Petőfi Irodalmi Múzeum programok 2024

Petőfi Irodalmi Múzeum programok 2024

2024. május 16. 18h
Tárgyeset Kemény Zsófival és Lévai Balázzsal
Tárgyeset című sorozatunk fókuszában íróink tárgyi környezete áll. Hétköznapi életkörülményeikről, életmódjukról, lakberendezési szokásaikról kérdezzük őket, hogy feltárjuk nélkülözhetetlen tárgyaik életrajzi hátterét. A beszélgetések során a tárgyakhoz való kötődés, az irodalmi művekben megjelenő tárgyak, az archiválási szokások és a múzeumi gyűjteményezés témaköreit járjuk körül. Milyen szerepet játszik egy-egy tárgy az író életében? Hogyan viszonyulnak kortárs szerzőink saját lehetséges "muzealizálásukhoz", ahhoz a gyakorlathoz, hogy hagyatékuk, személyes tárgyaik majd archívumba kerülnek? Ők maguk gyűjtők-e? Vannak-e gyűjteményeik, vagy észrevétlenül kialakult-e körülöttük valamilyen gyűjtemény? Milyen tárgyak jellemzik őket?

A májusi eseményen Kemény Zsófi író, költő és slammerrel beszélget Lévai Balázs rendező-producer.

Helyszín: PIM, Díszterem

2024. május 21., kedd / 19:00
CSEH TAMÁS: WESTERN DALOK – LEMEZBEMUTATÓ
KIADATLAN FELVÉTELEK A PIM–CSEH TAMÁS ARCHÍVUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL, VINYLEN
Közös lemezhallgatás és beszélgetés Horváth Gergely műsorvezető-szerkesztő vezetésével. Résztvevők: Novák János zeneszerző, aki a lemezen is közreműködik egy dalban, Beck Zoltán énekes-dalszerző és Csengey Balázs, a PIM–Cseh Tamás Archívum munkatársa.

Zárásként a lemezen szereplő dalok közül játszik el néhányat Nóvé Soma énekes, zenész, csellón kíséri Cseh Tamás egykori zenésztársa, Novák János.

Helyszín: PIM udvar

AZÉRT A VÍZ... címmel városi sétákat indítunk a Evangélikus Országos Múzeummal közös szervezésben.

Sétánk során azt a kérdést járjuk körbe, hogyan határozta meg a XIX. század városlakójának életét a Duna, a katasztrófák hogyan hatottak a városlakók, közösségek életére, motivációira, egyes alkotók szövegeire? Visszaemlékezések, újságcikkek, irodalmi szövegek, a múzeumok képi és tárgyi emlékei elevenítik meg ezt az időszakot, miközben a Pest utcáit járjuk.

Időpontok:

• május 22. 17:00-19:00

KIÁLLÍTÁS

A halandóság törékeny arcai - új fotós kiállítás
1. rész: Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.

2. rész: A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.

Ki ne látta volna tankönyvében a szomorú tekintetű Arany, az igéző Ady, a dendi Kosztolányi vagy a vigasztalhatatlan Juhász Gyula fotográfiáját? Az író arcképeken – a tekintetekbe kapaszkodva – mindig azt kutatjuk, hogy a pózokon át közelebb kerülünk-e az alkotókhoz.

E jól ismert képeket a PIM fotógyűjteménye őrzi. A múzeum az elmúlt hetven évben nagy hangsúlyt fektetett a magyar íróportrék, ezen belül a fotográfiák gyűjtésére. Az áprilisban nyíló kiállítás válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából,amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról. Az első ősfényképektől a digitális nyomatokig hosszú út vezetett, ezalatt nemcsak a technika változott, de a fotográfusok szemléletmódja is átalakult: a merev beállításoktól a természetességig, a külsőségektől a lélekábrázolásig jutott el.

A kiállítás felépítése rendhagyó, azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az első tárlaton (2024. április 27. – június 23.) az archív írói arcképekre fókuszálunk, a másodikon (2024. június 27. – december 15.) a múzeumi fotósok – Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt – munkája során készült íróportrékra kerül a hangsúly.

A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM

K. I. AKI VOLTAM - KORMOS ISTVÁN 100
2023. december 9. - 2024. szeptember 1.

Száz éve született Kormos István. Nemzedéke Juhász Ferenc, Nagy László, Lator László, Fodor András költők, Réz Pál, Domokos Mátyás kiadói szerkesztőtársak és a festő Hantai Simon – a második világháború befejezésekor kezdték meg pályájukat.

Milyen lehetőségek álltak a tárgyi valóságában és politikai-kulturális értelemben is szétzilált, romos, értékét vesztett ország fiataljai előtt? Hogyan lehetett bírni a háborút követő évek egyre sivárabb légkörét, az ötvenes évek fojtogató légkörét, a szabad világtól elzárt keleti blokk valóságát?

A kiállítás Kormos István életútján és életművén keresztül a lehető legközelebbről mutatja be ezt a fél évszázadot: egy generáció élethelyzeteit, életmentő játékait, magán- és közéleti vívódásait, a korszak embertelen kihívásait éppúgy, mint a hatalom szürkesége ellenére izgalmas és pezsgő irodalmi életet.

A kiállítás kurátora: Benedek Anna muzeológus, PIM
Látványterv: Holiczáné Kocsis Annamária, PIM
Grafika: Rimanóczy Andrea, PIM

AZ ÁLOM VÉGE?
KLÍMAVÁLTOZÁS AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁBAN ÉS MA
Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából megnyílt tárlat

2023. november 23. - 2025. január 11.

