Kamalduli Remeteség Majkpuszta

A majki kamalduli remeteség clauzura része, -  ahol a cellaházak és a templomtorony található - illetve az angolpark egy időre bezárja kapuit, hogy megújuljon, megszépüljön, és új látogatóközpontként helyreállítva, régi fényét visszanyerve, széles szolgáltatási struktúrával, új interaktív kiállításokkal, közösségi kulturális térként várhassa vissza vendégeit.

A kolostor, a benne található kiállítások (refektórium, díszterem, káptalanterem, kápolna, a kamalduli rend Hallgatás ereje című általános és magyarországi történetét bemutató kiállítása, az Esterházy család grófi ágának vadászkastély időszakát, illetve II.Rákóczi Ferenc és a kamalduli rend kapcsolatát bemutató kiállítás ) és a kávézó a felújítás ideje alatt is ZAVARTALANUL LÁTOGATHATÓ, várja a vendégeket. A nyitvatartási idő, a tárlatvezetés változatlan.

Megértésüket, türelmüket köszönjük!

ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS

A kolostor fő épületszárnyának emeletén található kiállítási térben a kamalduli rend általános és magyarországi történetét bemutató kiállítás látható A hallgatás ereje címmel. A tárlat a kamalduli rend feloszlatása után szétszóródott, egykori berendezés ma még fellelhető darabjainak bemutatásával idézi meg a remeteség egykori gazdagságát.

Ugyancsak az emeleten négy szoba II. Rákóczi Ferenc fejedelem franciaországi tartózkodásának és a francia kamalduli szerzetesekkel való kapcsolatának állít emléket.

A kolostorépület pinceszintjének és földszintjének terei a Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt remeteség egykori hétköznapi és ünnepi tereit idézik meg – ehhez mintegy 30 magyar múzeum és gyűjtemény nyújtott szakmai segítséget és kölcsönzött műtárgyakat.

Az eredetihez igazodó történeti bútorok kaptak helyet a rendezvényekre használt terekben is, így a Refektóriumban, a Díszteremben, a Káptalanteremben, a Könyvtárszobában és a Kápolnában is.

A földszinten, a vadászkastélyt bemutató terekben kamarakiállítás emlékezik meg gróf Esterházy Móricról, aki Majkon született, és aki 1917-ben rövid ideig Magyarország miniszterelnöke volt.
 

NYITVA TARTÁS

Nyári nyitvatartás:

Kedd – vasárnap

Április 1. és Október 31. között: 10.00 – 18.00

Téli nyitvatartás:

Kedd – vasárnap

November 1. és március 31 között: 09.00 – 17.00

Nemzeti ünnepeken nyitva.

A pénztár 1 órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár.

JEGYÁRAK

Felnőtt jegy:  3 000 Ft

Kedvezményes jegy:  1 500 Ft

    6-26 év közötti fiatal
    62. életévét betöltött látogató
    minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő    
    Családi jegy:  6 000 Ft
    1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 éves korig    

Csoportos jegy:  2 400 Ft/fő

    minimum 15 fő látogatása esetén
    Csoportos látogatás esetén, kérjük, előzetesen egyeztessen a megadott elérhetőségeken.

Helyi lakosoknak: 500 Ft

    Oroszlányi helyi lakos (lakcímkártyával igazolandó)

Fotó- és videójegy: 1500 Ft

(A kiállítóterekben kizárólag a fotó- és videójegy megváltásával történhet felvétel készítés, és csakis vaku nélkül, személyes használatra, a felvételek kereskedelmi forgalomba nem hozhatók, nem értékesíthetők. Sajtófotózás előzetes egyeztetéssel!)

Múzeumpedagógia foglalkozások:

    Iskolai csoportok, osztálykirándulók és táborozók részére, előzetes időpont egyeztetéssel, min. 15 főtől: 1100.-/fő

Fizetési lehetőségek: készpénzben, bankkártyával, SZÉP-kártyával.

TÖRTÉNET

A némasági fogadalmat tett szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéjét találhatja meg a látogató Majkon. Ám nemcsak hangulatában egyedülálló az erdők ölelte, tavak szomszédságában fekvő remeteség, hanem Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes is egyben, amely tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból áll.

1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a kamalduli remeteséget, melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. A szabadságharcot lezáró, 1711-es szatmári békét követően a Rákóczihoz hű, dunántúli nemesi családok adományaiból épült a némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend majki remetesége a hallgatás szimbólumaként, mely az ellenállás egyik utolsó lehetősége volt a Rákóczi-szabadságharcot követően.

Az épületegyüttes megtervezésével Esterházy József a neves osztrák barokk építészt, Franz Anton Pilgramot (1699-1761) bízta meg. A remeteség épületei által körülfogott templom alapjait 1753-ban tették le, és az alapkővel együtt a hallgatás jelképeként egy halat is elhelyeztek. Pilgram koncepciója nem valósulhatott meg maradéktalanul: az 1770-ben befejeződött építkezés során az eredetileg tervezett húsz remetelakból csak tizenhét készült el. A házak magyar arisztokrata családok adományaiból épültek, donációjukat a lakok főhomlokzatán elhelyezett címerük jelzi.

1806-ban gróf Esterházy Károly megvette a birtokot és a területet bérbe adta. Majkon ebben az időben a környék legnagyobb posztógyára működött, a cellaházakban ekkor munkások laktak, az egyikben iskolát rendeztek be.

