Kiemelt partner
Kiemelt partner
Kiemelt partner
A Gerecse hegység egyik páratlan szépségű völgyében 30,5 hektáron láthatóak az arborétum impozáns fás szárú növényei. Az Agostyáni Arborétum története nem nyúlik a távoli múltba. Előzményei az 1910-es évek elejéig nyúlik vissza, amikor az Eszterházy birtok hozzá értő szakemberei megfigyelték a domborzat és a vízfolyás adta helyi éghajlat kedvező hatásait és vörösfenyők telepítésével kísérleteztek. Az élőfa gyűjtemény jelenleg közel 300 féle fa és cserje közössége. Az 1950-es, 60-as években telepített fák mára jelentős méreteket értek el, és impozáns látványt nyújtanak.
A Gerecse hegység egyik páratlan szépségű völgyében 30,5 hektáron láthatóak az arborétum impozáns fás szárú növényei. Az Agostyáni Arborétum története nem nyúlik a távoli múltba. Előzményei az 1910-es évek elejéig nyúlik vissza, amikor az Eszterházy birtok hozzá értő szakemberei megfigyelték a domborzat és a vízfolyás adta helyi éghajlat kedvező hatásait és vörösfenyők telepítésével kísérleteztek. Az élőfa gyűjtemény jelenleg közel 300 féle fa és cserje közössége. Az 1950-es, 60-as években telepített fák mára jelentős méreteket értek el, és impozáns látványt nyújtanak.
A Gerecse hegység egyik páratlan szépségű völgyében 30,5 hektáron láthatóak az arborétum impozáns fás szárú növényei. Az Agostyáni Arborétum története nem nyúlik a távoli múltba. Előzményei az 1910-es évek elejéig nyúlik vissza, amikor az Eszterházy birtok hozzá értő szakemberei megfigyelték a domborzat és a vízfolyás adta helyi éghajlat kedvező hatásait és vörösfenyők telepítésével kísérleteztek. Az élőfa gyűjtemény jelenleg közel 300 féle fa és cserje közössége. Az 1950-es, 60-as években telepített fák mára jelentős méreteket értek el, és impozáns látványt nyújtanak.
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
A Bányász emlékház Dorogon a bányatelepi, ún. kolónia egyetlen meglévő épülete a Schmidt-lakótelepen, a művelődési ház közelében 1983. szeptember 6. óta ad otthont a szénmedence szénbányászata 200 éves évfordulójára elkészült jubileumi kiállításnak. Három termében gazdag képanyag, régi szerszámok, műszerek, bányamentési eszközök mutatják be a 200 év bányatörténetét. Egy teremben Papp Béla ásványgyűjtő kiállítása tekinthető meg.
A Bányász emlékház Dorogon a bányatelepi, ún. kolónia egyetlen meglévő épülete a Schmidt-lakótelepen, a művelődési ház közelében 1983. szeptember 6. óta ad otthont a szénmedence szénbányászata 200 éves évfordulójára elkészült jubileumi kiállításnak. Három termében gazdag képanyag, régi szerszámok, műszerek, bányamentési eszközök mutatják be a 200 év bányatörténetét. Egy teremben Papp Béla ásványgyűjtő kiállítása tekinthető meg.
A Bányász emlékház Dorogon a bányatelepi, ún. kolónia egyetlen meglévő épülete a Schmidt-lakótelepen, a művelődési ház közelében 1983. szeptember 6. óta ad otthont a szénmedence szénbányászata 200 éves évfordulójára elkészült jubileumi kiállításnak. Három termében gazdag képanyag, régi szerszámok, műszerek, bányamentési eszközök mutatják be a 200 év bányatörténetét. Egy teremben Papp Béla ásványgyűjtő kiállítása tekinthető meg.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
Dunaszentmiklós a Gerecse-hegység északnyugati részén, egy kicsi völgyben, körülbelül 200 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Tiszta időben néha a Bakony csúcsai is láthatók, Tata síkságára is jó a kilátás. Olyannyira dombos, hogy alig van sík területe. A 16 méter magas kilátótorony a temető fölött épült.
Dunaszentmiklós a Gerecse-hegység északnyugati részén, egy kicsi völgyben, körülbelül 200 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Tiszta időben néha a Bakony csúcsai is láthatók, Tata síkságára is jó a kilátás. Olyannyira dombos, hogy alig van sík területe. A 16 méter magas kilátótorony a temető fölött épült.
Dunaszentmiklós a Gerecse-hegység északnyugati részén, egy kicsi völgyben, körülbelül 200 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Tiszta időben néha a Bakony csúcsai is láthatók, Tata síkságára is jó a kilátás. Olyannyira dombos, hogy alig van sík területe. A 16 méter magas kilátótorony a temető fölött épült.
A város legmagasabb pontjának számító Kálvária-domb a város szívében, az Öreg-tótól nyugatra emelkedik. Az itt kibukkanó kőzetek bányászata mintegy 5000 évvel ezelőtt, a rézkorban kezdődött. A mára felhagyott kőbányák és a kutatási-oktatási céllal letakarított kőzetfelszínek alkotják a Geológus Kert fő látnivalóit, amelyekhez gazdag, ritkaságokat is magában foglaló telepített növényvilág társul. A Geológus Kertben mintegy 50 perces vezetett séta keretében tanulmányozhatók a földtörténet majd’ 100 millió évének a dokumentumai különleges, ma már nem keletkező kőzetek és látványos geológiai jelenségek, például törések, kibillent rétegsorok és karsztos üregek formájában. Ugyanitt lehetőség van a botanikai értékek szakértő vezetéssel történő megtekintésére is.
A város legmagasabb pontjának számító Kálvária-domb a város szívében, az Öreg-tótól nyugatra emelkedik. Az itt kibukkanó kőzetek bányászata mintegy 5000 évvel ezelőtt, a rézkorban kezdődött. A mára felhagyott kőbányák és a kutatási-oktatási céllal letakarított kőzetfelszínek alkotják a Geológus Kert fő látnivalóit, amelyekhez gazdag, ritkaságokat is magában foglaló telepített növényvilág társul. A Geológus Kertben mintegy 50 perces vezetett séta keretében tanulmányozhatók a földtörténet majd’ 100 millió évének a dokumentumai különleges, ma már nem keletkező kőzetek és látványos geológiai jelenségek, például törések, kibillent rétegsorok és karsztos üregek formájában. Ugyanitt lehetőség van a botanikai értékek szakértő vezetéssel történő megtekintésére is.
A város legmagasabb pontjának számító Kálvária-domb a város szívében, az Öreg-tótól nyugatra emelkedik. Az itt kibukkanó kőzetek bányászata mintegy 5000 évvel ezelőtt, a rézkorban kezdődött. A mára felhagyott kőbányák és a kutatási-oktatási céllal letakarított kőzetfelszínek alkotják a Geológus Kert fő látnivalóit, amelyekhez gazdag, ritkaságokat is magában foglaló telepített növényvilág társul. A Geológus Kertben mintegy 50 perces vezetett séta keretében tanulmányozhatók a földtörténet majd’ 100 millió évének a dokumentumai különleges, ma már nem keletkező kőzetek és látványos geológiai jelenségek, például törések, kibillent rétegsorok és karsztos üregek formájában. Ugyanitt lehetőség van a botanikai értékek szakértő vezetéssel történő megtekintésére is.