Hegykő egyik legrégebbi házában kapott helyet Szigethy Istvánné höveji csipkekiállítása. Közel 250 eredeti höveji csipke van a házban, amik kivétel nélkül a Kis Bori-díjas Népi Iparművész, kétszeres díszpolgár, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett Szigehty Istvánné munkái. A höveji csipke KIEMELT NEMZETI ÉRTÉK, az első `megyerikum` és 2023 óta HUNGARIKUM! A ház mögött fűszerkert és a vidéki életet bemutató pajta várja a látogatókat. Maga a ház is érdekesség a működő kemencékkel és tisztaszobákkal.
Kiemelt partner
Hegykő egyik legrégebbi házában kapott helyet Szigethy Istvánné höveji csipkekiállítása. Közel 250 eredeti höveji csipke van a házban, amik kivétel nélkül a Kis Bori-díjas Népi Iparművész, kétszeres díszpolgár, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett Szigehty Istvánné munkái. A höveji csipke KIEMELT NEMZETI ÉRTÉK, az első `megyerikum` és 2023 óta HUNGARIKUM! A ház mögött fűszerkert és a vidéki életet bemutató pajta várja a látogatókat. Maga a ház is érdekesség a működő kemencékkel és tisztaszobákkal.
Kiemelt partner
Hegykő egyik legrégebbi házában kapott helyet Szigethy Istvánné höveji csipkekiállítása. Közel 250 eredeti höveji csipke van a házban, amik kivétel nélkül a Kis Bori-díjas Népi Iparművész, kétszeres díszpolgár, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett Szigehty Istvánné munkái. A höveji csipke KIEMELT NEMZETI ÉRTÉK, az első `megyerikum` és 2023 óta HUNGARIKUM! A ház mögött fűszerkert és a vidéki életet bemutató pajta várja a látogatókat. Maga a ház is érdekesség a működő kemencékkel és tisztaszobákkal.
Kiemelt partner
A község néprajzi értékeit bemutató tárlat Ágfalva jellegzetes régi környezetében és épületében kapott helyet. z Ágfalvi Tájház a környéken egyedülálló módon mutatja be az ágfalvi és részben a soproni régióban élő németség tárgyi és szellemi kultúráját. Az itt látható tárgyak jellemzően a 20. század első felének hétköznapi életét mutatják be. A három generációs, részházas beépítésű családi ház több mint 250 éves, vert téglából épített házsor gazdasági épületekkel ad helyet a gyűjteménynek. Bemutatják, hogy hol, és hogyan éltek egykoron a faluban az emberek, mi volt a megélhetési forrásuk, hogyan tanultak az iskolában, milyen szakmákat űztek.
A község néprajzi értékeit bemutató tárlat Ágfalva jellegzetes régi környezetében és épületében kapott helyet. z Ágfalvi Tájház a környéken egyedülálló módon mutatja be az ágfalvi és részben a soproni régióban élő németség tárgyi és szellemi kultúráját. Az itt látható tárgyak jellemzően a 20. század első felének hétköznapi életét mutatják be. A három generációs, részházas beépítésű családi ház több mint 250 éves, vert téglából épített házsor gazdasági épületekkel ad helyet a gyűjteménynek. Bemutatják, hogy hol, és hogyan éltek egykoron a faluban az emberek, mi volt a megélhetési forrásuk, hogyan tanultak az iskolában, milyen szakmákat űztek.
A község néprajzi értékeit bemutató tárlat Ágfalva jellegzetes régi környezetében és épületében kapott helyet. z Ágfalvi Tájház a környéken egyedülálló módon mutatja be az ágfalvi és részben a soproni régióban élő németség tárgyi és szellemi kultúráját. Az itt látható tárgyak jellemzően a 20. század első felének hétköznapi életét mutatják be. A három generációs, részházas beépítésű családi ház több mint 250 éves, vert téglából épített házsor gazdasági épületekkel ad helyet a gyűjteménynek. Bemutatják, hogy hol, és hogyan éltek egykoron a faluban az emberek, mi volt a megélhetési forrásuk, hogyan tanultak az iskolában, milyen szakmákat űztek.
A Templom utcai Galéria tulajdonosai, Dr. Körmendi Anna és Dr. Csák Máté újíttatták fel 2008-ban az épületet. A műemlékileg hitelesen helyreállított, antik bútorokkal berendezett palota egyaránt ad otthont kortárs kiállításoknak és reprezentatív fogadásoknak. Előzetes bejelentkezéssel ingyenesen látogatható.
A Templom utcai Galéria tulajdonosai, Dr. Körmendi Anna és Dr. Csák Máté újíttatták fel 2008-ban az épületet. A műemlékileg hitelesen helyreállított, antik bútorokkal berendezett palota egyaránt ad otthont kortárs kiállításoknak és reprezentatív fogadásoknak. Előzetes bejelentkezéssel ingyenesen látogatható.
A Templom utcai Galéria tulajdonosai, Dr. Körmendi Anna és Dr. Csák Máté újíttatták fel 2008-ban az épületet. A műemlékileg hitelesen helyreállított, antik bútorokkal berendezett palota egyaránt ad otthont kortárs kiállításoknak és reprezentatív fogadásoknak. Előzetes bejelentkezéssel ingyenesen látogatható.
