bekapcsolódott az országos elektromos hálózatba. Az esemény tiszteletére rendezett nagyszabású ünnepség kísérője volt az első helytörténeti kiállítás. Ez két helyiséget töltött be, és csekély régészeti anyagot, néprajzi tárgyat, népéleti fotót tartalmazott. A sikeres kezdet után 1963-ban alakult meg a felnőtt helytörténeti szakkör, melynek célja a település múltjának kutatása, emlékeinek megőrzése volt. A határon tett kirándulások és földmunkák eredményeképpen számos lelettel gazdagodott a kiállítás.
A gyűjtemény születése 1962-re tehető, amikor Jászágó bekapcsolódott az országos elektromos hálózatba. Az esemény tiszteletére rendezett nagyszabású ünnepség kísérője volt az első helytörténeti kiállítás. Ez két helyiséget töltött be, és csekély régészeti anyagot, néprajzi tárgyat, népéleti fotót tartalmazott. A sikeres kezdet után 1963-ban alakult meg a felnőtt helytörténeti szakkör, melynek célja a település múltjának kutatása, emlékeinek megőrzése volt. A határon tett kirándulások és földmunkák eredményeképpen számos lelettel gazdagodott a kiállítás.
A gyűjtemény születése 1962-re tehető, amikor Jászágó bekapcsolódott az országos elektromos hálózatba. Az esemény tiszteletére rendezett nagyszabású ünnepség kísérője volt az első helytörténeti kiállítás. Ez két helyiséget töltött be, és csekély régészeti anyagot, néprajzi tárgyat, népéleti fotót tartalmazott. A sikeres kezdet után 1963-ban alakult meg a felnőtt helytörténeti szakkör, melynek célja a település múltjának kutatása, emlékeinek megőrzése volt. A határon tett kirándulások és földmunkák eredményeképpen számos lelettel gazdagodott a kiállítás.
A Jászkunság első történetírójának, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek nevét viseli a helytörténeti gyűjtemény, mely 1998-ban nyílt meg. Itt látható többek között a a Félegyházi Madonna. A hajdani polgári berendezési tárgyak mellett a kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit is bemutatják, emellett látható egy, a 30-as évekből származó fotósorozat, valamint a település múltját bemutató egyéb kiállítási tárgyakat is láthatunk. Külön helyiségben kapott helyet Laki Ida, helyi születésű festőművésznő alkotásaiból létrehozott galéria.
A Jászkunság első történetírójának, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek nevét viseli a helytörténeti gyűjtemény, mely 1998-ban nyílt meg. Itt látható többek között a a Félegyházi Madonna. A hajdani polgári berendezési tárgyak mellett a kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit is bemutatják, emellett látható egy, a 30-as évekből származó fotósorozat, valamint a település múltját bemutató egyéb kiállítási tárgyakat is láthatunk. Külön helyiségben kapott helyet Laki Ida, helyi születésű festőművésznő alkotásaiból létrehozott galéria.
A Jászkunság első történetírójának, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek nevét viseli a helytörténeti gyűjtemény, mely 1998-ban nyílt meg. Itt látható többek között a a Félegyházi Madonna. A hajdani polgári berendezési tárgyak mellett a kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit is bemutatják, emellett látható egy, a 30-as évekből származó fotósorozat, valamint a település múltját bemutató egyéb kiállítási tárgyakat is láthatunk. Külön helyiségben kapott helyet Laki Ida, helyi születésű festőművésznő alkotásaiból létrehozott galéria.
Simogattál már alpakát vagy emut? Ha nem, nálunk megteheted. Többek között alpaka tenyésztéssel foglalkozunk valamint a gyapjúból fonalat készítünk hagyományos eszközökkel. A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.
Az Állatkert célja, állataiknak a lehető legjobb körülmények között tartása és bemutatása, ezért kifutóik a természetes élőhelyeket utánozva tágasak és környezeti elemekkel gazdagítottak. A hely szűke miatt a nagytestű állatokat kistestűek váltották fel, így a látogatóik egy szép, családias hangulatban eltöltött nap megismerkedhetnek azzal, hogy `kicsiben` is milyen sokrétű és színes az élővilág.
Az Állatkert célja, állataiknak a lehető legjobb körülmények között tartása és bemutatása, ezért kifutóik a természetes élőhelyeket utánozva tágasak és környezeti elemekkel gazdagítottak. A hely szűke miatt a nagytestű állatokat kistestűek váltották fel, így a látogatóik egy szép, családias hangulatban eltöltött nap megismerkedhetnek azzal, hogy `kicsiben` is milyen sokrétű és színes az élővilág.
Az Állatkert célja, állataiknak a lehető legjobb körülmények között tartása és bemutatása, ezért kifutóik a természetes élőhelyeket utánozva tágasak és környezeti elemekkel gazdagítottak. A hely szűke miatt a nagytestű állatokat kistestűek váltották fel, így a látogatóik egy szép, családias hangulatban eltöltött nap megismerkedhetnek azzal, hogy `kicsiben` is milyen sokrétű és színes az élővilág.
A népi műemlék fésűs, előkertes beépítésű, földszintes, nyeregtetős épület, vízvetős deszkaoromzattal, udvari homlokzatán oszlopos tornáccal. A kertben nyeregtetős istálló vízvetős deszkaoromzattal, és földbe süllyesztett pince. A házat 1882-ben Bordás András építtette. Ez az ötosztatú ház hűen tükrözi a jászsági polgárosuló parasztcsalád életvitelét, lakáskultúráját.
A népi műemlék fésűs, előkertes beépítésű, földszintes, nyeregtetős épület, vízvetős deszkaoromzattal, udvari homlokzatán oszlopos tornáccal. A kertben nyeregtetős istálló vízvetős deszkaoromzattal, és földbe süllyesztett pince. A házat 1882-ben Bordás András építtette. Ez az ötosztatú ház hűen tükrözi a jászsági polgárosuló parasztcsalád életvitelét, lakáskultúráját.
A népi műemlék fésűs, előkertes beépítésű, földszintes, nyeregtetős épület, vízvetős deszkaoromzattal, udvari homlokzatán oszlopos tornáccal. A kertben nyeregtetős istálló vízvetős deszkaoromzattal, és földbe süllyesztett pince. A házat 1882-ben Bordás András építtette. Ez az ötosztatú ház hűen tükrözi a jászsági polgárosuló parasztcsalád életvitelét, lakáskultúráját.
