Gyönyörű természeti környezetben, a kecskeméti Arborétum területén áll a Sarlós Boldogasszony-kápolna, közismert nevén Mária-kápolna. A Mária-kápolna középkori maradványokon 1718-ban újjáépített műemlék épület. Titulusa Mária látogatása Erzsébetnél. Oromzatos homlokzata, fa huszártornya, félköríves záródású kapukerete teszik a kápolnát egyedi jellegű épületté. A kápolna kései barokk, korai klasszicista stílusjegyeket mutat.
Gyönyörű természeti környezetben, a kecskeméti Arborétum területén áll a Sarlós Boldogasszony-kápolna, közismert nevén Mária-kápolna. A Mária-kápolna középkori maradványokon 1718-ban újjáépített műemlék épület. Titulusa Mária látogatása Erzsébetnél. Oromzatos homlokzata, fa huszártornya, félköríves záródású kapukerete teszik a kápolnát egyedi jellegű épületté. A kápolna kései barokk, korai klasszicista stílusjegyeket mutat.
Gyönyörű természeti környezetben, a kecskeméti Arborétum területén áll a Sarlós Boldogasszony-kápolna, közismert nevén Mária-kápolna. A Mária-kápolna középkori maradványokon 1718-ban újjáépített műemlék épület. Titulusa Mária látogatása Erzsébetnél. Oromzatos homlokzata, fa huszártornya, félköríves záródású kapukerete teszik a kápolnát egyedi jellegű épületté. A kápolna kései barokk, korai klasszicista stílusjegyeket mutat.
A Kisjankó Bori út 6. szám alatt található városunk egyik, festői szépségű kis műemlék épülete a Mézeskalácsosház. Az 1856-ban épült, és még ma is érintetlenül álló házban látható a 100 évvel ezelőtti matyó kultúrát idéző kiállítás. A kiállítás mellett itt működik a mézeskalácsos műhely. Az emberek szeretetét, összetartozását jelképező mézeskalács 400 éves történettel rendelkezik Magyarországon. A tájház helyi adottságai miatt évről-évre kedveltek a kézműves táborok, a gyermek rajzkiállítások, szabadidős programok is.
A Kisjankó Bori út 6. szám alatt található városunk egyik, festői szépségű kis műemlék épülete a Mézeskalácsosház. Az 1856-ban épült, és még ma is érintetlenül álló házban látható a 100 évvel ezelőtti matyó kultúrát idéző kiállítás. A kiállítás mellett itt működik a mézeskalácsos műhely. Az emberek szeretetét, összetartozását jelképező mézeskalács 400 éves történettel rendelkezik Magyarországon. A tájház helyi adottságai miatt évről-évre kedveltek a kézműves táborok, a gyermek rajzkiállítások, szabadidős programok is.
A Kisjankó Bori út 6. szám alatt található városunk egyik, festői szépségű kis műemlék épülete a Mézeskalácsosház. Az 1856-ban épült, és még ma is érintetlenül álló házban látható a 100 évvel ezelőtti matyó kultúrát idéző kiállítás. A kiállítás mellett itt működik a mézeskalácsos műhely. Az emberek szeretetét, összetartozását jelképező mézeskalács 400 éves történettel rendelkezik Magyarországon. A tájház helyi adottságai miatt évről-évre kedveltek a kézműves táborok, a gyermek rajzkiállítások, szabadidős programok is.
A nagykörűi önkormányzat által önkéntes segítőkkel fenntartott nonprofit, bemutató jellegű kamara-galéria 2009 júliusa óta működik Nagykörűben. Feladata, hogy a képzőművészet különböző ágazataiban tevékenykedő művészek –magyarok és külföldiek, kortársak és klasszikusok, ismertek és feltörekvők- alkotásait bemutassa az itteni és környékbeli közönségnek. Célja az is, hogy népszerűsítse Nagykörűt ország-világ előtt a képzőművészet eszközeivel, helyi és másutt élő alkotóművészek bevonásával. Küldetése továbbá, hogy jó kapcsolatokat alakítson ki és tartson fenn a térségben és távolabb működő alkotóművészekkel, társintézményekkel, és - beilleszkedve a magyar képzőművészeti kultúra áramlataiba – elősegítse a község kulturális fejlődését.
