Solymári vár
Az ezredforduló óta eltelt időszakban felélénkült a solymári vár kutatása. A turisztikailag is népszerű középkori épületegyüttes történetéről azonban keveset tudunk. A háromnegyed évszázados történeti kutatások nem tudták megválaszolni maradéktalanul, hogy a vár épületeit milyen célból húzták fel és mire szolgálhatott másfél évszázados fennállása alatt. Ennek csak egyik oka, hogy a mai napig nem készült el a vár és környéke antropogén, ökológiai feltérképezése, a környék (Pilis vármegye) történeti összehasonlító feldolgozása, valamint a középkori Solymár település vizsgálata. Pedig a helytörténetírás egyik módszertani sarokpontja, hogy megmutassa, mennyire specifikusan (vagy eltérően) mentek végbe az országos történelmi folyamatok az adott településen (illetve régióban). Mi megpróbáljuk most összefoglalni a vár történetét, időnként kitekintve a középkori környékre is.
Első tulajdonosa vélhetően Csáktornyai Lackfi István nádor volt, aki a 14. század második felében jutott a birtokhoz, és a század végén építtette meg a kis alapterületű főúri kővárat. A várépítés célját sajnos nem tudjuk, csak elképzeléseink vannak róla. Nincs kizárva azonban, hogy egy korábbi birtokos, Drugeth Vilmos nádor akár már előtte megkezdte a vár építését, melyet a Lackfiak csak befejeztek. A vár ezt követően hozzávetőlegesen 200 éven keresztül a pilisi táj ezen részének egyik meghatározó építménye volt. Falai pihenést, örömöt és biztonságot nyújtottak királyoknak és főúri méltóságoknak egyaránt. Kedveltségének fokmérője leginkább II. Ulászló ránk maradt leveléből világlik ki, amiben azt ecseteli, hogy mennyire jó, amikor itt a vadászatban kipihenheti világi fáradtságait.
Királynéi várként sokáig szolgálta a méltóságok kényelmét úgy, hogy Visegrád és Buda közt csupán ez a méreteiben nem túl jelentős erősség állt. Ebből is látható, hogy várunk leginkább reprezentatív célokat szolgált, szimbólumként büszkélkedhetett vele éppen aktuális birtokosa, de politikai illetve taktikai tényezőnek sem volt elhanyagolandó, itt a királyi székhely közelében. Mindemellett tény, hogy a néha felbukkanó elit szórványos látogatásain kívül legföljebb várnagyok és a királyi familiárisok lakhattak benne.
Ismereteink szerint a következő tulajdonosok birtokolták: 1352-től Lackfi István, 1397-től Kusalyi Jakcs István, 1404-től Luxemburgi Zsigmond király, 1420-től Cillei Borbála királyné, 1435-től Sano (rablólovag), 1437-től Luxemburgi Erzsébet királyné 1442-től a Korbáviai család, 1444-től Ónodi Cudar Jakab, Simon, és Vilmos, 1445-től Rozgonyi Simon érsek, Rozgonyi György és Sebestyén, 1449-től Hunyadi János kormányzó, 1450-től Rozgonyi Simon érsek, 1455-től Garai László, Garai Jób és Újlaki Miklós, 1481-től Hunyadi Mátyás király, 1482-től Corvin János herceg, 1496-tól Ráskai Balázs és Ráskai Tamás, 1511-től Salmary (Zempleki) Tamás, Sámboki Adorján és Solymári Margit, 1514-től Podmaniczky János, 1518-tól Thurzó Elek, 1526-tól Bakics Pál, 1528-tól Bakai Demeter, 1531-től Buda város tulajdona.
Forrás: "Barangolás a Solymári Várban" (Szépsolymár Alapítvány - 2014)
Solymári Vár nyitva tartás:
Január 1. - Március 31.: Jó idő estén rendkívüli nyitva tartással üzemel, Csoportok külön kérése esetén igény szerint nyitva tartunk.
Április 1.-Április 30. : Szombat- Vasárnap: 10-18 ig.
Május 1.-Szeptember 30. : Hétfő: Zárva
Kedd – Vasárnap: 10-18 ig.
Október 1.- Október 31. : Szombat- Vasárnap: 10-18 ig.
November 1.- November 30. : Szombat- Vasárnap / Jó idő estén / December 1.- December 31. :
Jó idő estén rendkívüli nyitva tartással üzemel, Csoportok külön kérése esetén igény szerint nyitva tartunk.
Megközelítés
Gépkocsival:
A 10-es számú főútvonalon akár Budapest, akár Pilisvörösvár felől érkezünk Solymár irányába, mindkét irányból jól látható a vár. A 10-es főútról a Brit Katonai temetőnél (Angol temetőnél) kell lekanyarodni a falu irányába. Minden körforgalomnál Solymár irányába kell haladni, amíg a Vasút utcán el nem érjük a Major utcát. Itt már egy kis tábla is jelzi, hogy balra található a vár.
Pesthidegkút felől a Hidegkúti úton Pilisszentiván felé haladva lehet megközelíteni Solymárt, ahol a faluközpontot elhagyva a Pilisszentiván-Budapest (10-es út) elágazását követően fordulunk le a Vasút utcába a temető mellett. A lejtős Vasút utcában néhány méter után kanyarodhatunk a Major utca felé, ahol látható jelzőtábla mutatja a várhoz vezető utat.
A vonattal, autóbusszal:
A vonat a felújítási munkálatok miatt nem üzemel ezen a szakaszon. A BKV (Hűvösvölgy felől a 64-es, a 64A, a 164-es és a 264-es, valamint az éjszakai 964-es), vagy a Volánbusz (830-as, 831-es és 832-es) autóbuszjárataival közelíthető meg.
| 2024.01.01 - 2024.12.31 |
Solymári Kulcsosház - Turistaház
A Solymári Vár tövében a patak partján helyezkedik el a Turista ház. A várdomb lábánál állt egykor romos épületet felújították és kulcsos turistaházzá alakították át, ahol turisták, vagy akár a Mária-utat járó zarándokok is megszállhatnak. Számos Turista útvonal található a környezetében. A Kulcsos ...
Aranykorona Vendéglő és Hotel Solymár
A nemzetközi és a magyar konyha házias ízeivel találkozik nálunk, de igyekszünk minden egyedi kívánságot teljesíteni. Kialakítottunk egy klasszikusan berendezett kávézót és egy borbárt azok számára, akik csak egy italra, kávékülönlegességre, szendvicsre vagy akár csak egy reggelire térnek be hozzánk. ...
Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár
A gyűjtemény Solymár település régészeti örökségét ismerteti az ásatások tükrében, sváb néprajzi kincsét, egykori szatócsboltját és patikáját mutatja be.
Solymári vár
Az ezredforduló óta eltelt időszakban felélénkült a solymári vár kutatása. A turisztikailag is népszerű középkori épületegyüttes történetéről azonban keveset tudunk. A háromnegyed évszázados történeti kutatások nem tudták megválaszolni maradéktalanul, hogy a vár épületeit milyen célból húzták fel és ...
