A tanösvény a Belső-Somogy homokpusztáinak jellegzetes növénytársulásait és állatvilágát ismerteti. A területen a nemzeti park igazgatóság rackanyája legel. A 5 km hosszú, kényelmesen bejárható tanösvény indulópontja a 6-os főút Darány-Barcs közötti szakaszán található az autóspihenő parkolója mellett. A területen a Duna Dráva Nemzeti Park rackanyája legel.
A tanösvény a Belső-Somogy homokpusztáinak jellegzetes növénytársulásait és állatvilágát ismerteti. A területen a nemzeti park igazgatóság rackanyája legel. A 5 km hosszú, kényelmesen bejárható tanösvény indulópontja a 6-os főút Darány-Barcs közötti szakaszán található az autóspihenő parkolója mellett. A területen a Duna Dráva Nemzeti Park rackanyája legel.
A tanösvény a Belső-Somogy homokpusztáinak jellegzetes növénytársulásait és állatvilágát ismerteti. A területen a nemzeti park igazgatóság rackanyája legel. A 5 km hosszú, kényelmesen bejárható tanösvény indulópontja a 6-os főút Darány-Barcs közötti szakaszán található az autóspihenő parkolója mellett. A területen a Duna Dráva Nemzeti Park rackanyája legel.
Belső-Somogy egyetlen muzeális intézménye 1979-es alapításától fogadja látogatóit Barcson. Gyűjtőterülete a somogyi Dráva mente. A Dráva Múzeum helytörténeti tárgyi és dokumentációs gyűjteménye elsősorban Barcsra vonatkozó anyagot őriz. Jelentős szerepet kapnak a jelen dokumentumai is: barcsi cégek, intézmények és családok iratanyagai.
Belső-Somogy egyetlen muzeális intézménye 1979-es alapításától fogadja látogatóit Barcson. Gyűjtőterülete a somogyi Dráva mente. A Dráva Múzeum helytörténeti tárgyi és dokumentációs gyűjteménye elsősorban Barcsra vonatkozó anyagot őriz. Jelentős szerepet kapnak a jelen dokumentumai is: barcsi cégek, intézmények és családok iratanyagai.
Belső-Somogy egyetlen muzeális intézménye 1979-es alapításától fogadja látogatóit Barcson. Gyűjtőterülete a somogyi Dráva mente. A Dráva Múzeum helytörténeti tárgyi és dokumentációs gyűjteménye elsősorban Barcsra vonatkozó anyagot őriz. Jelentős szerepet kapnak a jelen dokumentumai is: barcsi cégek, intézmények és családok iratanyagai.
Levéltári források igazolják, hogy a telken már 1865-ben állt az a talpas, favázas szerkezetű, egykor zsuppszalmás, majd 1910-től cserépfedésű ház, melynek rekonstrukciója- a 19. század második felének életmódját reprezentálva- 1985-ben készült el. Ugyanezen felújítás során, a telken álló, szintén műemléki védettség alatt álló gazdasági épület is megújult. Az egykori lakóházat 1986-ban Orzsi Zoltán néprajzkutató, a barcsi Dráva Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Dráva mentéről származó gyűjteményi tárgyaival, a 19. század végi állapotoknak megfelelően rendezte be.
Levéltári források igazolják, hogy a telken már 1865-ben állt az a talpas, favázas szerkezetű, egykor zsuppszalmás, majd 1910-től cserépfedésű ház, melynek rekonstrukciója- a 19. század második felének életmódját reprezentálva- 1985-ben készült el. Ugyanezen felújítás során, a telken álló, szintén műemléki védettség alatt álló gazdasági épület is megújult. Az egykori lakóházat 1986-ban Orzsi Zoltán néprajzkutató, a barcsi Dráva Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Dráva mentéről származó gyűjteményi tárgyaival, a 19. század végi állapotoknak megfelelően rendezte be.