A kiállítás Az ember tragédiája történeti színei közül az Eszkimó szín disztópiájára és közvetlen előzményeire fókuszál. Az utolsó álombeli színben a bolygó szinte élhetetlenné válik: kevés az élelem, szélsőséges klimatikus viszonyok uralkodnak, a fajok kihalnak, az emberi civilizáció radikális változáson megy keresztül. A mintegy 160 évvel ezelőtt elképzelt jövővel kapcsolatban Madách Imre több olyan problémát és kérdést is tematizált, amely napjainkban is megjelenik a klímaváltozáshoz köthető közbeszédben és tudományos diskurzusokban. A tragédia egyes színeinek vizuális megidézése mellett különféle tudományágak kutatóit kérdeztük meg arról, hogy ezekre a Madách által felvetett, de a mai viszonyokra adaptált problémákra milyen válaszok adhatók.

A klímaváltozással kapcsolatban több tudományterület képviselőivel lehet interjúkat hallgatni a tárlatban. Madách Imre drámájában a tudós alakja visszatérő motívum. A tárlaton szereplő interjúkban megszólaló kutatók a maguk szakterülete szerint, rendkívül változatos szempontokból világítanak rá a klímaváltozás problémakörére. Abban bízunk, hogy a legkülönfélébb tudományterületeket együttesen, kiállítás terében megszólaltatva talán rámutathatunk olyan szempontokra is, amelyek segítenek az éghajlatváltozás válságát összetettebben, érzékenyebben, illetve (ön)kritikusabban szemlélni, miközben Az ember tragédiáját egy izgalmas perspektívából olvashatjuk újra.

Kass János Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus Az ember tragédiája egyes színeit megjelenítő rézkarcai alkotják a kiállítás gerincét , amelyeket a művész 1966-ban a Helikon Kiadó felkérésére készített. Az ábrázolások egy központi képből és a körülötte látható vázlatrajzokból állnak, amelyeket a művész csak később, a sokszorosítás közben rögtönzött a lemezekre. Kasst annyira megihlette Madách műve, hogy több sorozatot is készítette a műhöz, illetve a Tragédia gondolatiságát más alkotásaiba is bedolgozta. Babitshoz hasonlóan úgy gondolta, hogy „a Tragédia nyersanyag, amelyben minden kor minden emberének tragédiája visszatükröződhet”. A rajzok egymást kiegészítve tükrözik a történeti színeket és egyben alkotójuk saját korát, amelyben a Madách által vizionált disztópiák valós kérdésekké váltak.

A tárlatban Kass János grafikái mellett három kortárs képzőművész: Kapoli Márton, Kósa János és Milorad Krstić munkái is láthatók.

A klímaváltozással kapcsolatos interjúk résztvevői:
Gelencsér András légkörkutató, a Pannon Egyetem rektora
Horváth Balázs biológus, Széchenyi István Egyetem
Kőváry Zoltán pszichológus, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar
Nagy Balázs geográfus, ELTE Természettudományi Kar
Schneider Ákos designkultúra-kutató, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Takács-Sánta András humánökológus, ELTE Társadalomtudományi Kar
Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, Nyugat-magyarországi Egyetem
Ürge-Vorsatz Diana fizikus, CEU, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi testületének alelnöke

Kurátor: Sidó Anna, a PIM muzeológusa
Látvány: Kemény Gyula, PIM
Grafika: Bogdándy Gábor, PIM

Forrás: a Szervezők hírlevele

Programok online jegyvásárlási lehetőséggel

Project Geminiani / Francesco Geminiani összes hegedűszonátája korabeli hangszereken

Izgalmas kamarakoncert-sorozatot hirdet a Budapest Bach Consort a 2023/2024-es évadra: a 8 hangversenyből álló sorozat keretein belül Paulik László, Krommer Lúcia, Maróth Bálint és Szokos Augustin előadják Francesco Geminiani összes hegedűszonátáját, azzal a négy variációsorozattal együtt, melyeket a szerző a zenei jó ízlésről szóló könyvében jelentetett meg, példaképpen, hogy miként lehet teljes értékű kompozícióvá formálni és művészi módon előadni egyszerű, közkedvelt dallamokat hegedűn, fuvolán, gordonkán vagy csembalón. A mai zenekedvelő közönség talán már hozzászokott, hogy az úgynevezett “régizenei” repertoárt vagy modern, vagy pedig “korhű” hangszereken, azaz régi hangszerek másolatain hallhatja — e “hangzó összkiadás” különlegessége azonban, hogy az előadók nem másolatokon, hanem Magyarországon egyedülálló módon, eredeti 17. és 18. századi instrumentumokon szólaltatják meg Geminiani műveit. A koncertek főszereplője egy mantovai mester, Camillo Camilli által épített, 1740-es évekbeli hegedű, mely mellett a közönség egy 17. századi észak-itáliai gordonkát, valamint két 18. századi csembalót is hallhat, melyek Thomas Culliford, valamint Jacob és Abraham Kirkman műhelyében készültek.

Előadók:

• Paulik László - hegedű (Camillo Camilli, 1740-es évek, Mantova)
• Maróth Bálint - gordonka (Kőrösi Ferenc, 2003, Budapest)
• Szokos Augustin - csembaló (Thomas Culliford, 1785, London)

A sorozat hangversenyei:

• 2024. május 28.
• 2024. június 20.