Nagycenken egy neobarokk park közepén áll a 18. században emelt Széchenyi-kastély. A kastélyban látható kiállítások a régi és új kastélyszárnyakat összekötő fogadócsarnokon keresztül közelíthetők meg. Érdemes itt is körülnézni, hiszen a kastély eredeti berendezéséből a mozaikpadló és a klasszicista stílusú kandalló megmaradt. A kiállítás földszinti termei a Széchényi-család történetét, felemelkedését, és kiemelkedő alakjait, valamint Széchenyi István életét mutatja be. A korabeli bútorzattal, festményekkel és dokumentumokkal berendezett enteriőrök a 19. századi kastély hangulatát idézik.
Nagycenken egy neobarokk park közepén áll a 18. században emelt Széchenyi-kastély. A kastélyban látható kiállítások a régi és új kastélyszárnyakat összekötő fogadócsarnokon keresztül közelíthetők meg. Érdemes itt is körülnézni, hiszen a kastély eredeti berendezéséből a mozaikpadló és a klasszicista stílusú kandalló megmaradt. A kiállítás földszinti termei a Széchényi-család történetét, felemelkedését, és kiemelkedő alakjait, valamint Széchenyi István életét mutatja be. A korabeli bútorzattal, festményekkel és dokumentumokkal berendezett enteriőrök a 19. századi kastély hangulatát idézik.
Nagycenken egy neobarokk park közepén áll a 18. században emelt Széchenyi-kastély. A kastélyban látható kiállítások a régi és új kastélyszárnyakat összekötő fogadócsarnokon keresztül közelíthetők meg. Érdemes itt is körülnézni, hiszen a kastély eredeti berendezéséből a mozaikpadló és a klasszicista stílusú kandalló megmaradt. A kiállítás földszinti termei a Széchényi-család történetét, felemelkedését, és kiemelkedő alakjait, valamint Széchenyi István életét mutatja be. A korabeli bútorzattal, festményekkel és dokumentumokkal berendezett enteriőrök a 19. századi kastély hangulatát idézik.
A mauzóleum a magyarság kegyeletének egyik legszentebb zarándokhelye. A Széchényi család sírboltja a községi temetőben található. Itt nyugszik Széchényi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítója és fia, gróf Széchenyi István reformkor politikusa. A téglalap alakú klasszicista előcsarnokot Széchenyi István édesapja Széchényi Ferenc megrendelésére építették 1806-1810 között Ringer József soproni építész terve alapján. A mauzóleum két részből áll; a barokk kápolna alatti ovális, boltozott térből, és az előcsarnok alatt húzódó kereszt alakú sírboltból.
A mauzóleum a magyarság kegyeletének egyik legszentebb zarándokhelye. A Széchényi család sírboltja a községi temetőben található. Itt nyugszik Széchényi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítója és fia, gróf Széchenyi István reformkor politikusa. A téglalap alakú klasszicista előcsarnokot Széchenyi István édesapja Széchényi Ferenc megrendelésére építették 1806-1810 között Ringer József soproni építész terve alapján. A mauzóleum két részből áll; a barokk kápolna alatti ovális, boltozott térből, és az előcsarnok alatt húzódó kereszt alakú sírboltból.
A mauzóleum a magyarság kegyeletének egyik legszentebb zarándokhelye. A Széchényi család sírboltja a községi temetőben található. Itt nyugszik Széchényi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítója és fia, gróf Széchenyi István reformkor politikusa. A téglalap alakú klasszicista előcsarnokot Széchenyi István édesapja Széchényi Ferenc megrendelésére építették 1806-1810 között Ringer József soproni építész terve alapján. A mauzóleum két részből áll; a barokk kápolna alatti ovális, boltozott térből, és az előcsarnok alatt húzódó kereszt alakú sírboltból.
A gyógyszertár ma is létezik Széchényi Múzeumpatika néven, a győri bencések fenntartásában. Névadója Széchényi György (1592–1695), 1658–1668-ig győri püspök, majd kalocsai, 1685-től esztergomi érsek, a győri jezsuiták egyik legnagyobb jótevője, a rendház építtetője. A patikában látható mellképét 1697-ben festették. A patika kiállítási tárgyai közül a legértékesebb az a delfinfüles bronzmozsár, amelyet 1660-ban Báthory Zsófia ajándékozott a jezsuitáknak , amiért fiát, I. Rákóczi Ferencet áttérítették a református hitről a katolikusra.