Levéltári források igazolják, hogy a telken már 1865-ben állt az a talpas, favázas szerkezetű, egykor zsuppszalmás, majd 1910-től cserépfedésű ház, melynek rekonstrukciója- a 19. század második felének életmódját reprezentálva- 1985-ben készült el. Ugyanezen felújítás során, a telken álló, szintén műemléki védettség alatt álló gazdasági épület is megújult. Az egykori lakóházat 1986-ban Orzsi Zoltán néprajzkutató, a barcsi Dráva Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Dráva mentéről származó gyűjteményi tárgyaival, a 19. század végi állapotoknak megfelelően rendezte be.
A Kodolányi János Múzeumot Vajszló központjában nyitották meg a régi erdőgondnoki épületben, hiszen ez volt hajdan Kodolányi János apjának, Kodolányi Gyulának az irodája. A múzeum négy helyiségből áll. Az első szobában egy XX. század elejei erdészeti hivatal látható. Két teremben kaptak helyet az író munkásságát, és abban az Ormánság megjelenését bemutató fotók, plakátok, személyes tárgyak. A negyedik teremben pedig a helyiek által összegyűjtött, a XIX. század végét reprezentáló paraszti használati tárgyak idézik a Kodolányi művekben is megjelenő világot.
A Kodolányi János Múzeumot Vajszló központjában nyitották meg a régi erdőgondnoki épületben, hiszen ez volt hajdan Kodolányi János apjának, Kodolányi Gyulának az irodája. A múzeum négy helyiségből áll. Az első szobában egy XX. század elejei erdészeti hivatal látható. Két teremben kaptak helyet az író munkásságát, és abban az Ormánság megjelenését bemutató fotók, plakátok, személyes tárgyak. A negyedik teremben pedig a helyiek által összegyűjtött, a XIX. század végét reprezentáló paraszti használati tárgyak idézik a Kodolányi művekben is megjelenő világot.
A Kodolányi János Múzeumot Vajszló központjában nyitották meg a régi erdőgondnoki épületben, hiszen ez volt hajdan Kodolányi János apjának, Kodolányi Gyulának az irodája. A múzeum négy helyiségből áll. Az első szobában egy XX. század elejei erdészeti hivatal látható. Két teremben kaptak helyet az író munkásságát, és abban az Ormánság megjelenését bemutató fotók, plakátok, személyes tárgyak. A negyedik teremben pedig a helyiek által összegyűjtött, a XIX. század végét reprezentáló paraszti használati tárgyak idézik a Kodolányi művekben is megjelenő világot.
A péterhidai vízimalom (korábbi tulajdonosairól ismert Széchényi-malom, Jeki-malom vagy Ratalics-malom néven is) a Somogy megyei Péterhida egyik értékes műemléke. A faluban (valószínűleg ennek az épületnek a helyén) már korábban is működött malom, a mai épület 1810-ben épült, a 20. század második felében azonban beszüntette tevékenységét. 2015-ben felújították, azóta turisztikai látványosság. A település címerében látható malomkerék is erre az épületre utal.
A péterhidai vízimalom (korábbi tulajdonosairól ismert Széchényi-malom, Jeki-malom vagy Ratalics-malom néven is) a Somogy megyei Péterhida egyik értékes műemléke. A faluban (valószínűleg ennek az épületnek a helyén) már korábban is működött malom, a mai épület 1810-ben épült, a 20. század második felében azonban beszüntette tevékenységét. 2015-ben felújították, azóta turisztikai látványosság. A település címerében látható malomkerék is erre az épületre utal.
A péterhidai vízimalom (korábbi tulajdonosairól ismert Széchényi-malom, Jeki-malom vagy Ratalics-malom néven is) a Somogy megyei Péterhida egyik értékes műemléke. A faluban (valószínűleg ennek az épületnek a helyén) már korábban is működött malom, a mai épület 1810-ben épült, a 20. század második felében azonban beszüntette tevékenységét. 2015-ben felújították, azóta turisztikai látványosság. A település címerében látható malomkerék is erre az épületre utal.
