Fejér vármegyei látnivaló

Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébánia, `a Fatimai Szűz első magyarországi kegyhelye.` Májustól októberig minden hónap 13-án, a fatimai jelenések napjain tartanak zarándoknapot.

A XX. század Magyarországán nagy reményeket fűztek a gépgyártást, mindenekelőtt a repülőgépgyártást forradalmasító, új minden addiginál könnyebb fém, az alumínium alapanyagául szolgáló ásvány, a bauxit bányászatához. A Dunántúli-középhegységben az első világháború idejétől bányászták előbb külszínen, majd a föld alatt is a bauxitot. Néhány éve a régió ipari útjain autózó még mindenütt bauxitportól vöröslő aszfalttal és növényzettel találkozhatott. Máig működik földalatti bauxitbánya hazánkban, viszont a hazai készletek már messze nem olyan jelentősek mint néhány évtizede. A külfejtéses bányászat nagymértékben átformálta a hegyvidék arculatát, a teraszos fejtések hatalmas krátereket vágtak a hegyek oldalába, s a Marséhoz hasonló tájat hoztak így létre. Napjainkban folyik e természeten ejtett sebek begyógyítása, s a vöröslő fejtésoldalakat ismét a növényzet foglalja el. Ebből adódóan ma már kuriózumnak számít egy-egy ilyen felhagyott bánya. Ilyen külfejtés található Gánt Bányatelepen a Bagoly-hegy oldalában, melynek peremén, néhány méterre a Gánt felé vezető közúttól található a Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítás. (A múzeum előtt parkoló, pihenőhely és illemhely is szolgálja a látogatók kényelmét.) A kis múzeum a lehető legátélhetőbb és legátfogóbb módon a föld alatt, illetve felett mutatja be a magyar bauxitbányászat történetét 1914-től az 1990-es évekig terjedően.

A gánti Bagoly-hegy egykori külszíni bauxitbányájában ma egy kiépített tanösvény vezet végig. Ez a magyarországi geológiai feltárások egyik legérdekesebbje, hisz e holdbéli tájon járva megismerhetjük, hogy mi zajlott le évmilliók alatt, aminek eredményét aztán az ember hasznosítani tudta.

A Baracsi úti Arborétum helyi természetvédelmi oltalom alatt álló értékes területe Dunaújvárosnak. Exotikus tűlevelű és lomhullató fákból álló csodálatos fagyűjtemény, ahol a fajok táblával vannak megjelölve. Területén tanösvény is található ismeretterjesztő táblákkal, szabadon látogatható, háziállatokból álló kisállat simogató is várja az érdeklődőket. Fedett helyen lévő padok és asztalok alkalmassá teszik tanórák megtartására. A fafajok és cserjék gyűjteménye különleges mikroklímát kölcsönöz a területnek.

A Bársony István Emlékház a környék erdő - és vadgazdálkodásának múltját és jelenét mutatja be. A helyszín választása nem véletlen, ugyanis itt hozta létre a grófi Károlyi család az ország egyik első vadaskertjét, amelynek ispánja volt Bársony János, Bársony István édesapja.

Martonvásár, a hazai Beethoven-kultusz központja. A Beethoven Emlékmúzeumot 1958-ban hozták létre azzal a szándékkal, hogy a zeneköltő és a Brunszvik-család szoros kapcsolatát, és ezen keresztül kötődését Magyarországhoz bemutassa.

A kilátó páratlan panorámát nyújt a Velencei-tóra és annak környékére.

A helyi hagyomány szerint államalapító királyunk, Szent István által is már látogatott bodajki kegyhely újkori felvirágoztatása a településen 1695-ben megjelenő kapucinus szerzeteseknek köszönhető. A koldulórendi barátok vélhetően a középkori alapokra kápolnát építettek, amelybe a környékbeli falvakba betelepített német ajkú lakosság körében nagy tiszteletnek örvendő Segítő Szűz Mária kegyképét . Várjuk a kedves zarándokokat országunk legősibb kegyhelyére. Kegyhelyünk a csodálatos kegytemplomból, a hozzá épült kapucinus rendházból, egy meghitt zarándokudvarból és egy festőien szép kálváriából áll. Bejelentkezni személyesen, vagy telefonon lehet. helyezték el.

A Bodajki Vadászkastélyban látható Európa egyik legszínvonalasabb és legkorszerűbb, interaktív vadászati kiállítása. A kiállítás élményszerűen mutatja be a vadvilág szépségét, értékeit, a vadászat kultúráját, valamint a természetvédelem fontosságát. Felejthetetlen élmény családoknak, iskolai osztályoknak, az állatok és a természet barátainak és a vadászat iránt érdeklődőknek! A kiállítás megtekintése előtt-után tegyen sétát a békés kastélykertben és frissüljön fel a piknikpontokon. A gyerekeket három különleges erdei játszótér is várja.

Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő. A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt acélból, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse.