Egerben az Érseki Palota középső szárnyát felújították, s a műemlék épület turisztikai funkciót is kapott, s számos kiegészítő szolgáltatás helyszíne lett. A látogató bepillanthat a püspöki élet mindennapjaiba, a könyvtárba, ruhatárba, dolgozószobába és kincstárba, történeti enteriőrök segítségével. Az Érseki Vinotéka a főegyházmegye területén lévő 4 borvidéket mutatja be. A díszkert felújítása is megtörtént. A Palota felújított és turisztikai vonzerővé fejlesztett épülete komoly turisztikai programkínálatot jelent.
Kiemelt partner
Egerben az Érseki Palota középső szárnyát felújították, s a műemlék épület turisztikai funkciót is kapott, s számos kiegészítő szolgáltatás helyszíne lett. A látogató bepillanthat a püspöki élet mindennapjaiba, a könyvtárba, ruhatárba, dolgozószobába és kincstárba, történeti enteriőrök segítségével. Az Érseki Vinotéka a főegyházmegye területén lévő 4 borvidéket mutatja be. A díszkert felújítása is megtörtént. A Palota felújított és turisztikai vonzerővé fejlesztett épülete komoly turisztikai programkínálatot jelent.
Kiemelt partner
Egerben az Érseki Palota középső szárnyát felújították, s a műemlék épület turisztikai funkciót is kapott, s számos kiegészítő szolgáltatás helyszíne lett. A látogató bepillanthat a püspöki élet mindennapjaiba, a könyvtárba, ruhatárba, dolgozószobába és kincstárba, történeti enteriőrök segítségével. Az Érseki Vinotéka a főegyházmegye területén lévő 4 borvidéket mutatja be. A díszkert felújítása is megtörtént. A Palota felújított és turisztikai vonzerővé fejlesztett épülete komoly turisztikai programkínálatot jelent.
Kiemelt partner
A fokozottan védett Anna-barlang a Bükk-hegység keleti részén, a Szinva-völgyben, Lillafüred-Felsőhámorban a fennsík lábánál, a Garadna-patak Szinva-patakba ömlésének közvetlen közelében nyílik, idegenforgalmi bemutatásra 1927 óta kiépített. A lillafüredi édesvízi mészkőben található üregek kialakulása nemcsak hazánkban, hanem világviszonylatban is ritkaság. Az egész világon csak hat hozzá hasonló barlang látogatható.
A fokozottan védett Anna-barlang a Bükk-hegység keleti részén, a Szinva-völgyben, Lillafüred-Felsőhámorban a fennsík lábánál, a Garadna-patak Szinva-patakba ömlésének közvetlen közelében nyílik, idegenforgalmi bemutatásra 1927 óta kiépített. A lillafüredi édesvízi mészkőben található üregek kialakulása nemcsak hazánkban, hanem világviszonylatban is ritkaság. Az egész világon csak hat hozzá hasonló barlang látogatható.
A fokozottan védett Anna-barlang a Bükk-hegység keleti részén, a Szinva-völgyben, Lillafüred-Felsőhámorban a fennsík lábánál, a Garadna-patak Szinva-patakba ömlésének közvetlen közelében nyílik, idegenforgalmi bemutatásra 1927 óta kiépített. A lillafüredi édesvízi mészkőben található üregek kialakulása nemcsak hazánkban, hanem világviszonylatban is ritkaság. Az egész világon csak hat hozzá hasonló barlang látogatható.
Az Archeopark megtekintése élményt jelent valamennyi korosztály számára! Az interaktív park Szilvásvárad és a Bükk hegység ősi múltját mutatja be. A látogatók megismerhetik, sőt ki is próbálhatják többek között a kőpattintást, agyagozást, szövést-fonást, íjászatot, ősi eszközökkel gyújthatnak tüzet vagy őrölhetnek gabonát, de akár saját kőbaltát is készíthetnek. Megtalálható itt az ősemberbarlang, kelta rönkház, bronzkori paticsház, szkíta jurta, és egy új kőkori fűkunyhó hű mása is.
Az Archeopark megtekintése élményt jelent valamennyi korosztály számára! Az interaktív park Szilvásvárad és a Bükk hegység ősi múltját mutatja be. A látogatók megismerhetik, sőt ki is próbálhatják többek között a kőpattintást, agyagozást, szövést-fonást, íjászatot, ősi eszközökkel gyújthatnak tüzet vagy őrölhetnek gabonát, de akár saját kőbaltát is készíthetnek. Megtalálható itt az ősemberbarlang, kelta rönkház, bronzkori paticsház, szkíta jurta, és egy új kőkori fűkunyhó hű mása is.
Az Archeopark megtekintése élményt jelent valamennyi korosztály számára! Az interaktív park Szilvásvárad és a Bükk hegység ősi múltját mutatja be. A látogatók megismerhetik, sőt ki is próbálhatják többek között a kőpattintást, agyagozást, szövést-fonást, íjászatot, ősi eszközökkel gyújthatnak tüzet vagy őrölhetnek gabonát, de akár saját kőbaltát is készíthetnek. Megtalálható itt az ősemberbarlang, kelta rönkház, bronzkori paticsház, szkíta jurta, és egy új kőkori fűkunyhó hű mása is.
