1949 áprilisában alakult meg Salgótarjánban, a körzeti könyvtár, a jelenlegi intézmény jogelődje. A könyvtár, 10 évvel később, 1959-ben vette fel a nagy reneszánsz költő, Balassi Bálint nevét. A kiadott Balassi kötetek, bibliográfiák, a Balassi műveltségi verseny, az emléktúrák és az 1995-ben alapított Balassi-díj, mind azt bizonyítják, hogy a könyvtár sokat tett és tesz a költő kultuszának ápolásáért. Dinamikusan fejlődő, megújulásra képes intézménye Salgótarjánnak és Nógrád megyének, képes a használói igények kielégítésére, minőségi szolgáltatási rendszerével elébe megy a változásoknak és rugalmasan látja el feladatait. Feladatrendszere, szolgáltatásai túlmutatnak az épület falain, látványos és fontos szereplője Nógrád megye kulturális életének.
1949 áprilisában alakult meg Salgótarjánban, a körzeti könyvtár, a jelenlegi intézmény jogelődje. A könyvtár, 10 évvel később, 1959-ben vette fel a nagy reneszánsz költő, Balassi Bálint nevét. A kiadott Balassi kötetek, bibliográfiák, a Balassi műveltségi verseny, az emléktúrák és az 1995-ben alapított Balassi-díj, mind azt bizonyítják, hogy a könyvtár sokat tett és tesz a költő kultuszának ápolásáért. Dinamikusan fejlődő, megújulásra képes intézménye Salgótarjánnak és Nógrád megyének, képes a használói igények kielégítésére, minőségi szolgáltatási rendszerével elébe megy a változásoknak és rugalmasan látja el feladatait. Feladatrendszere, szolgáltatásai túlmutatnak az épület falain, látványos és fontos szereplője Nógrád megye kulturális életének.
1949 áprilisában alakult meg Salgótarjánban, a körzeti könyvtár, a jelenlegi intézmény jogelődje. A könyvtár, 10 évvel később, 1959-ben vette fel a nagy reneszánsz költő, Balassi Bálint nevét. A kiadott Balassi kötetek, bibliográfiák, a Balassi műveltségi verseny, az emléktúrák és az 1995-ben alapított Balassi-díj, mind azt bizonyítják, hogy a könyvtár sokat tett és tesz a költő kultuszának ápolásáért. Dinamikusan fejlődő, megújulásra képes intézménye Salgótarjánnak és Nógrád megyének, képes a használói igények kielégítésére, minőségi szolgáltatási rendszerével elébe megy a változásoknak és rugalmasan látja el feladatait. Feladatrendszere, szolgáltatásai túlmutatnak az épület falain, látványos és fontos szereplője Nógrád megye kulturális életének.
A József Attila Művelődési és Konferencia Központ a Hild-díjas salgótarjáni városközpont egyik reprezentatív épülete, melyet Szrogh György állami díjas építész tervei alapján 1966. tavaszán adtak át. Belső tereiben és külső építészeti környezetében országos és nemzetközi hírű képzőművészek alkotásai találhatók. A főbejáratnál Kő Pál József Attiláról mintázott bronz domborműve fogadja a látogatókat. A belső klubban látható Kiss Sándor bronz díszkapuja, az üvegcsarnok falát Blaskó János muránói üvegből készült mozaikja díszíti. Az épület a kulturális célra hasznosítható terei alapján építészetileg három részre tagolódik.
A József Attila Művelődési és Konferencia Központ a Hild-díjas salgótarjáni városközpont egyik reprezentatív épülete, melyet Szrogh György állami díjas építész tervei alapján 1966. tavaszán adtak át. Belső tereiben és külső építészeti környezetében országos és nemzetközi hírű képzőművészek alkotásai találhatók. A főbejáratnál Kő Pál József Attiláról mintázott bronz domborműve fogadja a látogatókat. A belső klubban látható Kiss Sándor bronz díszkapuja, az üvegcsarnok falát Blaskó János muránói üvegből készült mozaikja díszíti. Az épület a kulturális célra hasznosítható terei alapján építészetileg három részre tagolódik.
A József Attila Művelődési és Konferencia Központ a Hild-díjas salgótarjáni városközpont egyik reprezentatív épülete, melyet Szrogh György állami díjas építész tervei alapján 1966. tavaszán adtak át. Belső tereiben és külső építészeti környezetében országos és nemzetközi hírű képzőművészek alkotásai találhatók. A főbejáratnál Kő Pál József Attiláról mintázott bronz domborműve fogadja a látogatókat. A belső klubban látható Kiss Sándor bronz díszkapuja, az üvegcsarnok falát Blaskó János muránói üvegből készült mozaikja díszíti. Az épület a kulturális célra hasznosítható terei alapján építészetileg három részre tagolódik.
A színház a megalakulásakor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy elsősorban nógrádi vagy Nógrád megyéből elszármazott művészekkel, munkatársakkal, a nógrádi közönség számára készítsen igényes színházi produkciókat, ezért létrejöttétől kezdve a helyi színházi szakemberekre, helyi vagy innen elszármazott színészekre alapozva működik. Ennek megfelelően a társulat művészeti, kreatív és technikai csapatának 80%-a salgótarjáni, illetve Nógrád megyei. A Zenthe Ferenc Színház otthona és állandó játszóhelye Salgótarján belvárosában, található, ahol a színházterem mellett kamaraterem is működik. A színházterem 562 néző befogadására alkalmas, a kamaraterem 128 fős.
A színház a megalakulásakor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy elsősorban nógrádi vagy Nógrád megyéből elszármazott művészekkel, munkatársakkal, a nógrádi közönség számára készítsen igényes színházi produkciókat, ezért létrejöttétől kezdve a helyi színházi szakemberekre, helyi vagy innen elszármazott színészekre alapozva működik. Ennek megfelelően a társulat művészeti, kreatív és technikai csapatának 80%-a salgótarjáni, illetve Nógrád megyei. A Zenthe Ferenc Színház otthona és állandó játszóhelye Salgótarján belvárosában, található, ahol a színházterem mellett kamaraterem is működik. A színházterem 562 néző befogadására alkalmas, a kamaraterem 128 fős.
A színház a megalakulásakor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy elsősorban nógrádi vagy Nógrád megyéből elszármazott művészekkel, munkatársakkal, a nógrádi közönség számára készítsen igényes színházi produkciókat, ezért létrejöttétől kezdve a helyi színházi szakemberekre, helyi vagy innen elszármazott színészekre alapozva működik. Ennek megfelelően a társulat művészeti, kreatív és technikai csapatának 80%-a salgótarjáni, illetve Nógrád megyei. A Zenthe Ferenc Színház otthona és állandó játszóhelye Salgótarján belvárosában, található, ahol a színházterem mellett kamaraterem is működik. A színházterem 562 néző befogadására alkalmas, a kamaraterem 128 fős.