Reptérlátogatás Budapest 2025. Egyéni, csoportos és éjszakai reptérlátogatás az Aeroparkban

Reptérlátogatások

Reptérlátogatások és hangártúrák nappal és éjjel. 

Tarts velünk a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kulisszái mögé, és ismerd meg testközelből a légiközlekedés titokzatos világát.

Titokzatos kisváros - a kulisszák mögött

Tudta-e Ön, hogy a Liszt Ferenc Repülőtér egy önálló kisváros a nagyvárosban, saját kutakkal és vízművel, víztisztítóval, hőerőművel?

Tudta-e Ön, hogy egy repülőgép leszállásától egy századnyi ember dolgozik másodpercre pontos koreográfia szerint azon, hogy 30 perc múlva újra felszállhasson?

Tudta-e Ön, hogy a légiforgalmi irányítás legnagyobb része nem is az irányítótoronyban történik, de még csak nem is a repülőtéren?

Látta már a futópályák fényeit, a radarokat, az irányítótornyot vagy épp a tűzoltóbázist közvetlen közelről?

Ha bármelyik kérdésünkre "nem" a válasz, akkor csatlakozzon hozzánk, és látogassa meg velünk a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret buszos túránk keretében!

A hely, ahol még a beton is világít. A felület, amelynek több száz tonnás gépek földet érését kell kibírnia. Ferihegyen két, ún. bajonett-rendszerű futópálya áll az induló és érkező járatok kiszolgálására. Az egyik 3009 méter, a másik 3707 méter hosszú.

Mi a futópálya?

A fel- és leszállópálya, vagy röviden: a pálya vagy futópálya egy hosszú, széles és egyenes út, beton- vagy aszfaltburkolattal, ami arra szolgál, hogy felszállás előtt a gépek felgyorsulhassanak arra a sebességre, ami felszálláshoz elengedhetetlen felhajtóerő kialakulásához szükséges; leszállás, földet érés után pedig itt fékeznek le annyira, hogy el tudják hagyni a pályát valamelyik kijáratnál.

A pályák irányát az uralkodó szélirány és a környezetben lévő (természetes vagy ember alkotta) akadályok határozzák meg; hosszát, szélességét, teherbírását, műszerezettségét az adott repülőteret használó mértékadó repülőgép-típusok és a repülőtér tervezett funkciója alapján alakítják ki. (A repülőtéri terminológiában nem használjuk a kifutópálya kifejezést, ez inkább a divatbemutatók, állatkertek által használatos fogalom.)

Mi történik a forgalmi előtéren? Mire való a gurulóút?

A repülőgépek az úgynevezett előtereken parkolnak. A forgalmi előtereken „fordítják meg” a gépeket, tehát ott csak két út között parkolnak az utasok ki- és beszállása, tankolás rakodás idejére. Hasonló a helyzet a cargo előtéren, ott viszont utasok helyett áru fogadása és kezelése történik. A műszaki előtereken, a hangárak közelében az időszakos karbantartásra várakozó repülőgépek állnak, vagy épp azok, amelyek a karbantartás végeztével az újbóli forgalomba helyezésre várnak.

A pályákat és az előtereket gurulóutak kötik össze. A gurulóutak keskenyebbek a pályáknál, és szövevényes hálózatot alkotnak a repülőtéren, hogy a gépek gurítását minél hatékonyabbá tegyék.

Hogyan tájékozódnak a pilóták?

A pályákat, a gurulóutakat és az előtereket egységesen 70 cm vastag teherbíró szerkezet alkotja. A tájékozódást felfestések, fénytechnika és – a gurulóutak, pályák mellett – útbaigazító táblák segítik. Mindezeknek rossz látási viszonyok között különösen nagy szerepe van. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren összesen 5500 fénytechnikai (navigációs) fényforrás található. Ezek egy része rendszeresen kalibrálandó, és legnagyobb részük mára LED technikát alkalmaz, az energiahatékonyság és élettartambeli előnyök miatt. A budapesti repülőtéren mindkét pálya mindkét irányból világszínvonalú műszeres leszállító rendszerrel van felszerelve (ILS = Instrument Landing System).

Pályairányok: miért épp 13R és 31L?

