A cseppkövekben gazdag fokozottan védett Szent István-barlang mesterséges bejáratát Miskolctól 3,5 km-re, Lillafüreden, a Palota Szállótól 500 m távolságra, a Szent István-lápa oldalába mélyülő, lapos tetejű, terméskővel díszített fogadóépület rejti. Járatainak hossza összesen 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága. A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10 C, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat.
A cseppkövekben gazdag fokozottan védett Szent István-barlang mesterséges bejáratát Miskolctól 3,5 km-re, Lillafüreden, a Palota Szállótól 500 m távolságra, a Szent István-lápa oldalába mélyülő, lapos tetejű, terméskővel díszített fogadóépület rejti. Járatainak hossza összesen 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága. A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10 C, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat.
A cseppkövekben gazdag fokozottan védett Szent István-barlang mesterséges bejáratát Miskolctól 3,5 km-re, Lillafüreden, a Palota Szállótól 500 m távolságra, a Szent István-lápa oldalába mélyülő, lapos tetejű, terméskővel díszített fogadóépület rejti. Járatainak hossza összesen 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága. A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10 C, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat.
Szombathely belvárosától mintegy 3 kilométerre terül el a Szombathelyi Parkerdő. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. jóvoltából 2013 őszén teljesen megújult a környezet.
A tanösvény a környék élővilágát mutatja be - kitérve a beregi tájat évszázadok óta formáló és megőrző természetközeli gazdálkodás főbb jellemzőire. Megismerhetők a térség gazdálkodással kapcsolatos hagyományai, azok hatása a táji és természeti, valamint a genetikai sokféleségre. Hossza kb. 5,5 km. Bejárható gyalogosan, a belépés ingyenes.
A tanösvény a környék élővilágát mutatja be - kitérve a beregi tájat évszázadok óta formáló és megőrző természetközeli gazdálkodás főbb jellemzőire. Megismerhetők a térség gazdálkodással kapcsolatos hagyományai, azok hatása a táji és természeti, valamint a genetikai sokféleségre. Hossza kb. 5,5 km. Bejárható gyalogosan, a belépés ingyenes.
A tanösvény a környék élővilágát mutatja be - kitérve a beregi tájat évszázadok óta formáló és megőrző természetközeli gazdálkodás főbb jellemzőire. Megismerhetők a térség gazdálkodással kapcsolatos hagyományai, azok hatása a táji és természeti, valamint a genetikai sokféleségre. Hossza kb. 5,5 km. Bejárható gyalogosan, a belépés ingyenes.
A 3,9 km hosszú tanösvény Bánd település mellett található, viszont területileg Szentgálhoz tartozik. A nyomvonal a Miklós-Pál hegy oldalában kanyarog. A Szentgáli tiszafás megközelítése személygépjárművel, Veszprém irányából Bánd településre beérve a temető mellett balra kanyarodva egy fedett pihenőhelytől gyalogosan a legcélszerűbb. Köszönhetően a Tájvédelmi Területnek a tanösvény körbekerített, így 3 helyen kapuk segítségével juthatunk be. A tanösvényen megismerkedhetünk a tiszafával, mint fafajjal, és néhány lágyszárú növénnyel.
A 3,9 km hosszú tanösvény Bánd település mellett található, viszont területileg Szentgálhoz tartozik. A nyomvonal a Miklós-Pál hegy oldalában kanyarog. A Szentgáli tiszafás megközelítése személygépjárművel, Veszprém irányából Bánd településre beérve a temető mellett balra kanyarodva egy fedett pihenőhelytől gyalogosan a legcélszerűbb. Köszönhetően a Tájvédelmi Területnek a tanösvény körbekerített, így 3 helyen kapuk segítségével juthatunk be. A tanösvényen megismerkedhetünk a tiszafával, mint fafajjal, és néhány lágyszárú növénnyel.
A 3,9 km hosszú tanösvény Bánd település mellett található, viszont területileg Szentgálhoz tartozik. A nyomvonal a Miklós-Pál hegy oldalában kanyarog. A Szentgáli tiszafás megközelítése személygépjárművel, Veszprém irányából Bánd településre beérve a temető mellett balra kanyarodva egy fedett pihenőhelytől gyalogosan a legcélszerűbb. Köszönhetően a Tájvédelmi Területnek a tanösvény körbekerített, így 3 helyen kapuk segítségével juthatunk be. A tanösvényen megismerkedhetünk a tiszafával, mint fafajjal, és néhány lágyszárú növénnyel.
