A kiállítás honismereti jellegű, helyi gyűjtés az Ózd környékén élő falusi emberek életéről, az életükben szerepet játszó tárgyakról. A kiállításon megtekinthetőek a paraszti élet alapvető kellékein túl a kenderszövéshez vagy a fazekassághoz kapcsolódó szerszámok, az állattartással összefüggő tárgyak.
A kiállítás honismereti jellegű, helyi gyűjtés az Ózd környékén élő falusi emberek életéről, az életükben szerepet játszó tárgyakról. A kiállításon megtekinthetőek a paraszti élet alapvető kellékein túl a kenderszövéshez vagy a fazekassághoz kapcsolódó szerszámok, az állattartással összefüggő tárgyak.
A kiállítás honismereti jellegű, helyi gyűjtés az Ózd környékén élő falusi emberek életéről, az életükben szerepet játszó tárgyakról. A kiállításon megtekinthetőek a paraszti élet alapvető kellékein túl a kenderszövéshez vagy a fazekassághoz kapcsolódó szerszámok, az állattartással összefüggő tárgyak.
A „Kárpátok ásványai” állandó kiállítás a Pannon-tenger Múzeum déli tömbjében, két szinten, mintegy 140 négyzetméteres összterületen, kb. ezer példányon keresztül mutatja be a hegységrendszer ásványvilágát földrajzi bontásban, nyugatról kelet felé haladva. Az anyag összeállítását az esztétikai érvek mellett a tudományos szempontok határozták meg.
A „Kárpátok ásványai” állandó kiállítás a Pannon-tenger Múzeum déli tömbjében, két szinten, mintegy 140 négyzetméteres összterületen, kb. ezer példányon keresztül mutatja be a hegységrendszer ásványvilágát földrajzi bontásban, nyugatról kelet felé haladva. Az anyag összeállítását az esztétikai érvek mellett a tudományos szempontok határozták meg.
A „Kárpátok ásványai” állandó kiállítás a Pannon-tenger Múzeum déli tömbjében, két szinten, mintegy 140 négyzetméteres összterületen, kb. ezer példányon keresztül mutatja be a hegységrendszer ásványvilágát földrajzi bontásban, nyugatról kelet felé haladva. Az anyag összeállítását az esztétikai érvek mellett a tudományos szempontok határozták meg.
A várban állandó kiállításon látogatható a Hősök terme. A szobrok között álló szarkofágokban nyugszanak a várvédők földi maradványai. A terem közepén áll Dobó István várkapitány síremléke. 1896- ban, mint történelmi ereklyét mutatták be a Millenniumi Kiállításon, Budapesten. Mai helyére a Hősök termébe 1965-ben került.
A várban állandó kiállításon látogatható a Hősök terme. A szobrok között álló szarkofágokban nyugszanak a várvédők földi maradványai. A terem közepén áll Dobó István várkapitány síremléke. 1896- ban, mint történelmi ereklyét mutatták be a Millenniumi Kiállításon, Budapesten. Mai helyére a Hősök termébe 1965-ben került.
A várban állandó kiállításon látogatható a Hősök terme. A szobrok között álló szarkofágokban nyugszanak a várvédők földi maradványai. A terem közepén áll Dobó István várkapitány síremléke. 1896- ban, mint történelmi ereklyét mutatták be a Millenniumi Kiállításon, Budapesten. Mai helyére a Hősök termébe 1965-ben került.
Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsös kertjének helyén található A Magyar Nyelv Múzeuma. Az Európában egyedülálló intézmény modern és mégis tájba illő impozáns épületét Radványi György Ybl-díjas építész tervezte. A múzeumban három kiállítótér, könyvesház, szemináriumi terem kapott helyet, valamint egy előadóterem száz kényelmes zsöllyével, korszerű hang- és fénytechnikával, amely alkalmassá teszi hangversenyek, kulturális találkozók, irodalmi estek megrendezésére is.
Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsös kertjének helyén található A Magyar Nyelv Múzeuma. Az Európában egyedülálló intézmény modern és mégis tájba illő impozáns épületét Radványi György Ybl-díjas építész tervezte. A múzeumban három kiállítótér, könyvesház, szemináriumi terem kapott helyet, valamint egy előadóterem száz kényelmes zsöllyével, korszerű hang- és fénytechnikával, amely alkalmassá teszi hangversenyek, kulturális találkozók, irodalmi estek megrendezésére is.
Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsös kertjének helyén található A Magyar Nyelv Múzeuma. Az Európában egyedülálló intézmény modern és mégis tájba illő impozáns épületét Radványi György Ybl-díjas építész tervezte. A múzeumban három kiállítótér, könyvesház, szemináriumi terem kapott helyet, valamint egy előadóterem száz kényelmes zsöllyével, korszerű hang- és fénytechnikával, amely alkalmassá teszi hangversenyek, kulturális találkozók, irodalmi estek megrendezésére is.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
Megnyílt és látogatható Sajdik Ferenc, Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, karikaturista életmű kiállítása Vácon, a Pannónia Házban. A Ludas Matyi hetilap legendás rajzolója, Csukás István népszerű mesefiguráinak életre keltője, Pom Pom és Gombóc Artúr megformálója, a maholnap 91 éves művész az ünnepélyes megnyitón úgy fogalmazott: nagyon jó érzés számára, hogy méltó környezetbe kerültek a képei. A patinás, több mint 300 éves, felújított épületben négy teremben kapott helyet a közel 150, eredeti alkotásból álló gyűjtemény.
Megnyílt és látogatható Sajdik Ferenc, Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, karikaturista életmű kiállítása Vácon, a Pannónia Házban. A Ludas Matyi hetilap legendás rajzolója, Csukás István népszerű mesefiguráinak életre keltője, Pom Pom és Gombóc Artúr megformálója, a maholnap 91 éves művész az ünnepélyes megnyitón úgy fogalmazott: nagyon jó érzés számára, hogy méltó környezetbe kerültek a képei. A patinás, több mint 300 éves, felújított épületben négy teremben kapott helyet a közel 150, eredeti alkotásból álló gyűjtemény.
Megnyílt és látogatható Sajdik Ferenc, Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, karikaturista életmű kiállítása Vácon, a Pannónia Házban. A Ludas Matyi hetilap legendás rajzolója, Csukás István népszerű mesefiguráinak életre keltője, Pom Pom és Gombóc Artúr megformálója, a maholnap 91 éves művész az ünnepélyes megnyitón úgy fogalmazott: nagyon jó érzés számára, hogy méltó környezetbe kerültek a képei. A patinás, több mint 300 éves, felújított épületben négy teremben kapott helyet a közel 150, eredeti alkotásból álló gyűjtemény.
A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.
A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.
A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.