A Draskovich kastély körüli 7,65 hektáros arborétum 1965. óta természetvédelmi terület, mely botanikai értékei miatt került védelem alá. Az arborétum számtalan ritkaságot rejt magában, s Dél-Dunántúl legszebb és legfajtagazdagabb parkja, a tájban szigetszerűen egyedülálló érték. Mai állománya 240 lombhullató és 115 örökzöld fajta. Idegenforgalmi értékét növeli az is, hogy területén a Nemzetközi Festő- és Faszobrász Alkotótáborokban készített alkotások özül mára 11 faragott szobor került felavatásra. Sellye mind területileg, mind növényanyagában jelentős zöldterületekkel rendelkező település, az utcák fásítása, az előkertek növényesítése pedig a lakók igényességét jelzik. Draskovich Ivánnak köszönhető a kastélyt körülvevő arborétum telepítése, mely 1965 óta természetvédelmi terület.
A Draskovich kastély körüli 7,65 hektáros arborétum 1965. óta természetvédelmi terület, mely botanikai értékei miatt került védelem alá. Az arborétum számtalan ritkaságot rejt magában, s Dél-Dunántúl legszebb és legfajtagazdagabb parkja, a tájban szigetszerűen egyedülálló érték. Mai állománya 240 lombhullató és 115 örökzöld fajta. Idegenforgalmi értékét növeli az is, hogy területén a Nemzetközi Festő- és Faszobrász Alkotótáborokban készített alkotások özül mára 11 faragott szobor került felavatásra. Sellye mind területileg, mind növényanyagában jelentős zöldterületekkel rendelkező település, az utcák fásítása, az előkertek növényesítése pedig a lakók igényességét jelzik. Draskovich Ivánnak köszönhető a kastélyt körülvevő arborétum telepítése, mely 1965 óta természetvédelmi terület.
A Draskovich kastély körüli 7,65 hektáros arborétum 1965. óta természetvédelmi terület, mely botanikai értékei miatt került védelem alá. Az arborétum számtalan ritkaságot rejt magában, s Dél-Dunántúl legszebb és legfajtagazdagabb parkja, a tájban szigetszerűen egyedülálló érték. Mai állománya 240 lombhullató és 115 örökzöld fajta. Idegenforgalmi értékét növeli az is, hogy területén a Nemzetközi Festő- és Faszobrász Alkotótáborokban készített alkotások özül mára 11 faragott szobor került felavatásra. Sellye mind területileg, mind növényanyagában jelentős zöldterületekkel rendelkező település, az utcák fásítása, az előkertek növényesítése pedig a lakók igényességét jelzik. Draskovich Ivánnak köszönhető a kastélyt körülvevő arborétum telepítése, mely 1965 óta természetvédelmi terület.
A 3 km hosszú földút mentén a látogatók a „Drávaszentesi üde rétek” történetével és élővilágával ismerkedhetnek. Az út elhalad az őshonos állatbemutató mellett, majd a Rinya-patak árterén kialakított vizes élőhely madármegfigyelő tornyánál ér véget. Bejárása során megismerhetjük a védett területen zajló gyepkezelést, legeltetést, és találkozhatunk a Nemzeti Park szürke marha gulyájával is. A Dráva Kapu Bemutatóközponttól indul a tanösvény.
A 3 km hosszú földút mentén a látogatók a „Drávaszentesi üde rétek” történetével és élővilágával ismerkedhetnek. Az út elhalad az őshonos állatbemutató mellett, majd a Rinya-patak árterén kialakított vizes élőhely madármegfigyelő tornyánál ér véget. Bejárása során megismerhetjük a védett területen zajló gyepkezelést, legeltetést, és találkozhatunk a Nemzeti Park szürke marha gulyájával is. A Dráva Kapu Bemutatóközponttól indul a tanösvény.
A 3 km hosszú földút mentén a látogatók a „Drávaszentesi üde rétek” történetével és élővilágával ismerkedhetnek. Az út elhalad az őshonos állatbemutató mellett, majd a Rinya-patak árterén kialakított vizes élőhely madármegfigyelő tornyánál ér véget. Bejárása során megismerhetjük a védett területen zajló gyepkezelést, legeltetést, és találkozhatunk a Nemzeti Park szürke marha gulyájával is. A Dráva Kapu Bemutatóközponttól indul a tanösvény.