A tájház épületét az önkormányzat 1994-ben vásárolta meg. Jelenleg is zajlik a használati tárgyak gyűjtése, berendezése. Szobáiban most elsősorban kézműves foglalkozások zajlanak (gyöngyözés, szövés, bábkészítés, stb.). Az udvarán 1999-ben kenyérsütő kemence épült. A könyvtár a faluház alagsorában működik. Az intézmény e-Magyarország pont, ahol 6 számítógépnél van lehetőségük az érdeklődőknek a világhálóra csatlakozni.
A tájház épületét az önkormányzat 1994-ben vásárolta meg. Jelenleg is zajlik a használati tárgyak gyűjtése, berendezése. Szobáiban most elsősorban kézműves foglalkozások zajlanak (gyöngyözés, szövés, bábkészítés, stb.). Az udvarán 1999-ben kenyérsütő kemence épült. A könyvtár a faluház alagsorában működik. Az intézmény e-Magyarország pont, ahol 6 számítógépnél van lehetőségük az érdeklődőknek a világhálóra csatlakozni.
A tájház épületét az önkormányzat 1994-ben vásárolta meg. Jelenleg is zajlik a használati tárgyak gyűjtése, berendezése. Szobáiban most elsősorban kézműves foglalkozások zajlanak (gyöngyözés, szövés, bábkészítés, stb.). Az udvarán 1999-ben kenyérsütő kemence épült. A könyvtár a faluház alagsorában működik. Az intézmény e-Magyarország pont, ahol 6 számítógépnél van lehetőségük az érdeklődőknek a világhálóra csatlakozni.
A 6 hektáros arborétum nagy része lombos fákat tartalmaz egy fél hektáros fenyős területtel. A más földrészekről származó növények, az egzóták érdekessé, változatossá teszik az arborétum növényanyagát, és egyben tapasztalatokat adnak azok hazai fejlődéséről, megtelepíthetőségéről, megjelenéséről. A fajták, változatok, formák megismertetése és elterjesztése közvetlenül hat a kertkultúra fejlődésére és elterjedve szebbé, kulturáltabbá teszi a várost és környezetünket.
A 6 hektáros arborétum nagy része lombos fákat tartalmaz egy fél hektáros fenyős területtel. A más földrészekről származó növények, az egzóták érdekessé, változatossá teszik az arborétum növényanyagát, és egyben tapasztalatokat adnak azok hazai fejlődéséről, megtelepíthetőségéről, megjelenéséről. A fajták, változatok, formák megismertetése és elterjesztése közvetlenül hat a kertkultúra fejlődésére és elterjedve szebbé, kulturáltabbá teszi a várost és környezetünket.
A 6 hektáros arborétum nagy része lombos fákat tartalmaz egy fél hektáros fenyős területtel. A más földrészekről származó növények, az egzóták érdekessé, változatossá teszik az arborétum növényanyagát, és egyben tapasztalatokat adnak azok hazai fejlődéséről, megtelepíthetőségéről, megjelenéséről. A fajták, változatok, formák megismertetése és elterjesztése közvetlenül hat a kertkultúra fejlődésére és elterjedve szebbé, kulturáltabbá teszi a várost és környezetünket.
Miskolc egyik legismertebb jelképének számít az Avasi kilátó vagy Avasi tévétorony. A miskolci Avason található a 72 méter magas tévétorony, amely kilátóként is működik. A kilátóterasz szabadon látogatható. A 72 méter magas tv-toronyból szélesebb, mint 180 fokos kilátás nyílik Miskolcra. A torony kissé ijesztő érdekessége, hogy felső antennái maximális kilengése 45 cm.
Miskolc egyik legismertebb jelképének számít az Avasi kilátó vagy Avasi tévétorony. A miskolci Avason található a 72 méter magas tévétorony, amely kilátóként is működik. A kilátóterasz szabadon látogatható. A 72 méter magas tv-toronyból szélesebb, mint 180 fokos kilátás nyílik Miskolcra. A torony kissé ijesztő érdekessége, hogy felső antennái maximális kilengése 45 cm.
Miskolc egyik legismertebb jelképének számít az Avasi kilátó vagy Avasi tévétorony. A miskolci Avason található a 72 méter magas tévétorony, amely kilátóként is működik. A kilátóterasz szabadon látogatható. A 72 méter magas tv-toronyból szélesebb, mint 180 fokos kilátás nyílik Miskolcra. A torony kissé ijesztő érdekessége, hogy felső antennái maximális kilengése 45 cm.
