Cserháti kultúra

Színházat alapítani érdekes kettősség. Minden színházalapító hályogkovács. A felelőtlen magabiztosság lendülete nélkül érdektelen lehet a színházvezetői körültekintés. A mi felelősségünk abban áll, hogy olyan színházat hozzunk létre, amely érvényes, egyenértékű alternatívát jelent egy Budapesttől 20 kilométerre lévő kisváros budapesti színházi kultúrán szocializálódott közönsége számára. Belépőjegyeikkel évente húsz-ezer néző szavaz arra, hogy ez valószínűleg sikerült.

A közelmúltban felújított 120 főt befogadó reprezentatív nagytermünkben kulturális rendezvények, konferenciák és más, egyéni szervezésű események- vásárok, termékbemutatók- rendezésére van lehetőség. Az intézmény terme lehetőséget ad mozgásművészeti foglalkozásokra, táncos jellegű tanfolyamokra, melyhez tükrös falrész áll rendelkezésre. A terem berendezése a mindenkori aktuális program igényeinek megfelelően készül el. Az épületben női-férfi WC, büfé kialakítására alkalmas hely, valamint öltözők és színpad található. A színpad kb. 6×6 m, mely 4×8 m nagyságú dobogóval egészül ki. A színpad fényei esetenként kiegészítést igényelnek (a befogadott színházi előadások speciális igényei szerint).

A település kulturális életének központja a Kistarcsai Városi Művelődési, Sportközpont és Könyvtár, mely nagyteremmel, könyvtárral, továbbá társadalmi szervezeteket befogadó Civil-házzal, valamint egy néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik. Az intézmény népszerű és színvonalas rendezvényei a Böllérfesztivál, Kistarcsai Napok, Kakasfőző Fesztivál, Görhönyfesztivál, Mindenki Karácsonya.

Az 1993-ban alakult, 2001-től kiemelkedően közhasznú szervezetként működő Kistarcsai Kulturális Egyesület elsődleges célja, hogy tevékenységével hozzájáruljon a település kulturális programjainak színesebbé tételéhez, serkentse és fejlessze Kistarcsa és a környező települések közösségi életét, segítse a helyi önszerveződő csoportok aktivitását. Tagsága 60 fő körüli. Működési területünk elsősorban Kistarcsa, de egyes rendezvényeink túllépnek a település határán, némelyikük nemzetközi kapcsolatokra épül.

1949 áprilisában alakult meg Salgótarjánban, a körzeti könyvtár, a jelenlegi intézmény jogelődje. A könyvtár, 10 évvel később, 1959-ben vette fel a nagy reneszánsz költő, Balassi Bálint nevét. A kiadott Balassi kötetek, bibliográfiák, a Balassi műveltségi verseny, az emléktúrák és az 1995-ben alapított Balassi-díj, mind azt bizonyítják, hogy a könyvtár sokat tett és tesz a költő kultuszának ápolásáért. Dinamikusan fejlődő, megújulásra képes intézménye Salgótarjánnak és Nógrád megyének, képes a használói igények kielégítésére, minőségi szolgáltatási rendszerével elébe megy a változásoknak és rugalmasan látja el feladatait. Feladatrendszere, szolgáltatásai túlmutatnak az épület falain, látványos és fontos szereplője Nógrád megye kulturális életének.

Az Erdőkertesi Faluház és Könyvtárban színházterem, négy klubterem, internetszoba és közel húszezer kötetes könyvtár szolgálja a látogatókat. Galériáján képzőművészeti kiállításokat, a földszinten kamaratárlatokat rendeznek.

A művelődési háznak az a szerepe, hogy a lakosság széles részének nyújtsák egyrészt a kultúra, különösen a társas, közösségi művelődés, másrészt a kulturált társas együttlét lehetőségét. Megemlékezéseket, ünnepségeket és más programokat szerveznek, helyt adnak szakköröknek, rendezvényeknek. A Jelenléti házban délelőtt a felnőtteknek biztosítanak szolgáltatást, például ügyintézésben, adminisztrációs dolgokban, délután a gyerekeké a ház. A fiatalok segítséget kapnak a tanulásban, a szabadidő hasznos eltöltésében, internetezhetnek is.

Az Isaszegi Művelődési Ház és Múzeumi Kiállítóhely a település szép természeti adottságait, a gazdag történelmi és néphagyományokkal bíró közösségei éltetésével, ápolásával, azok bemutatásával kívánja tartalmasabbá tenni. Az Isaszegi Művelődési Ház és Múzeumi Kiállítóhely kis csapatával, csoportjaival, civil szervezetek együttműködésével, a lakosság támogatásával mindezen értékekért álmodja és valósítja meg programjait, hírnevet, elismerést szerezve szeretett városuknak, Isaszegnek.

A József Attila Művelődési és Konferencia Központ a Hild-díjas salgótarjáni városközpont egyik reprezentatív épülete, melyet Szrogh György állami díjas építész tervei alapján 1966. tavaszán adtak át. Belső tereiben és külső építészeti környezetében országos és nemzetközi hírű képzőművészek alkotásai találhatók. A főbejáratnál Kő Pál József Attiláról mintázott bronz domborműve fogadja a látogatókat. A belső klubban látható Kiss Sándor bronz díszkapuja, az üvegcsarnok falát Blaskó János muránói üvegből készült mozaikja díszíti. Az épület a kulturális célra hasznosítható terei alapján építészetileg három részre tagolódik.

A művelődési háznak az a szerepe, hogy a lakosság széles részének nyújtsák egyrészt a kultúra, különösen a társas, közösségi művelődés, másrészt a kulturált társas együttlét lehetőségét. Megemlékezéseket, ünnepségeket és más programokat szerveznek, helyt adnak szakköröknek, rendezvényeknek.