Az Arany Egyszarvú Patikában látható kiállítás Vas megye 17-19. századi polgári és szerzetesi patikáinak emlékeiből mutat be válogatást a 18. századi állapotnak megfelelően helyreállított egykori patikaépületben. A múzeumba betérő látogatók megtekinthetik a hazai viszonylatban egyedülálló szárítópadlást vagy drogpadlást, ahol a patikusok egykor a gyógyszerek előállításához szükséges gyógynövényeket szárították, ezt tesszük mi is a rekonstruált ládafiás szárítópolcozaton, így mai napig a száradó friss növények kellemes illatta lengi be a drogpadlást. A múzeum belső udvarán található a barokkos kialakítású patikakert, melyben a 17. században gyógynövényként használatos növényekből mutatunk be közel nyolcvan félét.
Az Arany Egyszarvú Patikában látható kiállítás Vas megye 17-19. századi polgári és szerzetesi patikáinak emlékeiből mutat be válogatást a 18. századi állapotnak megfelelően helyreállított egykori patikaépületben. A múzeumba betérő látogatók megtekinthetik a hazai viszonylatban egyedülálló szárítópadlást vagy drogpadlást, ahol a patikusok egykor a gyógyszerek előállításához szükséges gyógynövényeket szárították, ezt tesszük mi is a rekonstruált ládafiás szárítópolcozaton, így mai napig a száradó friss növények kellemes illatta lengi be a drogpadlást. A múzeum belső udvarán található a barokkos kialakítású patikakert, melyben a 17. században gyógynövényként használatos növényekből mutatunk be közel nyolcvan félét.
Az Arany Egyszarvú Patikában látható kiállítás Vas megye 17-19. századi polgári és szerzetesi patikáinak emlékeiből mutat be válogatást a 18. századi állapotnak megfelelően helyreállított egykori patikaépületben. A múzeumba betérő látogatók megtekinthetik a hazai viszonylatban egyedülálló szárítópadlást vagy drogpadlást, ahol a patikusok egykor a gyógyszerek előállításához szükséges gyógynövényeket szárították, ezt tesszük mi is a rekonstruált ládafiás szárítópolcozaton, így mai napig a száradó friss növények kellemes illatta lengi be a drogpadlást. A múzeum belső udvarán található a barokkos kialakítású patikakert, melyben a 17. században gyógynövényként használatos növényekből mutatunk be közel nyolcvan félét.
Az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény botanikus kert, azaz élő műalkotás. Meghatározott koncepció szerint összegyűjtött növények mesterségesen létrehozott együttese, mely térben és időben állandóan változik, szolgálja az oktatást, hat érzékszerveinkre, hangulatokat, érzelmeket indukál és formálja ízlésünket, azaz nevel.
Az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény botanikus kert, azaz élő műalkotás. Meghatározott koncepció szerint összegyűjtött növények mesterségesen létrehozott együttese, mely térben és időben állandóan változik, szolgálja az oktatást, hat érzékszerveinkre, hangulatokat, érzelmeket indukál és formálja ízlésünket, azaz nevel.
Az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény botanikus kert, azaz élő műalkotás. Meghatározott koncepció szerint összegyűjtött növények mesterségesen létrehozott együttese, mely térben és időben állandóan változik, szolgálja az oktatást, hat érzékszerveinkre, hangulatokat, érzelmeket indukál és formálja ízlésünket, azaz nevel.
Kőszeg-hegyalja aprócska településén, Cákon található festői szépségű környezetben a híres Cáki pincesor. A XIX. században épült, jelenleg már műemléki védettséget élvező nyolc boronafalú, hófehér falú borospince a domboldalban az út melletti gesztenyésben sorakozik. Jelenleg a pincesor egy kis skanzen, néhány épület megtekinthető, láthatók itt különböző régi szőlészeti-borászati eszközök, oldalorsós, kősúlyos és középorsós szőlőprések, az egyik pincében pedig kádárkiállítás található. Ezekben a régi épületekben préselték a szőlőt, és tárolták, illetve kezelték a bort. A nagy filoxéra vész után a pincékben főleg gesztenyét és gyümölcsöket tárolták.
Kőszeg-hegyalja aprócska településén, Cákon található festői szépségű környezetben a híres Cáki pincesor. A XIX. században épült, jelenleg már műemléki védettséget élvező nyolc boronafalú, hófehér falú borospince a domboldalban az út melletti gesztenyésben sorakozik. Jelenleg a pincesor egy kis skanzen, néhány épület megtekinthető, láthatók itt különböző régi szőlészeti-borászati eszközök, oldalorsós, kősúlyos és középorsós szőlőprések, az egyik pincében pedig kádárkiállítás található. Ezekben a régi épületekben préselték a szőlőt, és tárolták, illetve kezelték a bort. A nagy filoxéra vész után a pincékben főleg gesztenyét és gyümölcsöket tárolták.
Kőszeg-hegyalja aprócska településén, Cákon található festői szépségű környezetben a híres Cáki pincesor. A XIX. században épült, jelenleg már műemléki védettséget élvező nyolc boronafalú, hófehér falú borospince a domboldalban az út melletti gesztenyésben sorakozik. Jelenleg a pincesor egy kis skanzen, néhány épület megtekinthető, láthatók itt különböző régi szőlészeti-borászati eszközök, oldalorsós, kősúlyos és középorsós szőlőprések, az egyik pincében pedig kádárkiállítás található. Ezekben a régi épületekben préselték a szőlőt, és tárolták, illetve kezelték a bort. A nagy filoxéra vész után a pincékben főleg gesztenyét és gyümölcsöket tárolták.