A kiállítás privát kezdeményezésre 2008-ban jött létre tisztelegve a magyar bányászok és a bányászat védőszentje, Szent Borbála előtt. 2010-ben a gyűjtemény külszíni kiállítással is bővült, ezzel közelebb hozva a látogatót a valóságos méretekhez. Az alapítók szándéka szerint e gyűjteménnyel legalább jelezni akarták, hogy Miskolcon és annak környékén valaha virágzó bányászati kultúra volt.
A kiállítás privát kezdeményezésre 2008-ban jött létre tisztelegve a magyar bányászok és a bányászat védőszentje, Szent Borbála előtt. 2010-ben a gyűjtemény külszíni kiállítással is bővült, ezzel közelebb hozva a látogatót a valóságos méretekhez. Az alapítók szándéka szerint e gyűjteménnyel legalább jelezni akarták, hogy Miskolcon és annak környékén valaha virágzó bányászati kultúra volt.
A kiállítás privát kezdeményezésre 2008-ban jött létre tisztelegve a magyar bányászok és a bányászat védőszentje, Szent Borbála előtt. 2010-ben a gyűjtemény külszíni kiállítással is bővült, ezzel közelebb hozva a látogatót a valóságos méretekhez. Az alapítók szándéka szerint e gyűjteménnyel legalább jelezni akarták, hogy Miskolcon és annak környékén valaha virágzó bányászati kultúra volt.
A Sáfrány utca összefüggő barlanglakásai a helyi önkormányzat tulajdonában vannak, helyi védelem alatt állnak. A barlanglakásokban kialakított helytörténeti gyűjtemény és az épített örökség együttese nyújt egyedi élményt az idelátogatóknak. Részei a népi bemutató helyiségek, kézműves műhelyek, népi kézművességet oktató termek, borbemutató termek, és a domboldalban egy kis szabadtéri színpad. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képező tufakő könnyen vágható, jól faragható. Természetes állapotában jó vízzáró. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának.
A Sáfrány utca összefüggő barlanglakásai a helyi önkormányzat tulajdonában vannak, helyi védelem alatt állnak. A barlanglakásokban kialakított helytörténeti gyűjtemény és az épített örökség együttese nyújt egyedi élményt az idelátogatóknak. Részei a népi bemutató helyiségek, kézműves műhelyek, népi kézművességet oktató termek, borbemutató termek, és a domboldalban egy kis szabadtéri színpad. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képező tufakő könnyen vágható, jól faragható. Természetes állapotában jó vízzáró. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának.
A Sáfrány utca összefüggő barlanglakásai a helyi önkormányzat tulajdonában vannak, helyi védelem alatt állnak. A barlanglakásokban kialakított helytörténeti gyűjtemény és az épített örökség együttese nyújt egyedi élményt az idelátogatóknak. Részei a népi bemutató helyiségek, kézműves műhelyek, népi kézművességet oktató termek, borbemutató termek, és a domboldalban egy kis szabadtéri színpad. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képező tufakő könnyen vágható, jól faragható. Természetes állapotában jó vízzáró. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának.
Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.
Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.
Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.
A tanösvény vidékünk természeti, földtani és kultúrtörténeti látnivalóit mutatja be. A tanösvény 8,2 km hosszan kanyarog, a helyi védettséget élvező Nagy-oldalt kerüli körbe. A 165 millió évvel ezelőtt a tenger mélyén lezajló vulkáni folyamatoktól a vidék korábbi gazdagságát megalapozó barnakőszén-telepek képződéséig egy hosszú földtörténeti időszakot járhatunk végig, megismerkedve a Nagy-oldal egyedi, védett élővilágával, és bepillantást nyerhetünk Bátor – közel háromezer évre, egészen a bronzkorig visszanyúló – történelmébe.
A tanösvény vidékünk természeti, földtani és kultúrtörténeti látnivalóit mutatja be. A tanösvény 8,2 km hosszan kanyarog, a helyi védettséget élvező Nagy-oldalt kerüli körbe. A 165 millió évvel ezelőtt a tenger mélyén lezajló vulkáni folyamatoktól a vidék korábbi gazdagságát megalapozó barnakőszén-telepek képződéséig egy hosszú földtörténeti időszakot járhatunk végig, megismerkedve a Nagy-oldal egyedi, védett élővilágával, és bepillantást nyerhetünk Bátor – közel háromezer évre, egészen a bronzkorig visszanyúló – történelmébe.
A tanösvény vidékünk természeti, földtani és kultúrtörténeti látnivalóit mutatja be. A tanösvény 8,2 km hosszan kanyarog, a helyi védettséget élvező Nagy-oldalt kerüli körbe. A 165 millió évvel ezelőtt a tenger mélyén lezajló vulkáni folyamatoktól a vidék korábbi gazdagságát megalapozó barnakőszén-telepek képződéséig egy hosszú földtörténeti időszakot járhatunk végig, megismerkedve a Nagy-oldal egyedi, védett élővilágával, és bepillantást nyerhetünk Bátor – közel háromezer évre, egészen a bronzkorig visszanyúló – történelmébe.