Országos eseménynaptár
A tönkrement ikonikus malmot újjáépítették és nem csak látogatható, hanem dolgozik, őröl is a bunyevác településen, Felsőszentivánon. Tíz éve egy vihar tette tönkre a malmot, azóta újjáépítették, és mostantól nemcsak bárki számára látogatható, hanem a rendeltetésének megfelelően lisztet is készítenek benne. A malom hibrid, így széllel és villamos energiával is működik. Az épületben - családbarát környezetben - interaktív kiállítótótér is helyet kap - oktatási célokra is alkalmas lesz.
A tönkrement ikonikus malmot újjáépítették és nem csak látogatható, hanem dolgozik, őröl is a bunyevác településen, Felsőszentivánon. Tíz éve egy vihar tette tönkre a malmot, azóta újjáépítették, és mostantól nemcsak bárki számára látogatható, hanem a rendeltetésének megfelelően lisztet is készítenek benne. A malom hibrid, így széllel és villamos energiával is működik. Az épületben - családbarát környezetben - interaktív kiállítótótér is helyet kap - oktatási célokra is alkalmas lesz.
A tönkrement ikonikus malmot újjáépítették és nem csak látogatható, hanem dolgozik, őröl is a bunyevác településen, Felsőszentivánon. Tíz éve egy vihar tette tönkre a malmot, azóta újjáépítették, és mostantól nemcsak bárki számára látogatható, hanem a rendeltetésének megfelelően lisztet is készítenek benne. A malom hibrid, így széllel és villamos energiával is működik. Az épületben - családbarát környezetben - interaktív kiállítótótér is helyet kap - oktatási célokra is alkalmas lesz.
A Halászati Miniskanzen a Duna parton épült fel, Baja város legszebb kirándulóhelyén. A vízpart mellett több száz évet ugorhatunk vissza a múltba, hogy betekintést nyerjünk halászó őseink mindennapjaiba. A Miniskanzen területén 3 sövényfalú halásztanyát lehet megtekinteni, a leggyakrabban használt halászati eszközökkel és egyéb, a mindennapi élethez szükséges tárgyakkal. A tanyák körül „szolgafák” találhatók, melyekre régen a halászeszközöket akasztották száradni. 2 szabadtéri kemence, valamint a nemzeti értéktárban is jegyzett bajai halfőző bogrács segít nekünk halászó őseink életmódjának, mesterségének és gasztronómiai múltjának megidézésében.
A Halászati Miniskanzen a Duna parton épült fel, Baja város legszebb kirándulóhelyén. A vízpart mellett több száz évet ugorhatunk vissza a múltba, hogy betekintést nyerjünk halászó őseink mindennapjaiba. A Miniskanzen területén 3 sövényfalú halásztanyát lehet megtekinteni, a leggyakrabban használt halászati eszközökkel és egyéb, a mindennapi élethez szükséges tárgyakkal. A tanyák körül „szolgafák” találhatók, melyekre régen a halászeszközöket akasztották száradni. 2 szabadtéri kemence, valamint a nemzeti értéktárban is jegyzett bajai halfőző bogrács segít nekünk halászó őseink életmódjának, mesterségének és gasztronómiai múltjának megidézésében.
A Halászati Miniskanzen a Duna parton épült fel, Baja város legszebb kirándulóhelyén. A vízpart mellett több száz évet ugorhatunk vissza a múltba, hogy betekintést nyerjünk halászó őseink mindennapjaiba. A Miniskanzen területén 3 sövényfalú halásztanyát lehet megtekinteni, a leggyakrabban használt halászati eszközökkel és egyéb, a mindennapi élethez szükséges tárgyakkal. A tanyák körül „szolgafák” találhatók, melyekre régen a halászeszközöket akasztották száradni. 2 szabadtéri kemence, valamint a nemzeti értéktárban is jegyzett bajai halfőző bogrács segít nekünk halászó őseink életmódjának, mesterségének és gasztronómiai múltjának megidézésében.
A Helytörténeti Gyűjtemény anyagának gyűjtése 1958-ban kezdődött, amikor Trillsam Márton rajztanár régészeti szakkört szervezett. A lelkes diákok munkájába bekapcsolódtak a szülők, pedagógusok is. Nagy mennyiségű anyag gyűlt így össze régi tárgyakból, irattári, levéltári dokumentumokból, fotókból, melyeket az általános iskola folyosóján állítottak ki. A Helytörténeti gyűjtemény jelenleg a könyvtár gondozásában az Imre Zoltán Művelődési Központban tekinthető meg.
A Helytörténeti Gyűjtemény anyagának gyűjtése 1958-ban kezdődött, amikor Trillsam Márton rajztanár régészeti szakkört szervezett. A lelkes diákok munkájába bekapcsolódtak a szülők, pedagógusok is. Nagy mennyiségű anyag gyűlt így össze régi tárgyakból, irattári, levéltári dokumentumokból, fotókból, melyeket az általános iskola folyosóján állítottak ki. A Helytörténeti gyűjtemény jelenleg a könyvtár gondozásában az Imre Zoltán Művelődési Központban tekinthető meg.