A nagykörűi önkormányzat által önkéntes segítőkkel fenntartott nonprofit, bemutató jellegű kamara-galéria 2009 júliusa óta működik Nagykörűben. Feladata, hogy a képzőművészet különböző ágazataiban tevékenykedő művészek –magyarok és külföldiek, kortársak és klasszikusok, ismertek és feltörekvők- alkotásait bemutassa az itteni és környékbeli közönségnek. Célja az is, hogy népszerűsítse Nagykörűt ország-világ előtt a képzőművészet eszközeivel, helyi és másutt élő alkotóművészek bevonásával. Küldetése továbbá, hogy jó kapcsolatokat alakítson ki és tartson fenn a térségben és távolabb működő alkotóművészekkel, társintézményekkel, és - beilleszkedve a magyar képzőművészeti kultúra áramlataiba – elősegítse a község kulturális fejlődését.
A nagykörűi önkormányzat által önkéntes segítőkkel fenntartott nonprofit, bemutató jellegű kamara-galéria 2009 júliusa óta működik Nagykörűben. Feladata, hogy a képzőművészet különböző ágazataiban tevékenykedő művészek –magyarok és külföldiek, kortársak és klasszikusok, ismertek és feltörekvők- alkotásait bemutassa az itteni és környékbeli közönségnek. Célja az is, hogy népszerűsítse Nagykörűt ország-világ előtt a képzőművészet eszközeivel, helyi és másutt élő alkotóművészek bevonásával. Küldetése továbbá, hogy jó kapcsolatokat alakítson ki és tartson fenn a térségben és távolabb működő alkotóművészekkel, társintézményekkel, és - beilleszkedve a magyar képzőművészeti kultúra áramlataiba – elősegítse a község kulturális fejlődését.
A Kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az egyik meghatározó intézmény az országban, amely igyekszik átfogó képet adni a magyar népi iparművészetről. Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére `serház` és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A népi iparművészet nem statikus, hanem a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó kiállításban a régi, öreg mesterek munkáinak bemutatása mellett helyet kapnak a fiatal, színvonalasan dolgozó alkotók is.
A Kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az egyik meghatározó intézmény az országban, amely igyekszik átfogó képet adni a magyar népi iparművészetről. Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére `serház` és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A népi iparművészet nem statikus, hanem a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó kiállításban a régi, öreg mesterek munkáinak bemutatása mellett helyet kapnak a fiatal, színvonalasan dolgozó alkotók is.
A Kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az egyik meghatározó intézmény az országban, amely igyekszik átfogó képet adni a magyar népi iparművészetről. Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére `serház` és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A népi iparművészet nem statikus, hanem a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó kiállításban a régi, öreg mesterek munkáinak bemutatása mellett helyet kapnak a fiatal, színvonalasan dolgozó alkotók is.
Mezőkövesd Hadas városrészében található a Matyó Népművészeti Egyesület székhelyeként működő Népi Művészetek Háza. A „Hungarikumok” egyik gyöngyszemét, a matyó hagyományt, a hímzés, viselet, folklór éltetését, XXI. századivá tételét tűzték ki célul. Az az épület művészeti csoportok, szakkörök, képzések, rendezvények céljaira szolgál. Hímző és varróműhelyében szebbnél-szebb népviseletek ill. hímzett textíliák, ajándéktárgyak készülnek. Táncoktatás, kézműves foglalkozások és konferenciák megtartására is alkalmas nagy teremmel, valamint kézműves műhelyekkel is rendelkeznek. Kézműves bemutatókat és táborokat is szerveznek.
Mezőkövesd Hadas városrészében található a Matyó Népművészeti Egyesület székhelyeként működő Népi Művészetek Háza. A „Hungarikumok” egyik gyöngyszemét, a matyó hagyományt, a hímzés, viselet, folklór éltetését, XXI. századivá tételét tűzték ki célul. Az az épület művészeti csoportok, szakkörök, képzések, rendezvények céljaira szolgál. Hímző és varróműhelyében szebbnél-szebb népviseletek ill. hímzett textíliák, ajándéktárgyak készülnek. Táncoktatás, kézműves foglalkozások és konferenciák megtartására is alkalmas nagy teremmel, valamint kézműves műhelyekkel is rendelkeznek. Kézműves bemutatókat és táborokat is szerveznek.
Mezőkövesd Hadas városrészében található a Matyó Népművészeti Egyesület székhelyeként működő Népi Művészetek Háza. A „Hungarikumok” egyik gyöngyszemét, a matyó hagyományt, a hímzés, viselet, folklór éltetését, XXI. századivá tételét tűzték ki célul. Az az épület művészeti csoportok, szakkörök, képzések, rendezvények céljaira szolgál. Hímző és varróműhelyében szebbnél-szebb népviseletek ill. hímzett textíliák, ajándéktárgyak készülnek. Táncoktatás, kézműves foglalkozások és konferenciák megtartására is alkalmas nagy teremmel, valamint kézműves műhelyekkel is rendelkeznek. Kézműves bemutatókat és táborokat is szerveznek.
A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.
A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.
A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.