A Tisza-parti vagy más névén a Bivaly-tói tanösvény Rákóczifalva mellett, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A 24 állomásból álló, tájékoztató táblákkal tarkított tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. A tölgyes erdő szélén kialakított pihenőhelytől (parkolótól) indul, érint két, 50 ill. 40 méter hosszú fahidat és egy szintén fából épített 8 méter magas kilátót. Gyalogosan és kerékpárral is bejárható. Aki szeretne több információt gyűjteni a környékről és történetéről, a túrához szakvezetőt is kérhet.
A Tisza-parti vagy más névén a Bivaly-tói tanösvény Rákóczifalva mellett, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A 24 állomásból álló, tájékoztató táblákkal tarkított tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. A tölgyes erdő szélén kialakított pihenőhelytől (parkolótól) indul, érint két, 50 ill. 40 méter hosszú fahidat és egy szintén fából épített 8 méter magas kilátót. Gyalogosan és kerékpárral is bejárható. Aki szeretne több információt gyűjteni a környékről és történetéről, a túrához szakvezetőt is kérhet.
A Tisza-parti vagy más névén a Bivaly-tói tanösvény Rákóczifalva mellett, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A 24 állomásból álló, tájékoztató táblákkal tarkított tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. A tölgyes erdő szélén kialakított pihenőhelytől (parkolótól) indul, érint két, 50 ill. 40 méter hosszú fahidat és egy szintén fából épített 8 méter magas kilátót. Gyalogosan és kerékpárral is bejárható. Aki szeretne több információt gyűjteni a környékről és történetéről, a túrához szakvezetőt is kérhet.
A tanösvényen az érdeklődők egy 1500 méter hosszú pallóúton sétálva nyerhetnek betekintést a Tisza-tó növény- és állatvilágába. A sétányon elindulva kirándulás tehető a tó korábban megközelíthetetlen vadregényes területére. Az élőlények megfigyelését információs táblák és madármegfigyelők segítik.
Útvonala a karsztvidék Jósvafőtől északra, északkeletre található természeti - főként geológiai - látnivalóit fűzi fel, melyekről 26 bemutatóhelyen (tábla) lehet részletes ismereteket szerezni. A két körtúra az Aggteleki Nemzeti Park sajátos tájképi értékeivel, a karsztos felszín formavilágával és legjellemzőbb élőhelyeivel ismerteti meg a látogatót. A 12. állomásnál választhatunk a rövidebb és a hosszabb túra közül. A hosszabb, 2-es körtúrát azoknak is ajánljuk, akik szeretnének megismerkedni a tájhasználat történetével (állattartás, szántóföldi művelés, szőlő- és gyümölcstermesztés, erdőgazdálkodás, szénégetés)
Útvonala a karsztvidék Jósvafőtől északra, északkeletre található természeti - főként geológiai - látnivalóit fűzi fel, melyekről 26 bemutatóhelyen (tábla) lehet részletes ismereteket szerezni. A két körtúra az Aggteleki Nemzeti Park sajátos tájképi értékeivel, a karsztos felszín formavilágával és legjellemzőbb élőhelyeivel ismerteti meg a látogatót. A 12. állomásnál választhatunk a rövidebb és a hosszabb túra közül. A hosszabb, 2-es körtúrát azoknak is ajánljuk, akik szeretnének megismerkedni a tájhasználat történetével (állattartás, szántóföldi művelés, szőlő- és gyümölcstermesztés, erdőgazdálkodás, szénégetés)
Útvonala a karsztvidék Jósvafőtől északra, északkeletre található természeti - főként geológiai - látnivalóit fűzi fel, melyekről 26 bemutatóhelyen (tábla) lehet részletes ismereteket szerezni. A két körtúra az Aggteleki Nemzeti Park sajátos tájképi értékeivel, a karsztos felszín formavilágával és legjellemzőbb élőhelyeivel ismerteti meg a látogatót. A 12. állomásnál választhatunk a rövidebb és a hosszabb túra közül. A hosszabb, 2-es körtúrát azoknak is ajánljuk, akik szeretnének megismerkedni a tájhasználat történetével (állattartás, szántóföldi művelés, szőlő- és gyümölcstermesztés, erdőgazdálkodás, szénégetés)
A Törökmezői tanösvény Törökmező és a Hegyes-tető között vezet, a Dél-Börzsöny csodás természeti kincseit, és érdekességeit mutatja be. Megismerhetjük a Nagymaros és Zebegény között húzódó rét kialakulásának történetét, illetve találkozhat mókussal, borzzal, őzzel, szarvassal és nyesttel is. A túra végén a Hegyes-tetőn Magyarország egyik legszebb kilátójából csodálhatjuk meg a dunai panorámát. A Törökmezői tanösvény kiindulópontja Törökmező, az út hossza 6,5 kilométer, melynek legalább 3 óra bejárása. Az útvonal télen-nyáron járható.
