Országos eseménynaptár
1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.
1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.
1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.
A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében, annak udvaráról közelíthető meg az a különleges gyűjtemény, amely visszarepíti a látogatókat a 17–18. századi ikonok, a liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek és textilek világába. Az épület már a XX. század eleje óta püspöki székhely noha a szecesszió stílusú bérház eredetileg plébániának épült. Az épület szinte változatlan formában és remek állapotban maradt meg. Az épület mind kulturális mint egyházi értelemben komoly jelentőségű, hiszen nem csak az egyházművészeti gyűjtemény otthona, hanem itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár, továbbá a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.
A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében, annak udvaráról közelíthető meg az a különleges gyűjtemény, amely visszarepíti a látogatókat a 17–18. századi ikonok, a liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek és textilek világába. Az épület már a XX. század eleje óta püspöki székhely noha a szecesszió stílusú bérház eredetileg plébániának épült. Az épület szinte változatlan formában és remek állapotban maradt meg. Az épület mind kulturális mint egyházi értelemben komoly jelentőségű, hiszen nem csak az egyházművészeti gyűjtemény otthona, hanem itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár, továbbá a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.
A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében, annak udvaráról közelíthető meg az a különleges gyűjtemény, amely visszarepíti a látogatókat a 17–18. századi ikonok, a liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek és textilek világába. Az épület már a XX. század eleje óta püspöki székhely noha a szecesszió stílusú bérház eredetileg plébániának épült. Az épület szinte változatlan formában és remek állapotban maradt meg. Az épület mind kulturális mint egyházi értelemben komoly jelentőségű, hiszen nem csak az egyházművészeti gyűjtemény otthona, hanem itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár, továbbá a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.
A 2012. augusztus 20-ai ünnepséggel párhuzamosan került sor a Horváth József nevével fémjelzett alkotóház és helytörténeti kiállítás átadására. Az épületben négy bemutatótermet alakítottak ki, melyek valamilyen formában kapcsolódnak Dombrád történelméhez és mindennapjaihoz.
A Kállay Gyűjteményt 1993 tavaszán alapította Dr. Kállay Kristóf a Szuverén Máltai Lovagrend Szentszéki Nagykövete, magángyűjteményéből. A Kállay Gyűjtemény nemcsak egy ősmagyar nemesi család tagjainak emlékét őrzi, hanem megyénknek, illetve országunk történetének egy szeletét is. A gyűjtemény tizenhatezer kötetes könyvtárral és kortörténeti fotókkal büszkélkedhet, s az intézményben megtalálhatók a Kállay-leszármazottak személyes tárgyai, Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró kéziratai és báró altorjai Apor Gábor (1889-1969) rendjelgyűjteménye is.
A Kállay Gyűjteményt 1993 tavaszán alapította Dr. Kállay Kristóf a Szuverén Máltai Lovagrend Szentszéki Nagykövete, magángyűjteményéből. A Kállay Gyűjtemény nemcsak egy ősmagyar nemesi család tagjainak emlékét őrzi, hanem megyénknek, illetve országunk történetének egy szeletét is. A gyűjtemény tizenhatezer kötetes könyvtárral és kortörténeti fotókkal büszkélkedhet, s az intézményben megtalálhatók a Kállay-leszármazottak személyes tárgyai, Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró kéziratai és báró altorjai Apor Gábor (1889-1969) rendjelgyűjteménye is.
A Kállay Gyűjteményt 1993 tavaszán alapította Dr. Kállay Kristóf a Szuverén Máltai Lovagrend Szentszéki Nagykövete, magángyűjteményéből. A Kállay Gyűjtemény nemcsak egy ősmagyar nemesi család tagjainak emlékét őrzi, hanem megyénknek, illetve országunk történetének egy szeletét is. A gyűjtemény tizenhatezer kötetes könyvtárral és kortörténeti fotókkal büszkélkedhet, s az intézményben megtalálhatók a Kállay-leszármazottak személyes tárgyai, Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró kéziratai és báró altorjai Apor Gábor (1889-1969) rendjelgyűjteménye is.
