Templom túra Abaújszántón, szakrális programunkon megismerheti 4 élő egyházunk vallási emlékeit

Templom túra Abaújszántó

Abaújszántó lakossága meglehetősen összetett. Különböző időkben olasz, szerb, és német nemzetiségűek telepedtek le. Nagy számban éltek izraeliták is. Ezenkívül híres volt a község zsidó iskolája , amelyben 1901.-ig 170 gyerek tanult. A régi piactéren épült a zsinagóga. Vallási szempontból megosztott a helyiség, négy temploma van.

Római katolikus templom

A legrégebbi templom a római katolikusoké. A templom helyén eredetileg fából készült templom állt. Ez a tatárjárás idején megsemmisült, és a tatárdúlás után kezdték el építeni az első kőtemplomot. A hitújítás korában 200 évig harcolt a katolikus és a református egyház. Mária Terézia zárta le a vitát, hogy a kat. templomot a katolikusoknak adta,  és a többi felekezetnek megengedte, hogy építsenek új templomot. A templom  kriptájában Thuri Farkas Pál lett eltemetve.

Építés évét XII-XIII. századra teszik, előde kisebb lehetett, és valószínű Szent István király alapítású (1505. mezővárosi pecsét). A templom gótikus stílusú, a hajót barokk stílusban építették át, Ekkor magasították meg a tornyát. Felszereléseiből: a kőből faragott szentségház, valamint a XV. sz.-ból származó keresztelő kút, mely egyetlen vadkörtefából készült. A templom a XV. században épült gótikus stílusban. Részben átalakítva a XVIII. század második felében. A homlokzaton ma is láthatóak a gótikus ablakkeretek és kőfaragványok. A templom 1676-tól 75 éven keresztül a reformátusoké volt. A templommal szemben az Ulánus ház, vagy Rákóczi ház: Az épület alatt, dongaboltozatos (nagyon ritka) pince található, saját kúttal. Érdekessége, hogy  az úttest alatt a Római Katolikus templom altemplomába lehet átjutni. (XVII. sz. asszonyháború)

Görög katolikus templom

Épült 1792-ben. A műemlékileg védett épület a környék egyik legszínvonalasabb görögkatolikus temploma. Ezt elsősorban páratlan ikonosztázának köszönheti, ami a kor legjelesebb műhelyében készült a Mohácsi püspökség és a Majloth család megbízásából. Az ikonosztáz famunkáit Pádits Péter egri faszobrász készítette 1818-ban képeinek festését 1834-ben fejezte be Miklósi József festő.

Evangélikus templom 

1770-ben kezdték el építeni, és 1824-re fejezték be. Szántó legkisebb egyházközsége az evangélikusoké volt, 60 család tartozott ide. A templom 1794-ben települt át Cekeházáról. Itt építették meg a vármegye első evangélikus templomát. Akkoriban messze földről jöttek ide istentiszteletre. Cekeháza elnéptelenedése után, Abaújszántón építették meg, barokk stilusban. Luther márton követőinek egyetlen temploma volt. Tornyát 1923-ban építették. A műemlékjellegű templom, kéthajós. Régi tipusú orgonája van, szószéket szántói mester készítette.

Református templom

1751-52-ben épült fel. Nagy múltú településünk ugyancsak nagy múltú református történelemmel rendelkezik. 1530-as évektől jegyzik a krónikák, az itt folyó protestáns hitéletet. Olyan nagy hírű reformátorok dolgoztak itt,, mint Gálszécsi István, Thúry Farkas Pál és Thúry Mátyás, akik a Biblia fordításában segédkeztek Károli Gáspárnak, más környékbéli lelkipásztorokkal együtt. Az akkori meglevő római templomot is birtokolták ez idő tájt őseink. Még Mária terézia idejében is fele arányban voltak a kálvinisták, így elődeink 1751-ben építhettek maguknak templomot. Ez az épület ma túl nagy nekünk, hisz kisebbségben vagyunk a városban. 1864-ben tűzvész után újjáépítették. Orgonája 1930-ban készült, mely eredetileg a sárospataki református főiskola orgonája volt.

A szakrális programok kiegészülhetnek Abaújszántó és környéke nevezetességeinek felfedezésével. A több napra érkező vendégeink szeretnek kirándulni. Elérhető közelségben található a váráról híres Füzér, Boldogkőváralja és Regéc. Sokan tesznek tőlünk kirándulást Szerencsre, Sárospatakra,  Sátoraljaújhelyre, Monokra. Népszerű úticél Vizsoly és Monok is.