Országos eseménynaptár
A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A Néprajzi Múzeum nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással.
Jegyvásárlás
A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A Néprajzi Múzeum nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással.
Jegyvásárlás
A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A Néprajzi Múzeum nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással.
Jegyvásárlás
A Puskás Múzeum kultikus hely. Része a Puskás Ferencről elnevezett nemzeti stadion hatalmas épületegyüttesének, mégpedig az egyetlen olyan része, amely a régi Népstadionból megmaradt. A múzeum bemutatja a világ legismertebb és legnépszerűbb magyarjának, Puskás Ferencnek az életét, otthonait a kispesti szoba-konyhától a madridi luxuslakásig, csapattársait, edzőit, ellenfeleit, a korszakot, amelyben az ország kedvence és a sportvilág első szupersztárja lett. Mindehhez Puskás számos eredeti trófeáját, dokumentumát, bútorát, használati tárgyát is felhasználtuk, csakúgy, mint a világban fellelhető ezernyi fotó és filmfelvétel közül a legfontosabbakat, legszebbeket, legizgalmasabbakat.
A Puskás Múzeum kultikus hely. Része a Puskás Ferencről elnevezett nemzeti stadion hatalmas épületegyüttesének, mégpedig az egyetlen olyan része, amely a régi Népstadionból megmaradt. A múzeum bemutatja a világ legismertebb és legnépszerűbb magyarjának, Puskás Ferencnek az életét, otthonait a kispesti szoba-konyhától a madridi luxuslakásig, csapattársait, edzőit, ellenfeleit, a korszakot, amelyben az ország kedvence és a sportvilág első szupersztárja lett. Mindehhez Puskás számos eredeti trófeáját, dokumentumát, bútorát, használati tárgyát is felhasználtuk, csakúgy, mint a világban fellelhető ezernyi fotó és filmfelvétel közül a legfontosabbakat, legszebbeket, legizgalmasabbakat.
A Puskás Múzeum kultikus hely. Része a Puskás Ferencről elnevezett nemzeti stadion hatalmas épületegyüttesének, mégpedig az egyetlen olyan része, amely a régi Népstadionból megmaradt. A múzeum bemutatja a világ legismertebb és legnépszerűbb magyarjának, Puskás Ferencnek az életét, otthonait a kispesti szoba-konyhától a madridi luxuslakásig, csapattársait, edzőit, ellenfeleit, a korszakot, amelyben az ország kedvence és a sportvilág első szupersztárja lett. Mindehhez Puskás számos eredeti trófeáját, dokumentumát, bútorát, használati tárgyát is felhasználtuk, csakúgy, mint a világban fellelhető ezernyi fotó és filmfelvétel közül a legfontosabbakat, legszebbeket, legizgalmasabbakat.
A Városligeti-tó egy mesterséges tó Budapesten, melyet tavasztól télig csónakázásra, egy részét pedig télen korcsolyázásra használnak. Mélysége 60–70 cm, fürdésre alkalmatlan.
Japánkertünket Varga Márton tervezte és építette 1928–ban. Ő volt kertünk alapítója. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.
Japánkertünket Varga Márton tervezte és építette 1928–ban. Ő volt kertünk alapítója. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.
Japánkertünket Varga Márton tervezte és építette 1928–ban. Ő volt kertünk alapítója. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.