A Képtár kialakításában az volt a cél, hogy összegyűjtsük mindazokat az amatőr- vagy képzőművészeket, akik itt a faluban éltek, vagy élnek, avagy kötődnek valamelyest hozzánk, és munkáikból ízelítőt adjunk az ide látogatóknak. Az épület a század első felében Baptista Imaház volt. Környezete lentes, mélyebb része a falunak. Az épület megmaradt az egyház tulajdonában. Úgy van kialakítva a belső berendezés (szószék, párnázott székek), hogy bármikor egyházi rendezvény megtartására is alkalmas. A falakat fehérre tapétázták, parkettáztak, futó szőnyeggel hangtalanítottak. A mennyezeti csillárokkal és a fali lámpákkal tették a falakon körben elhelyezett festményeket jól láthatóvá. A helyiségben időszakos kiállítások tekinthetők meg, melyről folyamatos tájékoztatást nyújtunk. A kiállítás előzetes egyeztetés alapján látogatható!
A Képtár kialakításában az volt a cél, hogy összegyűjtsük mindazokat az amatőr- vagy képzőművészeket, akik itt a faluban éltek, vagy élnek, avagy kötődnek valamelyest hozzánk, és munkáikból ízelítőt adjunk az ide látogatóknak. Az épület a század első felében Baptista Imaház volt. Környezete lentes, mélyebb része a falunak. Az épület megmaradt az egyház tulajdonában. Úgy van kialakítva a belső berendezés (szószék, párnázott székek), hogy bármikor egyházi rendezvény megtartására is alkalmas. A falakat fehérre tapétázták, parkettáztak, futó szőnyeggel hangtalanítottak. A mennyezeti csillárokkal és a fali lámpákkal tették a falakon körben elhelyezett festményeket jól láthatóvá. A helyiségben időszakos kiállítások tekinthetők meg, melyről folyamatos tájékoztatást nyújtunk. A kiállítás előzetes egyeztetés alapján látogatható!
A Képtár kialakításában az volt a cél, hogy összegyűjtsük mindazokat az amatőr- vagy képzőművészeket, akik itt a faluban éltek, vagy élnek, avagy kötődnek valamelyest hozzánk, és munkáikból ízelítőt adjunk az ide látogatóknak. Az épület a század első felében Baptista Imaház volt. Környezete lentes, mélyebb része a falunak. Az épület megmaradt az egyház tulajdonában. Úgy van kialakítva a belső berendezés (szószék, párnázott székek), hogy bármikor egyházi rendezvény megtartására is alkalmas. A falakat fehérre tapétázták, parkettáztak, futó szőnyeggel hangtalanítottak. A mennyezeti csillárokkal és a fali lámpákkal tették a falakon körben elhelyezett festményeket jól láthatóvá. A helyiségben időszakos kiállítások tekinthetők meg, melyről folyamatos tájékoztatást nyújtunk. A kiállítás előzetes egyeztetés alapján látogatható!
Nyíregyháza főterén, a városházával szemben található a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház, amelynek a harangtornya látogatható. A 28 méter magasságban kialakított kilátószintre két pihenőszinten keresztül 94 lépcsőfokon lehet feljutni.
A kastélyban a Kende család történetéről, a nemesi élet és nemesi udvar gasztronómiájáról, a természetvédelemről és a Szatmár-Bereg természeti értékeiről szóló állandó kiállításokkal várjuk a kedves látogatókat.
Luby Interaktív Kastélymúzeum és Antik Rózsák Kertje - a múlt, a jelen és a jövő ötvözete Szatmár Kincses-szigetén, Nagyarban. A páratlan szépségű kúriát, Magyarország legnagyobb zenélő rózsakertje veszi körül, mely felejthetetlen élménnyel ajándékozza meg látogatóit.
