A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is. A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).
A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is. A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).
A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is. A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).
Az 1905-ben épült parasztház ad otthont a kiállításnak, mely a Felső-Galga mentén jellegzetes paraszti életmód, gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be. A hagyományos lakóház berendezése mellett Vankóné Dudás Juli (1919-1984) naív festő munkáit is megismerhetik a látogatók. A galgamácsai hagyományok, a színpompás viselet, az évkör ünnepei, a falusi élet hétköznapjai és az emberi élet jeles eseményei elevenednek meg képein.
Az 1905-ben épült parasztház ad otthont a kiállításnak, mely a Felső-Galga mentén jellegzetes paraszti életmód, gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be. A hagyományos lakóház berendezése mellett Vankóné Dudás Juli (1919-1984) naív festő munkáit is megismerhetik a látogatók. A galgamácsai hagyományok, a színpompás viselet, az évkör ünnepei, a falusi élet hétköznapjai és az emberi élet jeles eseményei elevenednek meg képein.
Az 1905-ben épült parasztház ad otthont a kiállításnak, mely a Felső-Galga mentén jellegzetes paraszti életmód, gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be. A hagyományos lakóház berendezése mellett Vankóné Dudás Juli (1919-1984) naív festő munkáit is megismerhetik a látogatók. A galgamácsai hagyományok, a színpompás viselet, az évkör ünnepei, a falusi élet hétköznapjai és az emberi élet jeles eseményei elevenednek meg képein.
Jegyvásárlás
Jegyvásárlás