A Helytörténeti Gyűjtemény anyagának gyűjtése 1958-ban kezdődött, amikor Trillsam Márton rajztanár régészeti szakkört szervezett. A lelkes diákok munkájába bekapcsolódtak a szülők, pedagógusok is. Nagy mennyiségű anyag gyűlt így össze régi tárgyakból, irattári, levéltári dokumentumokból, fotókból, melyeket az általános iskola folyosóján állítottak ki. A Helytörténeti gyűjtemény jelenleg a könyvtár gondozásában az Imre Zoltán Művelődési Központban tekinthető meg.
A Bácsalmáson megtekinthető állandó jellegű helytörténeti kiállítás a Gyűjtemények Házában található. A település történetére vonatkozó írásos dokumentumok mellett néprajzi tárgyi gyűjtemények (népviseletek, régi mesterségek eszközei) kerültek kiállításra. Dulity Tibor Bácsalmáson született festőművész állandó kiállítása is itt tekinthető meg.
A Bácsalmáson megtekinthető állandó jellegű helytörténeti kiállítás a Gyűjtemények Házában található. A település történetére vonatkozó írásos dokumentumok mellett néprajzi tárgyi gyűjtemények (népviseletek, régi mesterségek eszközei) kerültek kiállításra. Dulity Tibor Bácsalmáson született festőművész állandó kiállítása is itt tekinthető meg.
A Bácsalmáson megtekinthető állandó jellegű helytörténeti kiállítás a Gyűjtemények Házában található. A település történetére vonatkozó írásos dokumentumok mellett néprajzi tárgyi gyűjtemények (népviseletek, régi mesterségek eszközei) kerültek kiállításra. Dulity Tibor Bácsalmáson született festőművész állandó kiállítása is itt tekinthető meg.
Kiszállástól mintegy 8 km található Jánosteleki kilátó a Jánosteleki-erdőben áll. A kétszintes kilátóról körpanoráma nyílik a környékre. Az Alföldi Kéktúra útvonalát követve lehet megközelíteni.
A Karapancsai Kastély és Major kerttörténeti tanösvényén végigsétálva megismerhetjük a kastélypark történetét, a 2015-ben rekonstruált neobarokk díszkertet, információt kapunk az egykori fejedelmi vadászatokról, a környékbeli sokác nemzetiség kultúrájáról. A tanösvény útvonala végigvezet a két kastélyépület körül, a vadászati terítékhelyen, a vadgesztenye allén, a gyümölcsfa fajtabemutatón, és az egykori majorsági területen, valamint a nagykastély körüli réten.
A Karapancsai Kastély és Major kerttörténeti tanösvényén végigsétálva megismerhetjük a kastélypark történetét, a 2015-ben rekonstruált neobarokk díszkertet, információt kapunk az egykori fejedelmi vadászatokról, a környékbeli sokác nemzetiség kultúrájáról. A tanösvény útvonala végigvezet a két kastélyépület körül, a vadászati terítékhelyen, a vadgesztenye allén, a gyümölcsfa fajtabemutatón, és az egykori majorsági területen, valamint a nagykastély körüli réten.
A Karapancsai Kastély és Major kerttörténeti tanösvényén végigsétálva megismerhetjük a kastélypark történetét, a 2015-ben rekonstruált neobarokk díszkertet, információt kapunk az egykori fejedelmi vadászatokról, a környékbeli sokác nemzetiség kultúrájáról. A tanösvény útvonala végigvezet a két kastélyépület körül, a vadászati terítékhelyen, a vadgesztenye allén, a gyümölcsfa fajtabemutatón, és az egykori majorsági területen, valamint a nagykastély körüli réten.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.
A település múltját mutatja be a tájház. A tájegység népszokásait, népművészetét.
A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja sokoldalú tevékenységével az itt élő németek hagyományainak, kultúrájának és nyelvének ápolását szolgálja. Politikai, kulturális és tudományos rendezvények központja, de találkozóhely is, ahol szívesen látott mindenki, aki érdeklődik a német nyelv, kultúra és az európai gondolatiság iránt.
A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja sokoldalú tevékenységével az itt élő németek hagyományainak, kultúrájának és nyelvének ápolását szolgálja. Politikai, kulturális és tudományos rendezvények központja, de találkozóhely is, ahol szívesen látott mindenki, aki érdeklődik a német nyelv, kultúra és az európai gondolatiság iránt.
A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja sokoldalú tevékenységével az itt élő németek hagyományainak, kultúrájának és nyelvének ápolását szolgálja. Politikai, kulturális és tudományos rendezvények központja, de találkozóhely is, ahol szívesen látott mindenki, aki érdeklődik a német nyelv, kultúra és az európai gondolatiság iránt.
Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.
Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.
Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.
