Országos eseménynaptár
Ároktő Tájház. A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetet, Ároktőt és környékét bemutató kultúrtörténeti kiállítás az önkormányzattal közös üzemeltetésben.
Az Aszúházban a Tokaj-Hegyalja hírnevét megteremtő, több évszázados múltra visszatekintő szőlészeti és borászati kultúrát ismerhetjük meg látogatóbarát, interaktív, játékos formában, kortárs alkotások segítségével. Az Aszúház egyszerre ad helyet a gondosan összeválogatott, Tokaj-Hegyalja híres borát bemutató borarchívumnak, biztosít lehetőséget borok szakszerű tárolására és ismerteti meg a látogatókat a borvidék szőlészetével, borászatával.
Az Aszúházban a Tokaj-Hegyalja hírnevét megteremtő, több évszázados múltra visszatekintő szőlészeti és borászati kultúrát ismerhetjük meg látogatóbarát, interaktív, játékos formában, kortárs alkotások segítségével. Az Aszúház egyszerre ad helyet a gondosan összeválogatott, Tokaj-Hegyalja híres borát bemutató borarchívumnak, biztosít lehetőséget borok szakszerű tárolására és ismerteti meg a látogatókat a borvidék szőlészetével, borászatával.
Az Aszúházban a Tokaj-Hegyalja hírnevét megteremtő, több évszázados múltra visszatekintő szőlészeti és borászati kultúrát ismerhetjük meg látogatóbarát, interaktív, játékos formában, kortárs alkotások segítségével. Az Aszúház egyszerre ad helyet a gondosan összeválogatott, Tokaj-Hegyalja híres borát bemutató borarchívumnak, biztosít lehetőséget borok szakszerű tárolására és ismerteti meg a látogatókat a borvidék szőlészetével, borászatával.
A 6 hektáros arborétum nagy része lombos fákat tartalmaz egy fél hektáros fenyős területtel. A más földrészekről származó növények, az egzóták érdekessé, változatossá teszik az arborétum növényanyagát, és egyben tapasztalatokat adnak azok hazai fejlődéséről, megtelepíthetőségéről, megjelenéséről. A fajták, változatok, formák megismertetése és elterjesztése közvetlenül hat a kertkultúra fejlődésére és elterjedve szebbé, kulturáltabbá teszi a várost és környezetünket.
A 6 hektáros arborétum nagy része lombos fákat tartalmaz egy fél hektáros fenyős területtel. A más földrészekről származó növények, az egzóták érdekessé, változatossá teszik az arborétum növényanyagát, és egyben tapasztalatokat adnak azok hazai fejlődéséről, megtelepíthetőségéről, megjelenéséről. A fajták, változatok, formák megismertetése és elterjesztése közvetlenül hat a kertkultúra fejlődésére és elterjedve szebbé, kulturáltabbá teszi a várost és környezetünket.
A 6 hektáros arborétum nagy része lombos fákat tartalmaz egy fél hektáros fenyős területtel. A más földrészekről származó növények, az egzóták érdekessé, változatossá teszik az arborétum növényanyagát, és egyben tapasztalatokat adnak azok hazai fejlődéséről, megtelepíthetőségéről, megjelenéséről. A fajták, változatok, formák megismertetése és elterjesztése közvetlenül hat a kertkultúra fejlődésére és elterjedve szebbé, kulturáltabbá teszi a várost és környezetünket.
Miskolc egyik legismertebb jelképének számít az Avasi kilátó vagy Avasi tévétorony. A miskolci Avason található a 72 méter magas tévétorony, amely kilátóként is működik. A kilátóterasz szabadon látogatható. A 72 méter magas tv-toronyból szélesebb, mint 180 fokos kilátás nyílik Miskolcra. A torony kissé ijesztő érdekessége, hogy felső antennái maximális kilengése 45 cm.
Miskolc egyik legismertebb jelképének számít az Avasi kilátó vagy Avasi tévétorony. A miskolci Avason található a 72 méter magas tévétorony, amely kilátóként is működik. A kilátóterasz szabadon látogatható. A 72 méter magas tv-toronyból szélesebb, mint 180 fokos kilátás nyílik Miskolcra. A torony kissé ijesztő érdekessége, hogy felső antennái maximális kilengése 45 cm.
Miskolc egyik legismertebb jelképének számít az Avasi kilátó vagy Avasi tévétorony. A miskolci Avason található a 72 méter magas tévétorony, amely kilátóként is működik. A kilátóterasz szabadon látogatható. A 72 méter magas tv-toronyból szélesebb, mint 180 fokos kilátás nyílik Miskolcra. A torony kissé ijesztő érdekessége, hogy felső antennái maximális kilengése 45 cm.
A térség életének elmúlt 100 évére jellemző bányászati tevékenységnek, a kulturális örökségünknek állított emlékhely. Különleges „Bányászati Múzeum” földalatti bemutatóhellyel, amelyben interaktív és innovatív megoldásokkal kerül bemutatásra a térség bányászatának fejlődéstörténete. A bemutató fülkékben a bányászatról szóló különböző enteriőrök kerültek kialakításra, a kiállításon elhelyezett eszközöket ki is próbálhatják a látogatók. Nem csak a külső helyszínek, hanem a belső terek is életkor független, család- és gyermekbarát módon lettek kialakítva.
A térség életének elmúlt 100 évére jellemző bányászati tevékenységnek, a kulturális örökségünknek állított emlékhely. Különleges „Bányászati Múzeum” földalatti bemutatóhellyel, amelyben interaktív és innovatív megoldásokkal kerül bemutatásra a térség bányászatának fejlődéstörténete. A bemutató fülkékben a bányászatról szóló különböző enteriőrök kerültek kialakításra, a kiállításon elhelyezett eszközöket ki is próbálhatják a látogatók. Nem csak a külső helyszínek, hanem a belső terek is életkor független, család- és gyermekbarát módon lettek kialakítva.