A gyógyszertár ma is létezik Széchényi Múzeumpatika néven, a győri bencések fenntartásában. Névadója Széchényi György (1592–1695), 1658–1668-ig győri püspök, majd kalocsai, 1685-től esztergomi érsek, a győri jezsuiták egyik legnagyobb jótevője, a rendház építtetője. A patikában látható mellképét 1697-ben festették. A patika kiállítási tárgyai közül a legértékesebb az a delfinfüles bronzmozsár, amelyet 1660-ban Báthory Zsófia ajándékozott a jezsuitáknak , amiért fiát, I. Rákóczi Ferencet áttérítették a református hitről a katolikusra.
A gyógyszertár ma is létezik Széchényi Múzeumpatika néven, a győri bencések fenntartásában. Névadója Széchényi György (1592–1695), 1658–1668-ig győri püspök, majd kalocsai, 1685-től esztergomi érsek, a győri jezsuiták egyik legnagyobb jótevője, a rendház építtetője. A patikában látható mellképét 1697-ben festették. A patika kiállítási tárgyai közül a legértékesebb az a delfinfüles bronzmozsár, amelyet 1660-ban Báthory Zsófia ajándékozott a jezsuitáknak , amiért fiát, I. Rákóczi Ferencet áttérítették a református hitről a katolikusra.
A Fertő-tó déli partja melletti Hidegség középkori eredetű plébániatemploma a falu feletti dombon áll. Román kori része - a rotunda - több átalakítás ellenére Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke, részint építészettörténeti jelentőségét, részint az apszisában megmaradt falképeit tekintve.
A Fertő-tó déli partja melletti Hidegség középkori eredetű plébániatemploma a falu feletti dombon áll. Román kori része - a rotunda - több átalakítás ellenére Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke, részint építészettörténeti jelentőségét, részint az apszisában megmaradt falképeit tekintve.
A Fertő-tó déli partja melletti Hidegség középkori eredetű plébániatemploma a falu feletti dombon áll. Román kori része - a rotunda - több átalakítás ellenére Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke, részint építészettörténeti jelentőségét, részint az apszisában megmaradt falképeit tekintve.
A templom eredetileg a középkorban, gótikus stílusban épült. Egyhajós belső terét a 17-18. században több lépésben alakították át: gazdag stukkóval díszítették és kétoldalt kápolnasorral keretezték. Itt található Közép-Európa legöregebb templomi orgonája 1633-ból, valamit az 1781-ben Dorfmeister István által festett Jótanács Anyja kép.
A templom eredetileg a középkorban, gótikus stílusban épült. Egyhajós belső terét a 17-18. században több lépésben alakították át: gazdag stukkóval díszítették és kétoldalt kápolnasorral keretezték. Itt található Közép-Európa legöregebb templomi orgonája 1633-ból, valamit az 1781-ben Dorfmeister István által festett Jótanács Anyja kép.
A templom eredetileg a középkorban, gótikus stílusban épült. Egyhajós belső terét a 17-18. században több lépésben alakították át: gazdag stukkóval díszítették és kétoldalt kápolnasorral keretezték. Itt található Közép-Európa legöregebb templomi orgonája 1633-ból, valamit az 1781-ben Dorfmeister István által festett Jótanács Anyja kép.
