Országos eseménynaptár
A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
A látogatóközpont a bükkaljai kőkultúra geológiai alapjait és a világhírű suba-lyuki barlang neander-völgyi ősember-kutatás leleit mutatja be.
A Fátyol-vízesés szomszédságában a Horotna-völgyben lévő, Szabadtéri Erdei Múzeum a régi erdei mesterségeket, és művelőik mostoha életkörülményeit eleveníti fel. Olyan mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták itt eredeti környezetükben, mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés.
A Fátyol-vízesés szomszédságában a Horotna-völgyben lévő, Szabadtéri Erdei Múzeum a régi erdei mesterségeket, és művelőik mostoha életkörülményeit eleveníti fel. Olyan mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták itt eredeti környezetükben, mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés.
A Fátyol-vízesés szomszédságában a Horotna-völgyben lévő, Szabadtéri Erdei Múzeum a régi erdei mesterségeket, és művelőik mostoha életkörülményeit eleveníti fel. Olyan mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták itt eredeti környezetükben, mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés.
Az ősi bükki mesterségek, mint a favágás, szállítás, mész- és szénégetés, üvegfúvás, kovácsmesterség egykori munkaeszközeit, használati tárgyait, termékeit mutatja be a kiállítás. A gyűjtemény szabadon megtekinthető.
A Szarvaskői vagy más néven Vodafone kilátó egy mobiltorony részeként kapott helyet, mely szabadon látogatható. A fából készült kilátóból csodálatos körpanoráma nyílik Szarvaskőre és a Bükki-fennsíkra.
A barlang a Bükki Nemzeti Parkban, 98 méterrel magasabban a Szinva völgye felett, Lillafüred szélén, a Szeleta-tető déli oldalán 349 m tszf. magasságban nyílik. A barlang Magyarország legjelentősebb őskori barlangi lelőhelye. 1951-ben régészeti védelem alá helyezték. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá. Az 1982 óta fokozottan védett barlang szabadon látogatható, bejáratához barlangjelzés vezet, megtekintéséhez csak lámpa szükséges.
A barlang a Bükki Nemzeti Parkban, 98 méterrel magasabban a Szinva völgye felett, Lillafüred szélén, a Szeleta-tető déli oldalán 349 m tszf. magasságban nyílik. A barlang Magyarország legjelentősebb őskori barlangi lelőhelye. 1951-ben régészeti védelem alá helyezték. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá. Az 1982 óta fokozottan védett barlang szabadon látogatható, bejáratához barlangjelzés vezet, megtekintéséhez csak lámpa szükséges.
A barlang a Bükki Nemzeti Parkban, 98 méterrel magasabban a Szinva völgye felett, Lillafüred szélén, a Szeleta-tető déli oldalán 349 m tszf. magasságban nyílik. A barlang Magyarország legjelentősebb őskori barlangi lelőhelye. 1951-ben régészeti védelem alá helyezték. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá. Az 1982 óta fokozottan védett barlang szabadon látogatható, bejáratához barlangjelzés vezet, megtekintéséhez csak lámpa szükséges.
A központi épületben A bükki barlangok évezredes titkai – Az ősember természete című kiállít látható. Ez szolgálja a Bükk hegység természeti és kulturális örökség gyűjteményének, valamint az ősemberbarlangok élményszerű bemutatását. Ezen attrakció öt természeti jelenség köré épített kiállítást, kreatív eszköz-együttest, valamint egy meglévő kőzetpark terepi bemutatóhellyé fejlesztését, két játszóteret és egy játszóházat foglal magába. Minden korosztály megtalálhatja majd a kedvére való programokat: a legkisebbeknek a Bikkmakk kuckó játszótéren, a nagyobbaknak a Töbör gödörben és a Nagy odvas fában, a felnőtteknek és szakmai látogatóknak pedig a Touchscreen monitorokkal kínálnak kipróbálható eszközöket.
A központi épületben A bükki barlangok évezredes titkai – Az ősember természete című kiállít látható. Ez szolgálja a Bükk hegység természeti és kulturális örökség gyűjteményének, valamint az ősemberbarlangok élményszerű bemutatását. Ezen attrakció öt természeti jelenség köré épített kiállítást, kreatív eszköz-együttest, valamint egy meglévő kőzetpark terepi bemutatóhellyé fejlesztését, két játszóteret és egy játszóházat foglal magába. Minden korosztály megtalálhatja majd a kedvére való programokat: a legkisebbeknek a Bikkmakk kuckó játszótéren, a nagyobbaknak a Töbör gödörben és a Nagy odvas fában, a felnőtteknek és szakmai látogatóknak pedig a Touchscreen monitorokkal kínálnak kipróbálható eszközöket.
A központi épületben A bükki barlangok évezredes titkai – Az ősember természete című kiállít látható. Ez szolgálja a Bükk hegység természeti és kulturális örökség gyűjteményének, valamint az ősemberbarlangok élményszerű bemutatását. Ezen attrakció öt természeti jelenség köré épített kiállítást, kreatív eszköz-együttest, valamint egy meglévő kőzetpark terepi bemutatóhellyé fejlesztését, két játszóteret és egy játszóházat foglal magába. Minden korosztály megtalálhatja majd a kedvére való programokat: a legkisebbeknek a Bikkmakk kuckó játszótéren, a nagyobbaknak a Töbör gödörben és a Nagy odvas fában, a felnőtteknek és szakmai látogatóknak pedig a Touchscreen monitorokkal kínálnak kipróbálható eszközöket.
A cseppkövekben gazdag fokozottan védett Szent István-barlang mesterséges bejáratát Miskolctól 3,5 km-re, Lillafüreden, a Palota Szállótól 500 m távolságra, a Szent István-lápa oldalába mélyülő, lapos tetejű, terméskővel díszített fogadóépület rejti. Járatainak hossza összesen 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága. A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10 C, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat.
A cseppkövekben gazdag fokozottan védett Szent István-barlang mesterséges bejáratát Miskolctól 3,5 km-re, Lillafüreden, a Palota Szállótól 500 m távolságra, a Szent István-lápa oldalába mélyülő, lapos tetejű, terméskővel díszített fogadóépület rejti. Járatainak hossza összesen 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága. A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10 C, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat.
A cseppkövekben gazdag fokozottan védett Szent István-barlang mesterséges bejáratát Miskolctól 3,5 km-re, Lillafüreden, a Palota Szállótól 500 m távolságra, a Szent István-lápa oldalába mélyülő, lapos tetejű, terméskővel díszített fogadóépület rejti. Járatainak hossza összesen 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága. A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10 C, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat.
A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.
A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.
A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.