1810 nyarán egy villámcsapás következtében a Szent Jánosnak szentelt templom tetőszerkezete leégett. Részben az oroszlányi evangélikusok, részben Esterházy Károly csákvári kastélyának bővítéséhez szállíttatták el a köveket. A torony egyik oldalán, a sekrestye boltozatcsonkján még ma is látható freskótöredék. A II. világháborúban a kastély keleti mellékszárnya és a főszárny csatlakozó része leégett, ekkor pusztult el a családi levéltár anyaga, könyvritkaságok, újságok és több értékes bútordarab is. A háborút követően az épületegyüttes kórházként működött, majd az államosítás után középiskola és kollégium, majd munkásszálló költözött falai közé. Az egykori berendezésből a helyszínen ma csak nagyon kevés tárgy emlékeztet a régi időkre, a refektórium és a vadászterem kályháin kívül az emeleti kandalló és két csillár.

Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, 1993-ban állították helyre a templomtorony alsó részét, a modern toronyóra 1992-ben került ide. Az egykori jégverem átalakításával hozták létre a napjainkban is működő büfét. A majki kamalduli remeteség 2001-től a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, 2012-től - jogutódaként - a Forster Központ kezelésében áll.

A KAMALDULI REND
A bencés szellemben élő szigorú remeterendet Szent Romuald (951-1027) alapította 980 körül az itáliai Arezzo közelében. Pápai jóváhagyást II. Sándortól kapott 1027-ben. Fehér ruhájuk miatt fehér bencéseknek is hívták őket. Magyarországon a rendnek négy kolostora volt, ezek közül az egyik az 1733-tól 1782-ig fennálló majki remeteség.

A kamalduliak az 1730-as évek közepén érkeztek Majkpusztára. A cellaházakban egy-egy szerzetes élt, aki a naponta előírt kötelező imákat ugyan hangosan mondhatta el, de a nap többi részében tartózkodnia kellett a beszédtől. Egymással csak a szentmiséken és a fő ünnepeken, a közös étkezéskor találkozhattak. Beszélniük - az elöljárójuk engedélyével - évente két alkalommal, három-három napig lehetett. Küldetésük, hogy imádkozzanak mindenkiért a világon, még azokért és azok helyett is, akik maguk sohasem fordulnak Istenhez.

A rend önfenntartó volt, a földművelésből és jótékonysági adományokból élt. A gazdálkodást a némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt laikus barátok, a fráterek végezték, akik halászattal, földműveléssel foglalkoztak, valamint az ő dolguk volt, hogy ellenőrizzék, nem beteg-e valamelyik remete. Majk 1770-ben kapta meg a perjelség címet, ekkor még folytak a befejező munkálatok a templomban, a foresteriában (erdei kolostor) és a kápolnában. A kápolnában a kamalduliak minden vasárnap és ünnepnapokon miséztek.

A néma barátok csak rövid ideig élhettek Majk-pusztán, mivel 1782-ben II. József császár feloszlatta a császárság és királyság területén működő rendek többségét. A feloszlatáskor a kamalduli közösség tizenegy felszentelt atyából (páterből) és négy fel nem szentelt szerzetesből (fráterből) állt. 1782 után a szerzetesek egy része Magyarországon maradt, néhányuk azonban Olaszországban folytatta működését. 1784-re már kiürült a remeteség, a birtokon csak malombérlők és munkásaik, valamint a halastavak gondozói maradtak.

II. RÁKÓCZI FERENC ÉS A KAMALDULIAK
A szabadságharc bukását követően, 1715 és 1717 között a Párizshoz közeli Grobois település kolostorában élő kamalduli szerzetesek vendége volt II. Rákóczi Ferenc. A fejedelem megnyugvást talált a kamalduli kolostor falai közt, szívét pedig - a végakaratának megfelelően - a kolostorban temették el.
A grobois-i kolostor sajnos a II. világháború pusztításában megsemmisült, így ma már nincs meg a fejedelem szívének hamvait őrző urna sem. A majki kamalduli remeteségben viszont emléktábla őrzi az emlékét.

Majkon forgatott filmek:

Hangyaboly – Fábri Zoltán (1971)
A tökéletes gyilkos – Pacskovszky József (2017)
Prés – Maár Gyula (1971)
Töredék – Maár Gyula (2006)
Mein Onkel Benjamin – Thomas Engel (1972)
Kísértet Lublón – Bán Róbert (1976)
Mata Hari – Curtis Harrington (1985)
Kakukk Marci – Révész György (1973)
Árpád a Cigány – Wolfgang V. Schiber (1973)
Járvány – Gábor Pál (1975)
A 13-as cella grófnője – Forgács József

KÁVÉZÓ:
A remeteség nyitvatartási idejében szeretettel várjuk Kedves Vendégeinket a tárlatvezetés után hangulatos kávézónkban. A remeteség hangulatát megidéző környezetben fogyaszthatjuk kávénkat, teának, üdítő szörpünket. Jelenleg a kávézói szolgáltatásunkat csak a tárlatvezetés után van lehetőségük igénybe venni.
Kávé kínálatunk: espresso, ristretto, cappuccino, latte macchiato, flat white.
Gyermekek részre finom kakaót, gyermek teát, szörpöket kínálunk