Hegyközi látnivaló

A Börtönmúzeum Sátoraljaújhely főutcáján, a volt törvényszéki palota, ma Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön épületében mutatja be a magyar büntetés-végrehajtás történetét, enged bepillantást a börtönök zárt világába.

A jelenleg kiállító helyként működő Dessewffy Kúria épülete korábban Téli kápolna (a hittanórák és az egyházi énekkar próbáinak helyszíne) volt, jelenleg a Helytörténeti Kör épülete.

Mikóházától 3 km-re fekvő Fekete-hegy 581 m magas csúcsán áll a Fekete-hegyi kilátó, melyből rendkívüli körpanoráma tárul a látogató szeme elé. A 13 m magas fakilátóból lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre. A kilátóhoz a falu pincesorától 3,5 km-es, 6 állomásos tanösvény vezet.

A 6 állomásos Fekete-hegyi tanösvény a falu pincesorától indul és az 577 méter magasan lévő Fekete-hegyi kilátóhoz vezet. Minden állomásnál igényesen kialakított pihenő, tűzrakóhely és színes ismertetőtáblák fogadnak, melyek az egyes állomások közötti távolságokat és a szintemelkedést is feltüntetik. Az út utolsó szakasza meredek, de megéri a fáradságot, hisz a kilátóhoz érve lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre.

A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.

A Füzér központjában álló római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült, és Szent István tiszteletére szentelték. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával.

A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.

A Hollóházi Porcelán Manufaktúra Magyarország egyik legnagyobb múlttal rendelkező porcelánipari vállalata. Az ország keleti csücskében, erdők között megbúvó kis manufaktúra pályafutása 1777-ben üveghutaként indult.

Göncön a Huszita-házként ismert vagy cseh ház néven is emlegetett épület berendezése a 19. század végi mezővárosi, parasztpolgári életmód tárgyi emlékeit mutatja be, melyet a földművelés és a kereskedelem együttes jellemez.

A Zempléni-hegységben fekvő Kovácsvágás melletti 283 m magasan fekvő János Vára hegytetőn áll a 20 méter magas, fa szerkezetű, régi időket idéző formájú kilátótorony. A kilátóhoz meredek emelkedőn lehet eljutni 1050 db falépcsőn lépkedve. A magasból pazar kilátás nyílik a páratlan szépségű hegyközi falvakra. A torony közelében pihenőpadok, esőbeálló és tábori WC is szolgálja a fellátogatók kényelmét, lent a parkolónál pedig ugyancsak pihenőpadok és szalonnasütő hely teszik komfortosabbá a látogatást.