Bessenyei György Emlékház Bakonszeg

4164 Bakonszeg , Hunyadi utca 103. (47.192368 x 21.459269) Megnézem a térképen

A „Bihari remete” életét és munkásságát bemutató kiállítást tekinthetnek meg itt az érdeklődők. Nyitva tartás csak előzetes bejelentkezés alapján. A magyar felvilágosodás első korszakának legjelentősebb alakja. Költő, drámaíró, műfordító, filozófus, politikus. A kertet Kurucz Imre öreg Bessenyeit ábrázoló mellszobra díszíti. A kertet védetté, a portát pedig természetvédelmi területté nyilvánították. A Bessenyei Emlékházat 1965-ben nyitották meg, melyet ma is sokan látogatnak.

BEMUTATKOZÁS
NYITVATARTÁS
IDŐPONT
SZÁLLÁS
ÉTEL-ITAL
ESEMÉNY
PROGRAM
LÁTNIVALÓ

Tiszabercelen született 1746-ban (vagy 1747-ben). Sokgyermekes birtokos nemesi család sarja. Bessenyei Zsigmond vármegyei táblabíró és Ilosvay Mária fia. 1755-60-ban a sárospataki kollégiumban tanult. 1765-ben két bátyja után ő is Bécsbe került Mária Terézia testőrségének magyar részlegébe. Nyelveket tanult, szenvedélyesen olvasott, megismerkedett a felvilágosodás eszméivel. 1772-ben megjelent a magyar felvilágosodás kezdetének tekintett Ágis tragédiája című műve, melyet a királynő jóváhagyásával, neki szóló ajánlással jelent meg. 1773-ban kilépett a testőrségből. 1780-ban Mária Terézia udvari könyvtárossá nevezte ki, de a királynő halála után bizonytalanná vált helyzete. Mária Terézia fia, II. József 1782-ben megvonta évjáradékát, s így hazatért szülőhazájába.

Előbb szülőfalujában, majd Feketetótiban gazdálkodott. 1787-ben a családi perpatvarok elől Pusztakovácsiba (a mai Bakonszegbe) költözött. 1790-ben Bihar megye táblabírája lett. Megismerkedett Kazinczy Ferenccel. Remete életet élt 1804-ig, míg bátyjának, Lászlónak leánya Anna ide nem költözött hozzá ápolónak, súlyos betegsége miatt. Amikor tudomására jutott, hogy munkáinak megjelenését a cenzúra nem engedélyezi, letette a tollat, de gondoskodott műveinek fennmaradásáról. Kéziratait közvetlenül halála előtt a Nemzeti Múzeum Könyvtárának, másolataikat korábban a sárospataki kollégium könyvtárának adományozta.

Csendes napjait mezei gazdálkodással, vadászattal, írás-olvasással töltve, csak kevés emberrel érintkezett. Ilyennek óhajtotta a temetését is: egyházi szertartás nélkül temették el, udvara kertjében kedvenc almafája alá 1811-ben. Sírja 70 évig jeltelen volt. Hamvait 1940-ben átszállították Nyíregyházára az Északi-Temetőbe.

A vályogfalú, fafaragásos tornácú, nádfedeles parasztházban berendezett kiállítás tablókon és használati tárgyakon keresztül mutatja be a híres író-filozófus életét, munkásságát. A XVIII. századi emlékház kiválóan szemlélteti, hogy nemesi házakon is használtak egyszerűbb, szegényesebb díszítésmódot.

Forrás: Az Emlékház közösségi oldala. a Szervezők