A pályák esetében az „1-es” vagy a „2-es” megjelölés csak építésük sorrendjére utal. Léginavigációs megnevezésüket az északkal bezárt szög adja, az utolsó számjegy elhagyásával. Két párhuzamos pálya esetében egy betű is kiegészíti a megjelölést: a bal vagy a jobb, vagyis a L és a R betűk. Így a 2. pálya, ha Monor felől közelítjük meg, a 31R nevet kapja, míg ugyanaz a betoncsík Rákoshegy felől a 13L nevet viseli. Ezek a számok és betűk hatalmas méretben, a 3 fokos siklópályának megfelelő torzításban vannak felfestve pályák végére, a küszöböket jelző „zebra” szerű csíkozás után. A burkolatra festett látjelek a gurulóutakon és különösen az előtereken nagy jelentőséggel bírnak, nemzetközi szabványok szerint készülnek, és a kívülállók szemében egy Burda szabásmintához hasonlóan bonyolultak. A különböző vonaltípusok, a jelek színe és tartalma segíti a légijármű biztonságos mozgását az előtéren nyüzsgő földi eszközök között is, és deciméter-pontossággal tudjon manőverezni az utashidas állóhelyeken. A közúti forgalomból jól ismert, nyolcszögű piros STOP tábla a betonra festve itt is megtalálható, de benne a repülőgép-szimbólum arra figyelmezteti a kiszolgáló eszközök vezetőit, hogy itt a guruló repülőgépeknek elsőbbséget kell adni.

Mindkét pályát rendszeresen karban kell tartani, télen főleg a hóeltakarítás ad feladatot, de rendszeresen el kell távolítani a földetérési zónák környékén a gumi-lerakódást is, fel kell újítani a dilatációs hézagok kitölt, a burkolatba süllyesztett vagy a pálya mentén törőnyakra szerelt lámpatesteket. Ezek közül soknak a vetítési szögét rendszeresen, repülőgépről vagy speciális földi eszközökkel kalibrálni kell.
Egy kis történelem:

A repülőtér Ferihegyen is, mint szinte mindenütt a világban, kezdetben egy tojásdad legelő volt. Ennek körvonalait most is kirajzolja az 1. pálya körül részben a szervizút, részben az a vadnarancs-sövény, amely annak idején- tüskés bokorzata révén – a kerítést helyettesítette.

A húszas-harmincas évek repülőgépei könnyűek voltak, ezért – és gyenge hajtóműveik miatt – szélérzékenységük is nagyobb volt. Ez elengedhetetlenné tette, hogy pontosan széllel szemben szálljanak fel és le. A szél erősségét és irányát a piros-fehér csíkos szélzsák, a buló mutatta meg.

A későbbi, fejlettebb repülőgépek egyúttal nehezebb szerkezetűek is voltak. Fontossá vált, hogy a talajviszonyok ne befolyásolják a repülőgép forgalmat: megkezdődött a burkolt pályák építése. Irányukat általában nem volt nehéz meghatározni: csak meg kellett nézni, hogy hol van leginkább „kitaposva” a fű: ez megadta a választ a leggyakrabban használt le-és felszállási irány kérdésére. Ferihegyen az uralkodó szélirány északnyugati – ez határozta meg tehát az első pálya irányát.

A burkolt, 1500 m hosszú pálya 1950-ben, a repülőtér megnyitására készült el. A futópályát később kétszer is meghosszabbították: először 2500, majd 3009 méterre. Érdekesség, hogy – régi légifotók tanúsága szerint – terveztek egy keresztirányú pályát is (csonkja a pálya kb. felénél jól látszott), amely északkelet-délnyugat irányú lett volna. A repülőgépek időközben azonban egyre nehezebbek és erősebbek lettek, könnyebben megbirkóztak bizonyos erősségű oldalszél-komponenssel, így a délnyugati irányú pálya sosem épült meg.

A második pálya építésének gondolata először az 1970-es években merült fel – nem elsősorban kapacitás-okok miatt(hiszen London Gatwick repülőterének példájából tudjuk, hogy egy pályával akár 30 milliós forgalmat is lehet kezelni), hanem stratégiai megfontolásból. Magyarországon ugyanis Ferihegy volt az egyetlen nyilvános, közforgalmú nemzetközi repülőtér. Ha bármilyen okból az egyetlen pályát le kell zárni, az újranyitásig Magyarországon leállna a légiközlekedés.

Az új pálya tervezésekor sikerült tökéletes, tankönyvi megoldást találni. A 2. pálya iránya megegyezik a régiével, hiszen egyrészt az uralkodó szélirány nem változott, másrészt, és még fontosabb szempont: a két párhuzamos pálya, ha megfelelő tengelytávolságra van egymástól, kétszer akkora forgalmat tud kiszolgálni, mint két egymást keresztező.