Aki belép ide, megérez valamit a hagyomány erejéből helyet talál, ahol megállhat a nap során, ahol gyertyát gyújthat a szeretteiért. Ha máshol nem is, de itt érdemes lassúnak lenni, körbesétálni, nézelődni. Teljen öröme a szép térben, a templom kórusának hallgatásában, a liturgiában és költözzön béke a szívébe! A győri Szent Ignác-templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A török hódítás után újjáépített városközpontjaink egyik legszebb barokk terén, a győri Széchenyi téren, mint szárnyait Nyugat felé kitáró óriási sas áll a Loyolai Szent Ignác-templom. Egyik oldalán a vele szervesen egybeépült rendház, másik oldalán az ugyancsak hozzáépült, a régit felváltó, megújított iskolaépület. Igen, kitárt szárnyakkal, mert várja szíve közepébe, a nagy barokk templomcsarnokba a híveket és iskolájába a fiatalokat
Aki belép ide, megérez valamit a hagyomány erejéből helyet talál, ahol megállhat a nap során, ahol gyertyát gyújthat a szeretteiért. Ha máshol nem is, de itt érdemes lassúnak lenni, körbesétálni, nézelődni. Teljen öröme a szép térben, a templom kórusának hallgatásában, a liturgiában és költözzön béke a szívébe! A győri Szent Ignác-templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A török hódítás után újjáépített városközpontjaink egyik legszebb barokk terén, a győri Széchenyi téren, mint szárnyait Nyugat felé kitáró óriási sas áll a Loyolai Szent Ignác-templom. Egyik oldalán a vele szervesen egybeépült rendház, másik oldalán az ugyancsak hozzáépült, a régit felváltó, megújított iskolaépület. Igen, kitárt szárnyakkal, mert várja szíve közepébe, a nagy barokk templomcsarnokba a híveket és iskolájába a fiatalokat
Aki belép ide, megérez valamit a hagyomány erejéből helyet talál, ahol megállhat a nap során, ahol gyertyát gyújthat a szeretteiért. Ha máshol nem is, de itt érdemes lassúnak lenni, körbesétálni, nézelődni. Teljen öröme a szép térben, a templom kórusának hallgatásában, a liturgiában és költözzön béke a szívébe! A győri Szent Ignác-templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A török hódítás után újjáépített városközpontjaink egyik legszebb barokk terén, a győri Széchenyi téren, mint szárnyait Nyugat felé kitáró óriási sas áll a Loyolai Szent Ignác-templom. Egyik oldalán a vele szervesen egybeépült rendház, másik oldalán az ugyancsak hozzáépült, a régit felváltó, megújított iskolaépület. Igen, kitárt szárnyakkal, mert várja szíve közepébe, a nagy barokk templomcsarnokba a híveket és iskolájába a fiatalokat
Magyarország egyik legnagyobb területű egyházi gyűjteménye, a Győri Egyházmegye ezeréves építészeti és kulturális és egyházi örökségét mutatja be. A Mosoni-Duna és a Rába által körül ölelt Káptalandomb Győr város történelmi középpontja és egyik legértékesebb szeglete. A macskakővel kirakott kanyargós utcák, a Püspökvár és a Bazilika tekintélyes épülete különleges hangulatot varázsolnak az idelátogatók számára. Ezen csodálatos helyen jött létre a Szent László Látogatóközpont, mely a Káptalandomb főbb látnivalóit mutatja be.
Magyarország egyik legnagyobb területű egyházi gyűjteménye, a Győri Egyházmegye ezeréves építészeti és kulturális és egyházi örökségét mutatja be. A Mosoni-Duna és a Rába által körül ölelt Káptalandomb Győr város történelmi középpontja és egyik legértékesebb szeglete. A macskakővel kirakott kanyargós utcák, a Püspökvár és a Bazilika tekintélyes épülete különleges hangulatot varázsolnak az idelátogatók számára. Ezen csodálatos helyen jött létre a Szent László Látogatóközpont, mely a Káptalandomb főbb látnivalóit mutatja be.
Magyarország egyik legnagyobb területű egyházi gyűjteménye, a Győri Egyházmegye ezeréves építészeti és kulturális és egyházi örökségét mutatja be. A Mosoni-Duna és a Rába által körül ölelt Káptalandomb Győr város történelmi középpontja és egyik legértékesebb szeglete. A macskakővel kirakott kanyargós utcák, a Püspökvár és a Bazilika tekintélyes épülete különleges hangulatot varázsolnak az idelátogatók számára. Ezen csodálatos helyen jött létre a Szent László Látogatóközpont, mely a Káptalandomb főbb látnivalóit mutatja be.