A térség életének elmúlt 100 évére jellemző bányászati tevékenységnek, a kulturális örökségünknek állított emlékhely. Különleges „Bányászati Múzeum” földalatti bemutatóhellyel, amelyben interaktív és innovatív megoldásokkal kerül bemutatásra a térség bányászatának fejlődéstörténete. A bemutató fülkékben a bányászatról szóló különböző enteriőrök kerültek kialakításra, a kiállításon elhelyezett eszközöket ki is próbálhatják a látogatók. Nem csak a külső helyszínek, hanem a belső terek is életkor független, család- és gyermekbarát módon lettek kialakítva.
A kiállítás privát kezdeményezésre 2008-ban jött létre tisztelegve a magyar bányászok és a bányászat védőszentje, Szent Borbála előtt. 2010-ben a gyűjtemény külszíni kiállítással is bővült, ezzel közelebb hozva a látogatót a valóságos méretekhez. Az alapítók szándéka szerint e gyűjteménnyel legalább jelezni akarták, hogy Miskolcon és annak környékén valaha virágzó bányászati kultúra volt.
A kiállítás privát kezdeményezésre 2008-ban jött létre tisztelegve a magyar bányászok és a bányászat védőszentje, Szent Borbála előtt. 2010-ben a gyűjtemény külszíni kiállítással is bővült, ezzel közelebb hozva a látogatót a valóságos méretekhez. Az alapítók szándéka szerint e gyűjteménnyel legalább jelezni akarták, hogy Miskolcon és annak környékén valaha virágzó bányászati kultúra volt.
A kiállítás privát kezdeményezésre 2008-ban jött létre tisztelegve a magyar bányászok és a bányászat védőszentje, Szent Borbála előtt. 2010-ben a gyűjtemény külszíni kiállítással is bővült, ezzel közelebb hozva a látogatót a valóságos méretekhez. Az alapítók szándéka szerint e gyűjteménnyel legalább jelezni akarták, hogy Miskolcon és annak környékén valaha virágzó bányászati kultúra volt.
A Rudabányán található Bányászattörténeti Múzeum a hajdan szebb napokat látott iparág történetével ismerteti meg a látogatókat a legrégebbi időktől napjainkig. A múzeum hazánk legrégebben működő önálló bányászati gyűjteménye.
A Világörökség részét képező felszín alatti világ legjelentősebb képviselője a 25 km összhosszúságú Baradla-Domica barlangrendszer, melynek 5,3 km-es szakasza a Domica-barlang, Szlovákiában található. A több bejárattal nyíló Baradla nemcsak a térségnek, de hazánknak is legkiemelkedőbb - képződményekben leggazdagabb - barlangtani értéke. A barlang ősidők óta nyitott természetes bejárata Aggtelek határában messziről látható, a több mint 50 m magas sziklafal tövében nyílik.
A Világörökség részét képező felszín alatti világ legjelentősebb képviselője a 25 km összhosszúságú Baradla-Domica barlangrendszer, melynek 5,3 km-es szakasza a Domica-barlang, Szlovákiában található. A több bejárattal nyíló Baradla nemcsak a térségnek, de hazánknak is legkiemelkedőbb - képződményekben leggazdagabb - barlangtani értéke. A barlang ősidők óta nyitott természetes bejárata Aggtelek határában messziről látható, a több mint 50 m magas sziklafal tövében nyílik.
A Világörökség részét képező felszín alatti világ legjelentősebb képviselője a 25 km összhosszúságú Baradla-Domica barlangrendszer, melynek 5,3 km-es szakasza a Domica-barlang, Szlovákiában található. A több bejárattal nyíló Baradla nemcsak a térségnek, de hazánknak is legkiemelkedőbb - képződményekben leggazdagabb - barlangtani értéke. A barlang ősidők óta nyitott természetes bejárata Aggtelek határában messziről látható, a több mint 50 m magas sziklafal tövében nyílik.
A Baradla Galéria célja a képzőművészet eszközeivel is közkinccsé tenni a természet csodáit, mely Jósvafő és Aggtelek térségében oly pazar bőséggel nyűgözi le a vendégeket. A magángyűjtemény a barlangvilág ihlette művészi alkotásoknak ad otthont. A kiállítás alapját a Budapesti Barlangtani Intézet által szervezett képzőművészeti alkotótáborok tagjainak munkái képezik. A galéria előzetes bejelentkezés alapján egész évben, ingyenesen látogatható.
A Baradla Galéria célja a képzőművészet eszközeivel is közkinccsé tenni a természet csodáit, mely Jósvafő és Aggtelek térségében oly pazar bőséggel nyűgözi le a vendégeket. A magángyűjtemény a barlangvilág ihlette művészi alkotásoknak ad otthont. A kiállítás alapját a Budapesti Barlangtani Intézet által szervezett képzőművészeti alkotótáborok tagjainak munkái képezik. A galéria előzetes bejelentkezés alapján egész évben, ingyenesen látogatható.
A Baradla Galéria célja a képzőművészet eszközeivel is közkinccsé tenni a természet csodáit, mely Jósvafő és Aggtelek térségében oly pazar bőséggel nyűgözi le a vendégeket. A magángyűjtemény a barlangvilág ihlette művészi alkotásoknak ad otthont. A kiállítás alapját a Budapesti Barlangtani Intézet által szervezett képzőművészeti alkotótáborok tagjainak munkái képezik. A galéria előzetes bejelentkezés alapján egész évben, ingyenesen látogatható.
Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.
Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.
Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.