Levéltárunk Szabolcs megye 14–20. századi maradandó értékű iratai mellett Szatmár megye 15. századtól kelt iratanyagának jelentős, Beregnek kisebb, 20. századi részét, Kővár vidék, Ung és Ugocsa levéltárának pedig 19–20. századi töredékét őrzi. A legrégebbi dokumentumaink a Mohács előtt keletkezett oklevelek.
Levéltárunk Szabolcs megye 14–20. századi maradandó értékű iratai mellett Szatmár megye 15. századtól kelt iratanyagának jelentős, Beregnek kisebb, 20. századi részét, Kővár vidék, Ung és Ugocsa levéltárának pedig 19–20. századi töredékét őrzi. A legrégebbi dokumentumaink a Mohács előtt keletkezett oklevelek.
Levéltárunk Szabolcs megye 14–20. századi maradandó értékű iratai mellett Szatmár megye 15. századtól kelt iratanyagának jelentős, Beregnek kisebb, 20. századi részét, Kővár vidék, Ung és Ugocsa levéltárának pedig 19–20. századi töredékét őrzi. A legrégebbi dokumentumaink a Mohács előtt keletkezett oklevelek.
Több mint 300 évvel ezelőtt 1696. november 4-én csodálatos esemény helyszíne volt a nyírségi Pócs község: az ikonosztázion Istenszülő ikonján Mária szeméből könnyek eredtek. A császári rendeletre Bécsbe vitt kegykép helye nem maradt üresen. A másolat szintén könnyezett. A csoda 1715-től egyre csak vonzotta a zarándokokat. Így lett attól kezdve Pócs községből Máriapócs, a magyarországi görögkatolikusok lelki életének szíve, a magyarok és szomszéd népeinek kedvelt zarándokhelye. Mária mint égi Édesanyánk most is várja testi-lelki gyógyulásra, megnyugvásra szomjazó gyermekeit. Kegyhelyén szolgáló egyházi és világi munkatársak azon fáradozunk, hogy ide érkező zarándok testvéreink, vagy éppen elmélyülni, felüdülni vágyó vendégeink feltöltődve induljanak haza visszavágyva.
Több mint 300 évvel ezelőtt 1696. november 4-én csodálatos esemény helyszíne volt a nyírségi Pócs község: az ikonosztázion Istenszülő ikonján Mária szeméből könnyek eredtek. A császári rendeletre Bécsbe vitt kegykép helye nem maradt üresen. A másolat szintén könnyezett. A csoda 1715-től egyre csak vonzotta a zarándokokat. Így lett attól kezdve Pócs községből Máriapócs, a magyarországi görögkatolikusok lelki életének szíve, a magyarok és szomszéd népeinek kedvelt zarándokhelye. Mária mint égi Édesanyánk most is várja testi-lelki gyógyulásra, megnyugvásra szomjazó gyermekeit. Kegyhelyén szolgáló egyházi és világi munkatársak azon fáradozunk, hogy ide érkező zarándok testvéreink, vagy éppen elmélyülni, felüdülni vágyó vendégeink feltöltődve induljanak haza visszavágyva.
Több mint 300 évvel ezelőtt 1696. november 4-én csodálatos esemény helyszíne volt a nyírségi Pócs község: az ikonosztázion Istenszülő ikonján Mária szeméből könnyek eredtek. A császári rendeletre Bécsbe vitt kegykép helye nem maradt üresen. A másolat szintén könnyezett. A csoda 1715-től egyre csak vonzotta a zarándokokat. Így lett attól kezdve Pócs községből Máriapócs, a magyarországi görögkatolikusok lelki életének szíve, a magyarok és szomszéd népeinek kedvelt zarándokhelye. Mária mint égi Édesanyánk most is várja testi-lelki gyógyulásra, megnyugvásra szomjazó gyermekeit. Kegyhelyén szolgáló egyházi és világi munkatársak azon fáradozunk, hogy ide érkező zarándok testvéreink, vagy éppen elmélyülni, felüdülni vágyó vendégeink feltöltődve induljanak haza visszavágyva.