A Törökmezői tanösvény Törökmező és a Hegyes-tető között vezet, a Dél-Börzsöny csodás természeti kincseit, és érdekességeit mutatja be. Megismerhetjük a Nagymaros és Zebegény között húzódó rét kialakulásának történetét, illetve találkozhat mókussal, borzzal, őzzel, szarvassal és nyesttel is. A túra végén a Hegyes-tetőn Magyarország egyik legszebb kilátójából csodálhatjuk meg a dunai panorámát. A Törökmezői tanösvény kiindulópontja Törökmező, az út hossza 6,5 kilométer, melynek legalább 3 óra bejárása. Az útvonal télen-nyáron járható.
A Törökmezői tanösvény Törökmező és a Hegyes-tető között vezet, a Dél-Börzsöny csodás természeti kincseit, és érdekességeit mutatja be. Megismerhetjük a Nagymaros és Zebegény között húzódó rét kialakulásának történetét, illetve találkozhat mókussal, borzzal, őzzel, szarvassal és nyesttel is. A túra végén a Hegyes-tetőn Magyarország egyik legszebb kilátójából csodálhatjuk meg a dunai panorámát. A Törökmezői tanösvény kiindulópontja Törökmező, az út hossza 6,5 kilométer, melynek legalább 3 óra bejárása. Az útvonal télen-nyáron járható.
A tanösvényen kirándulók az embertől szinte háborítatlan fiatal és öreg égeresek, tölgyesek mélyén, olykor patakok, lápok mellett haladva ismert és ritkán látott növényfajokkal találkozhatnak. A tanösvény állomásokat fákra, vagy kövekre festett tőzike emblémák és számok jelzik. Az egyes állomáshelyekhez tartozó ismertetőket a túrázók a Duna Dráva Nemzeti Park honlapjáról letölthető vezetőfüzetből olvashatják el. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A tanösvényen kirándulók az embertől szinte háborítatlan fiatal és öreg égeresek, tölgyesek mélyén, olykor patakok, lápok mellett haladva ismert és ritkán látott növényfajokkal találkozhatnak. A tanösvény állomásokat fákra, vagy kövekre festett tőzike emblémák és számok jelzik. Az egyes állomáshelyekhez tartozó ismertetőket a túrázók a Duna Dráva Nemzeti Park honlapjáról letölthető vezetőfüzetből olvashatják el. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A tanösvényen kirándulók az embertől szinte háborítatlan fiatal és öreg égeresek, tölgyesek mélyén, olykor patakok, lápok mellett haladva ismert és ritkán látott növényfajokkal találkozhatnak. A tanösvény állomásokat fákra, vagy kövekre festett tőzike emblémák és számok jelzik. Az egyes állomáshelyekhez tartozó ismertetőket a túrázók a Duna Dráva Nemzeti Park honlapjáról letölthető vezetőfüzetből olvashatják el. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A 3 km hosszú földút mentén a látogatók a „Drávaszentesi üde rétek” történetével és élővilágával ismerkedhetnek. Az út elhalad az őshonos állatbemutató mellett, majd a Rinya-patak árterén kialakított vizes élőhely madármegfigyelő tornyánál ér véget. Bejárása során megismerhetjük a védett területen zajló gyepkezelést, legeltetést, és találkozhatunk a Nemzeti Park szürke marha gulyájával is. A Dráva Kapu Bemutatóközponttól indul a tanösvény.
A 3 km hosszú földút mentén a látogatók a „Drávaszentesi üde rétek” történetével és élővilágával ismerkedhetnek. Az út elhalad az őshonos állatbemutató mellett, majd a Rinya-patak árterén kialakított vizes élőhely madármegfigyelő tornyánál ér véget. Bejárása során megismerhetjük a védett területen zajló gyepkezelést, legeltetést, és találkozhatunk a Nemzeti Park szürke marha gulyájával is. A Dráva Kapu Bemutatóközponttól indul a tanösvény.
A 3 km hosszú földút mentén a látogatók a „Drávaszentesi üde rétek” történetével és élővilágával ismerkedhetnek. Az út elhalad az őshonos állatbemutató mellett, majd a Rinya-patak árterén kialakított vizes élőhely madármegfigyelő tornyánál ér véget. Bejárása során megismerhetjük a védett területen zajló gyepkezelést, legeltetést, és találkozhatunk a Nemzeti Park szürke marha gulyájával is. A Dráva Kapu Bemutatóközponttól indul a tanösvény.