Az új pálya tengelye a régitől 1600 méter terül el, ami lehetővé teszi az egymástól független használatot; ugyanakkor délkeleti irányban el van tolva, „Z”, vagy „bajonett” rendszert alkotva, minimalizálva a gurulási távolságokat. A kapacitást is optimalizálja, hiszen, ha az egyik pálya az érkezőket fogadja, a másik pedig az indulókat kezeli, több fel-és leszállás hajtható végre óránként, mint ha mindkét pályán lenne érkező és induló forgalom is. A délkelet felől érkező, 310 fokos irányban repülő, a „31 jobb” pályára landoló gép egyenesen begurul a 2. Terminál előterére; induláskor pedig alig kell gurulnia, és máris az 1. pálya „31 bal” küszöbén találja magát, hogy megkezdhesse a felszállást.

Az új, 2. futópálya 3707 méter hosszú és 45 méter (a két, egyenként 7,5 méter széles burkolt padkával összesen 60 méter) széles. Érdekes adat, hogy a két végpontja között 23 méter a szintkülönbség, vagyis a pálya teljes hosszában nem vízszintes – ám ez nem is feltétel. A nemzetközi előírások 1%-os lejtést engednek meg a pálya teljes hosszára vonatkozóan, így ez az érték még 37 méter szintkülönbség esetén is megfelelő lett volna. Rossz látási körülmények között világszínvonalú, minden más repülőtérrel versenyképes fénytechnika és műszeres leszállító rendszer (ILS = Instrument Landing System) segíti a légiközlekedés folyamatosságát és biztonságát.

Az „új” pályát 1983-ban helyezték üzembe.

Runway Run:

Tudtad? Immár kilenc éve minden nyár végén van egy nap, amikor repülőgép futóművek helyett futócipők koptatják az 1. pálya betonját. A versenyen a nemzetközi légiközlekedési szakma képviselői, mintegy 1100 ember áll rajthoz egy nemes cél érdekében. A Runway Run elnevezésű futóverseny nevezési díjaiból a Budapest Airport minden évben a magyar SUHANJ! alapítvány programjait és a brit Anthony Nolan alapítvány gyermekek csontvelő-átültetési műtétjeit támogatja.

Megtudnál még többet ferihegy kulisszáiról? Tarts velünk egy reptérlátogatásra!

A REPTÉRLÁTOGATÁS ÚTVONALA

Utunk során eljutunk a repülőtér olyan területeire is, ami nemcsak az utasok, de még a reptéri dolgozók jelentős része elől is elzárt!

Megnézzük a forgalmi és műszaki előtereket, a futópályákat, a navigációs berendezéseket, a radarokat, valamint rengeteg, eddig titkos helyszínt.

Tartson velünk!

JELENTKEZÉS REPTÉRLÁTOGATÁSRA

Látogatóink az alábbi részvételi módok közül választhatnak:

• Egyéni reptérlátogatás esetén a weboldalunkon előre meghirdetett időpontokban induló túráinkra regisztrálhatnak. Itt tájékozódhatnak az egyes túratípusokról és a szabad helyek számáról is. A regisztráció során adják meg személyes adataikat és fizetik ki a részvételi díjat. A túrabuszon Önökön kívül más utasok is helyet foglalhatnak.
• Csoportos reptérlátogatás alkalmával egy legalább 9 fős csoportnak biztosítunk külön autóbuszt és külön időpontot. Időpontfoglalás a csoportoknak szóló aloldalon található űrlapon keresztül lehetséges. A résztvevők adatainak megadása és a fizetés a foglalás általunk történő visszaigazolásáról szóló válasz emailben leírtak szerint zajlik.
• VIP reptérlátogatás esetén 1-6 fő résztvevő tetszés szerinti időpontban, 3 órás (igény esetén felár megfizetésével hosszabbítható) időtartamban, szabadon választott program alapján (törvényi és reptéri korlátozások betartásával) vehet részt a veterán járműveinkkel teljesített túrán. A részvétel feltétele a VIP reptérlátogatás kupon előzetes megvásárlása webshopunkban, illetve azt követően időpont-egyeztetés.

Figyelem! A repülőtér szigorúan ellenőrzött objektum. A látogatáshoz, biztonsági okokból, hatósági háttérellenőrzés szükséges. Csak olyan személyeket vihetünk be a túrára, akik belépését a hatóságok előzetesen engedélyezték. Ennek következtében a látogatóknak meg kell adniuk személyes adataikat a regisztrációnál, és ugyancsak ennek következtében a regisztrációt le kell zárnunk a túrák előtt 5 munkanappal, mert ez számunkra a leadási határidő.

Ebből következően a túrák előtti 5. munkanapon és azt követően már nincs lehetőség a résztvevők számának bővítésére vagy a résztvevők személyének cseréjére.